Botanical survey of the Török-halom kurgan near Kétegyháza (SE Hungary)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.5553Keywords:
kurgan, burial mound, Pannonic loess meadow steppe, Great Hungarian Plain, Tiszántúl region, Maros–Körös Interfluve, Békés County, Kígyósi-puszta protection area, species poolAbstract
We studied the vegetation of the kurgan ‘Török-halom’ at Kígyósi-puszta, near Kétegyháza. The burial mound was built by the nomadic Yamnaya culture in the Late Copper Age. Vegetation was surveyed between 2016 and 2017 aiming to record all vascular plant species on the mound (CEU: 9492.2). During this period, altogether 107 species were observed. We also drew a vegetation map of the kurgan, showing how different vegetation types varied spatially according to microtopographic gradients. Vegetation was further sampled using 2×2-meter-sized plots. The majority of the kurgan’s surface preserves secondary loess meadow steppic vegetation, with some regionally valuable species, such as Ranunculus illyricus, Fragaria viridis, Filipendula vulgaris, Ononis spinosiformis subsp. semihircina, Salvia austriaca, Verbascum phoeniceum, Dianthus giganteiformis subsp. pontederae. Furthermore, a few rare weedy or disturbance-tolerant species were also found, namely Stachys germanica, Alyssum alyssoides, Carthamus lanatus, Crepis pulchra, Stellaria pallida. Due to the management of the vegetation of the kurgan, woody species were not abundant, only a few individuals of shrubs were found (e.g. Rosa rubiginosa s. str.). Compared with the literary description of other mounds, Török-halom can be considered as a relatively species rich kurgan. In addition, the kurgan’s surface was mostly intact (without e.g. plough margins, dirt roads, continuous shrubby vegetation or other forms of high disturbance), that could have increased the number of ruderal species and thus the overall species richness.
References
Árgay Z., Deák B. (szerk.) 2023: Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét. p. 163.
Barczi A. 2016: Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata. Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft., Gödöllő. p. 179+xxii.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Distribution atlas of vascular plants of Hungary. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. p. 330.
Bede Á. 2011: Beszámoló a Békési-hát halmainak felméréséről. Crisicum 7: 7–33.
Bede, Á., Czukor, P., Csathó, A. I., Sümegi, P. 2019a: A landscape historical overview of the two Török-halom kurgans in Kétegyháza, Hungary. Archeometriai Műhely 16(3): 175–187.
Bede Á., Czukor P., Csathó A. I., Sümegi P. 2019b: Adatok a kétegyházi két Török-halom tájtörténetéhez. Földrajzi Közlemények 143(4): 358–373. DOI: https://doi.org/10.32643/fk.143.4.5
Bede Á., Valkó O., Deák B. 2022a: A dévaványai Barcé-halom tájtörténete és növényzete. Tájökológiai Lapok 20(1): 23–39. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3378
Bede Á., Valkó O., Deák B. 2022b: Az öcsödi Mogyorós-halom tájökológiai jellemzése. Tájökológiai La-pok 20 (Suppl. 1): 43–61. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3148
Bede Á., Csathó A. I. 2020: A mezőhegyesi Barta-halom állapotfelmérése, botanikai jellemzése és helyre-állítási javaslata. Crisicum 11: 235–253.
Bede Á., Csathó A. I. 2022: A klárafalvi Hegyesi-halom tájtörténete, állapotfelmérése és botanikai jellem-zése. Crisicum 12: 145–160.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 610.
Csathó A. I. 2008: Ősi sztyepprétmaradvány a medgyesegyházi temetőben. In: Korsós Z., Gyenis Gy., Penksza K. (szerk.): XXVII. Vándorgyűlés. Előadások összefoglalói. 2008. szeptember 25–26. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp. 19–25.
Csathó A. I. 2010a: A battonyai Gulyagyep élővilága. A Puszta 23: 201–257.
