Expansion of black locust (Robinia pseudoacacia L.) and tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in the Oak forest of Lébény

Authors

  • Attila Bende University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Wildlife Management and Wildlife Biology, Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4., 9400, Hungary; Corresponding author, e-mail: bende.attila@uni-sopron.hu
  • Dénes Bartha University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Environmental Protection and Nature Conserva-tion, Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4., 9400, Hungary; e-mail: bartha.denes@uni-sopron.hu
  • Richárd László University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Wildlife Management and Wildlife Biology, Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4., 9400, Hungary; e-mail: laszlo.richard@uni-sopron.hu

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.5918

Keywords:

forest naturalness condition, invasive tree species, Oak-Forest of Lébény

Abstract

The 110-hectare Lébény Oak Forest is one of the last natural forest blocks in the Little Plain, where the invasion of black locusts and tree of heaven is threatening the naturalness of the stands. Two different methods were used to illustrate this: 1. a coarse-scale, forest plot-based survey using forest plot data; 2. a fine-scale survey based on field data collected in sample plots, which were divided into 25×25 m areas gridded with net. The first method can be used to get a sense of the dispersal dynamics of the two tree species, while the second method can be used to focus attention on propagule sources. The more recent black locust and tree of heaven distribution data collected during the finer-scale survey can provide important information on where and how to intervene with targeted conservation treatments to restore the natural state of the Lébény Oak Forest as effectively as possible by reducing the dispersion of the two species. From the analysis of the data recorded in the six baseline dates of the management plans, it can be concluded that black locusts have shifted from seed-based restoration to sprout-based germination restoration for both management types (cooperative farming, then national park management and forestry). In the forest planning period immediately before the regime change, the occupation of this species was 15.6 %, but in 2024 it is only 2.7 %. The presence of tree of heaven in forestry-managed forest areas was already recorded in the 1968 forest plan, but in a negligible proportion (1.5%). Although the proportion of this species stagnated between 2006 and 2024 (1.9% on average), its presence is permanent and two propagule sources are also visible in the area. Forest management and conservation interests are the same here, but attempts to eradicate tree of heaven have been unsuccessful. According to the results of the field sample survey, black locust was found in 82.3% of the 1640 relevés surveyed, while tree of heaven was found in 41.0%. Compared to the black locust, the distribution of tree of heaven per sample area is almost inversely distributed, paradoxically, interventions to control this species create favourable conditions for its occurrence. In addition to abundance, the diameter distribution of these trees is also an important issue. The estimated mean diameter distribution for black locusts reflects a near-normal distribution. For black locust, the diameter distribution per relevé is in line with the management of this species, but black locust specimens thinner than 5 cm were present in 8.0% of the relevés surveyed, clearly reflecting the invasive character of the species. In contrast, the highest frequency of tree of heaven was observed in the category "thin tree of heaven" being less than 5 cm.

References

Bartha, D. 2020: Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. * Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary. Soproni Egyetem Kiadó / Univer-sity of Sopron Press, Sopron, p. 84.

Bartha, D. 2021a: An annotated and updated checklist of the Hungarian dendroflora. Acta Botanica Hungarica 63(3–4): 227–284. DOI: https://doi.org/10.1556/034.63.2021.3-4.1

Bartha, D. 2021b: Robinie – Hoffnung oder Enttäuschung für die Zukunft? Ginkgoblätter 165: 28.

Bartha, D., Csiszár, Á., Zsigmond, V. 2006: Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.). In: Botta-Dukát, Z., Mi-hály, B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM tanulmánykötetei 10., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 37–67.

Bartha, D., Csiszár, Á., Zsigmond, V. 2008: Black locust (Robinia pseudoacacia L.). In: Botta-Dukát, Z. – Balogh, L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany – Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 63–76.

Bartha, D., Csiszár, Á., Zagyvai, G., Zsigmond, V. 2012: Fehér akác (Robinia pseudoacacia). In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Pátria Nyomda Zrt., Budapest, pp. 126−131.

Bolla, S. 1996: Lébény: gyertyános-tölgyes. Kisalföld, 1996. október 19.

