Sarkad település és környezetének földhasználat-történeti vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3610Palavras-chave:
földvár, földhasználat-történet, tájtörténet, SarkadResumo
A bronzkori földvárak környezettörténeti és településtörténeti vizsgálatsorozatának keretében a Békés megyei Sarkad–Vár-tábla lelőhely tájtörténeti változásait, a táji folyamatok lelőhelyre gyakorolt lehetséges hatásait vizsgáltuk. Jelen kutatás célja az e vizsgálat keretében kijelölt Sarkad–Vár-tábla földvár többkorszakos lelőhely és környezetének tájtörténeti feltárása az írott és térképes források segítségével. A feltárt tájtörténeti információk alapján fény derült arra, hogy Sarkad és környezetének egykori vizekkel és mocsarakkal tarkított tája az állattartásnak kedvezett leginkább. A folyószabályozásokat követően a korábbi erdők, legeltetett területek és vizenyős, nádas foltok eltűntek, hiszen ezzel szabadítottak fel újabb területeket a szántóföldi művelés számára. A lakosság növekedésével párhuzamosan a szántóterületek aránya is nőtt, leginkább az erdők rovására, amelyek újbóli telepítése a II. világháborút követően indult csak meg. 1945-re a korábbi rét- és legelőterületeket felváltotta a szántó, amely a hasznosított területek 80%-át tette ki. A lelőhely területe régóta szántóföldi művelés alatt áll, így mára az egykori földvárnak csak csekély felszínfeletti nyoma látható. A vizsgált terület környezetének legjelentősebb földhasználat-változásai a folyók szabályozása, az erdők irtása majd újbóli telepítése, illetve az egyre intenzívebb földművelés térhódítása voltak. Ezen tevékenységek a táj egykori arculatát teljesen átformálták, a megváltoztatott művelés pedig a földvár gyorsabb pusztulását eredményezte.
Referências
Banner J. 1939: A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. Dolg XV (1939) 93–112.
Barczi A., Joó K. 2009: The role of kurgans in the Palaeopedological and Palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie, Berlin-Stuttgart, 53 (Suppl 1) 131–137. https://doi.org/10.1127/0372-8854/2009/0053S1-0131
Bóka G. 2008: A Körös-vidéken zajló településtörténeti változások paleoökológiai háttere a késő bronzkor végén és a kora vaskorban. Egy hipotézis. Gyulai Katalógusok 13 (2008) 149–171.
Bóka G. in press: Településtörténeti változások a körös-vidéki késő bronzkorban és vaskorban. Előzetes jelentés a Sarkad–Vár-tábla, földvár lelőhely régészeti kutatásáról.
Czukor P., Priskin A., Szalontai Cs., Szeverényi V. 2013: Zárt terek, nyitott határok: Késő bronzkori földvárrendszer a Dél-Alföldön. Várak Kastélyok Templomok (2013/február) 12−15.
Demény K., Centeri Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications 36 1739–1742.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 859 p.
Erdmann Gy., Havassy P. (szerk.)2009: Békés megye képes krónikája, Typografika, 2. bővített kiadás, 407 p.
Haász J., Tóth I., Gulyás I. 2000: Békés megye, Békés-Bihar/Sarkad és térsége, 174 p., In: Kasza S. (főszerk.) Magyarország kisrégiói 3/4 CEBA Kiadó, Budapest.
Halász A., Timár I., Wagner M. (szerk.) 1998: Sarkad, Kiadja: Sarkad Városi Jogú Nagyközségi Tanács V.B., 47p.
Hellebrandt, M. 2004. Őskori föld- és vizivárak.–Prehistoricearth works and surrounded by bodies of water. MΩMOΣ, II, 171–186.
Jankovich B. D. (szerk.). 1998. Magyarország régészeti topográfiája 10. I.-II. (Békés megye régészeti topográfiája). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kasza S., Bacsa T., Bunovácz D. 1999: Békés megye kézikönyve, CEBA Kiadó, 850 p., In: Kasza S. (főszerk.): Magyarország megyei kézikönyvei 3.
Képíró S. 1970: Sarkad község 25 éves fejlődésének története, Sarkad, 124 p.
Komoróczy Gy. 1972: Tanulmányok Sarkad múltjából, Sarkad Nagyközség Tanácsa V.B., 544 p.
Krausz E., Saláta D., Bidló A., Pető Á. 2014. Perkáta–Forrás-dűlő bronzkori földvár és környezetének tájhasználatintenzitás-vizsgálata. Tájökológiai Lapok 12(1) 137-147.
Lichtenstein L.,rózsa Z. 2007. Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén. MKCsM, 2007, 43−65. Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56(1) 75–82.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
Márki S. 1877: Sarkad története, Kiadja: Kókai Lajos, Budapest, 189 p.
Mokán I. (szerk.) (év nélkül): Sarkad Város, Húsz év képes krónikája 1989-2009, Kiadja: Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete.
Pető Á., Kenéz Á., Reményi L. 2013: Régészeti talajtani kutatások Perkáta Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan 62(1): 61–80.
Pető Á., Serlegi G., Krausz E., Jaeger M., Kulcsár G. 2015. Régészeti talajtani megfigyelések „Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen I. Agrokémia és Talajtan 64 (1) 219–237. https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.16
Priskin A., Czukor P., Szalontai Cs., Szeverényi V. 2013.: Késő bronzkori településszerkezeti kutatások a Dél- Alföldön: „Zárt terek – nyitott határok” projekt.Magyar Régészet(online magazin) (2013 ősz) 1−6.
Reményi L. 2009: A tell-kultúrák összeomlása – Bronzkori változások. Élet és tudomány 64 (7): 198–201.
Rusu M., Dörner C. E., Ordentlich-Holon I. 1999. Die erdburg von Săntana- Aradindemzeitgleichenarchäologischenkontext. In: Boroffka, N. ésSoroceanu, T. (szerk./ed.) Transilvanica Archäologischeuntersuchungenzurälterengeschichte des südostlichenMitteleuropa. Rahden/Westf.,143–165.
Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokba–Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11 (1): 67–88.
Saláta D., Krausz E.,Reményi L., Kenéz Á., Pető Á. 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan 63(1) 99-108. https://doi.org/10.1556/agrokem.63.2014.1.11
Sava V., Gogoltan F. 2010: Sântana Cetatea Veche. O fortificație de pământa epocii bronzului la Mureşul de jos. A Bronze Age earthwork on the lower Mureş. Arad.
Stefanovits P., filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan, Mezőgazda Kiadó, 470 p.
Szentmiklósi A., Heeb B. S., Heeb J., Hardig A., Krause R., Becker H. 2011: Corneşti-Iarcuri – a Bronze Age town in the Romanian Banat? Antiquity 85 (2011) 819−838. https://doi.org/10.1017/S0003598X00068332
Tóthné B. I. 1979: Sarkad helyismereti bibliográfiája, Sarkad, felelős kiadó: Timár I. könyvtárvezető, 93 p.
Arcanum (2004): Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963-9374-95
Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. (2007): Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 978-963-7374-54-8.
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. (2008): Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 978-963-7374-71-5
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. (2006): Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 963-7374-21-3, ISSN 963-7374-35-3
GoogleEarth
www.fentrol.hu
www.tajertektar.hu
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2017 Kiss Ágnes, Bóka Gergely, Saláta Dénes, Pető Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
