Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján

Szerzők

  • Koltay András Erdészet Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, 3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4470

Kulcsszavak:

erdővédelem, erdő egészségi állapot, erdővédelmi monitoring, erdőpusztulás

Absztrakt

Az erdők egészségi állapotáról és annak változásairól különféle erdővédelmi monitoring rendszerek révén kapunk pontos adatokat. A hazai hálózatok és felvételi metodikák szervesen kapcsolódnak az európai rendszerekhez. A megfigyelések évről évre történő összesítésének eredményeként, folyamatosan követni tudjuk az erdők, illetve az egyes fafajok egészségi állapotát. A „Nemzeti nagyterületű intenzív meg- figyelő rendszer” 1989-től szolgáltat részletes adatokat ebben a témában. Az elmúlt évek levélvesztési és lomb- elszíneződési adatai alapján megállapítható, hogy a hazai erdők összességében némileg jobb állapotban vannak, mint az európai átlag. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes években nem alakulnak ki lokális, nagyobb jelentőségű erdőkárok hazánkban. Az állapotromlás elsődleges oka a szélsőséges időjárási tényezők- ben rejlik, amelyek során az erdőállományok természetes ellenálló képessége csökken, és így fogékonyabbá válnak a különféle betegségekkel szemben.
A monitoring rendszerek adatai szerint a hazai erdőkárok egy részét közvetlenül abiotikus okok idézik elő, évente mintegy 25–30 ezer hektáron, míg az azonosítható biotikus károk általában 100–150 ezer hektáron jelentkeznek. Összegezve az elmúlt 16 év megfigyelési eredményeit elmondható, hogy a hazai erdők egészségi állapota, az éves ingások mértékét is figyelembe véve, erdészeti szempontból jelenleg még kielégítőnek tekinthető. Ugyanakkor a legfontosabb kárformákat és azok előfordulását elemezve megállapítható, hogy az elmúlt másfél évtized során, szinte minden károsodást jelző paraméter esetén, kisebb mértékű emelkedő tendencia figyelhető meg.

Információk a szerzőről

  • Koltay András, Erdészet Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, 3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

    koltaya@erti.hu

Hivatkozások

Leskó K., Szabóky Cs. 2003: Az erdővédelmi Figyelő- Jelzőszolgálati Rendszer története 1961–2003. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai, 18.

Manninger M., Somogyi Z., Tóth J. 1997: Az Erdészeti Tudományos Intézet Vizsgálatai az erdővédelmi hálózatban. Részjelentés III. kézirat, ERTI, Budapest.

Pagony H., Tóth J., Varga F. 1995: A tölgypusztulás Magyarországon. Az erdők egészségi állapotának változása c. konferencia, Budapest, MTA Erdészeti Bizottsága. pp. 61–68.

Tóth J. 2004: A kocsánytalan tölgyek egészségi állapota. ERTI munkajelentés, kézirat, Mátrafüred.

Tóth J. 2004a: Jelentés a 16x16 km-es nemzeti mérőhálózatról, 2003 évi értékelés. ERTI erdővédelmi Osztály, kézirat, Mátrafüred.

Hirka A. (szerk.) 2006: A 2005. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2006-ban várható károsítások. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 2006/12

Cseresnyés I., Csontos P. 2004. Feketefenyvesek tüzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével. Tájökológiai Lapok 2: 231–252.

Csóka Gy. 1996: Az aszály szerepe az erdei rovarok kárterületének növekedésében. Az „Alföldi erdőkért ”PJT. Kutató Napja (1995) előadásainak kötete pp. 25–34.

Csóka Gy., Tóth J., Koltay A. 1999: Trends of the sessile oak decline in North-Eastern Hungary. In: Forster, B.-Knizek, M.-Grodzki, W. (eds.): Methodology of Forest Insects Disease Survey in Central Europe. Proceedingsof the Second Workshop of the IUFRO WP 7.03.10. pp. 48–53.

Csóka Gy., Leskó K. 1995: Klimatikus anomáliákat indikáló erdei rovarok. Az „erdő és klíma” konferencia kötete, Noszvaj, 1994. június 1–3., pp.163–170.

Csóka P. 1993: Az ENSZ/EGB „ICP Forest Programme Task Force“ IX. ülése elé. Erdészeti Lapok 128: 120–121.

Csóka P., Szepesi A. 1993: Az ENSZ/EGB „ICP Forest Programme Task Force” IX. ülése elé. Erdészeti Lapok 128: 170–173.

Koltay A. 2004: Erdővédelmi monitoring rendszerek Magyarországon. Erdészeti Lapok 139: 270–272.

ÁESZ 2002: Magyarország erdőállományai 2001. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

FIMCI 2002: Forest Condition in Europe, Results of the 2001 Large-scale Survey. Tecnical Report. Federal Research Centere for Forestry and Forest Products. UNECE and EC, Geneva and Brussels.

FIMCI 2003: Intensive Monitoring of Forest Ecosystem in Europe, Tecnical Report 2003. Forest Intensive Monitoring Coordinating Institute. EC-UN/ECE, Brusseles, Geneva.

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 4(2), 327-337. https://doi.org/10.56617/tl.4470

Hasonló cikkek

1-10 a 108-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.