Braun-Blanquet, J. 1951: Pflanzensoziologie. 2. Auflage. – Springer, Wien, p. 631

Csiky, J., Balogh, L., Dancza, I., Gyulai, F., Jakab, G., Király, G., Lehoczky, É., Mesterházy, A., Pósa, P. Wirth, T. 2023: Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological charac-teristics. Acta Botanica Hungarica 65(1–2): 53–72. DOI: https://doi.org/10.1556/034.65.2023.1-2.3

Csiszár, Á., Kézdy, P., Korda, M., Bartha, D. 2020: Occurrence and management of invasive alien species in Hungarian protected areas compared to Europe. Folia Oecologica 47(2): 178–191. DOI: https://doi.org/10.2478/foecol-2020-0021

Dövényi, Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere I-II. Második, átdolgozott és bővített ki-adás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 299–317.

Erdélyi, A., Hartdégen J., Molnár Á. P., Hajagos G., Vadász Cs. 2019: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Pe-széri-erdőben. Tájökológiai Lapok 17(1): 75–84. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3466

Ernyey, J. 1926: Az akácfa vándorútja és megtelepedése hazánkban. – Magyar Botanikai Lapok 25: 161–191.

Kevey, B. 2024: A Hanság gyertyános-tölgyesei (Scillo vindobonensi-Carpinetum). Natura Somogyiensis 42: 101–130. DOI: https://doi.org/10.24394/NatSom.2024.42.101

Kézdy, P., Csiszár, Á., Korda, M., Bartha, D. 2017: Természetvédelmi kezelést végző szakemberek tapasz-talatai az inváziós fajokról – egy hazai, kérdőíves felmérés eredményei. In: Csiszár, Á., Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 11–14.

Korda, M. 2018: A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. Tilia 19: 111–194.

Nentwig, W., Bacher, S., Kumschick, S., Pyšek, P., Vilà, M. 2018: More than „100 worst” alien species in Europe. Biological Invasions 20: 1611–1621. DOI: https://doi.org/10.1007/s10530-017-1651-6

Richardson, D.M., Rejmánek, M. 2013: Trees and shrubs as invasive alien species — 2013 update of the global database Diversity and Distributions 19(8): 1093– 1094. DOI: https://doi.org/10.1111/ddi.12075

Selmeci, M., Höhn, M., Saláta, D. 2013: A lébényi Tölgy-erdő tájtörténeti kutatása. Tájökológiai Lapok 11(2): 261–277. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3753

Selmeci, M., Höhn, M. 2012: A lébényi „Tölgy-erdő” növényzetének változása a tájhasználat és tájtörté-net ismeretében. Kertgazdaság 44(4): 54–61.

Takács, G. 2010: Lébény-Tölgyerdő. In: Molnár, Zs. (szerk.): A XV. MÉTA-TÚRA túravezető füzete. Kisal-föld. 2010. szeptember 29.–október 4. Kézirat, s. n.

Takács, G. 2011: Tájátalakítás és a felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.–XX. században. Táj-ökológiai Lapok 9(1): 13–42. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3895

Udvardy, L. 2004: Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Mihály, B., Botta-Dukát, Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–160.

Udvardy, L., Zagyvai, G. 2012: Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 133–137.

Zólyomi, B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás). Die Pflanzengesellschaften des Han-ság. Vasi Szemle 1: 146–174.

Zólyomi, B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Botanikai Közlemények 34(5–6): 169–190.

Internetes források

http1: EASIN – European Alien Species Information Network https://easin.jrc.ec.europa.eu/easin (Hoz-záférés / accessed: 2023. 06. 25.)

http2: EPPO – European and Mediterranean Plant Protection Organization Global Database https://gd.eppo.int/ (Hozzáférés / accessed: 2023. 06. 28.)

http3: DAISIE – Delivering Alien Invasive Species Inventories for Europe http://www.europe-aliens.org/ (Hozzáférés / accessed: 2023. 06. 28.)

http4: EU-IAS – Európai Unió inváziós fajokkal kapcsolatos honlapja https://ec.europa.eu/environment/nature/invasivealien/ (Hozzáférés / accessed: 2023. 06. 28.)

Published

2024-12-29

Issue

Section

Articles

How to Cite

Expansion of black locust (Robinia pseudoacacia L.) and tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in the Oak forest of Lébény. (2024). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 22(2), 3-19. https://doi.org/10.56617/tl.5918

Similar Articles

1-10 of 84

You may also start an advanced similarity search for this article.