Csathó A. I. 2010b: Elsődleges területeket jelző növényfajok az Alföld löszhátain. (Előzetes közlemény). A Puszta 24: 72–82.
Csathó A. I. 2020: A kunhalmok kitüntetett szerepe ritka, veszélyeztetett gyomnövényfajok fennmaradá-sa szempontjából (előzetes szakirodalmi áttekintés). In: Rákóczi A. (szerk.): Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében. A „Kunhalmok védelmében” című konferencia 25 távlatából. Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány, Lőkösháza. pp. 93–119.
Csathó A. I., Czukor P., Sümegi P., Bede Á. 2019: A hortobágyi Ecse-halom botanikai vizsgálata. In: Tóth A., Tóth Cs. (szerk.): A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve. Alföldkutatásért Alapít-vány, Kisújszállás. pp. 300–308.
Csathó A. I., Csathó A. J. 2016: A vetővirág (Sternbergia colchiciflora) előfordulása Temes megyében. A billédi Kálvária-halom flórája és vegetációja (Biled, Jud. Timiş). In: Barina Z., Buczkó K., Lőkös L., Papp, B., Pifkó, D., Szurdoki, E. (szerk.): XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia. Előadások és poszterek összefoglalói. Magyar Természettudományi Múze-um, Budapest. pp. 137–139.
Dani J. 2020: A kurgánok és az építőik. Az Alföld a bronzkor hajnalán. Magyar Régészet 9(2): 1–19.
Dani J., Horváth T. 2012: Őskori kurgánok a magyar Alföldön. A Gödörsíros (Jamnaja) entitás magyar-országi kutatása az elmúlt 30 év során. Áttekintés és revízió. Archaeolingua Alapítvány, Budapest. p. 215.
Deák B. 2018: Természet és történelem. A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. Ökoló-giai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Debrecen. p. 151.
Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. 2015: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20(1): 143–149. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.20.143
Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. I., Bragina, T. M., Apostolo-va, I., Dembicz, I., Bykov, N. I., Török, P. 2016: Cultural monuments and nature conservation: a re-view of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25(12): 2473–2490. DOI: https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2
Deák, B., Kovács, B., Rádai, Z., Apostolova, I., Kelemen, A., Kiss, R., Lukács, K., Palpurina, S., Sopotlieva, D., Báthori, F., Valkó, O. 2021: Linking environmental heterogeneity and plant diversity: the ecologi-cal role of small natural features in homogeneous landscapes. Science of the Total Environment 763: 144199. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.144199
Deák, B., Botta-Dukát, Z., Rádai, Z., Kovács, B., Apostolova, I., Bátori, Z., Kelemen, A., Lukács, K., Kiss, R., Palpurina, S., Sopotlieva, D., Valkó, O. 2024: Meso-scale environmental heterogeneity drives plant trait distributions in fragmented dry grasslands. Science of the Total Environment 947: 174355. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2024.174355
Dövényi Z., Mosolygó L., Rakonczai J., Tóth J. 1977: Természeti és antropogén folyamatok földrajzi vizs-gálata a kígyósi puszta területén. Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv 2: 43–72, 161–163, 174–176.
Ecsedy, I. 1979: The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 1–85.
Joó K. 2003: Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1(1): 87–96.
Kertész É. 2000: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21: 5–48.
Kertész É. 2005: A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület flórája. Natura Bekesiensis 7: 5–22.
Kertész É. 2006: A szabadkígyósi Kígyósi-puszta növényzete. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28: 17–40.
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron. p. 73.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.
Medovarszky M. 2010: Az Elek–Kétegyháza–Szabadkígyós térségében levő kunhalmok természetvé-delmi értéke. Diplomadolgozat. Kézirat. Debreceni Egyetem, Debrecen. p. 122.
Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Dembicz, I., Zachwatowicz, M., Skobel, N. 2022: The first da-taset of vascular plant species occurrences on kurgans in Southern Ukraine. Biodiversity Data Jour-nal 10: e96879. DOI: https://doi.org/10.3897/BDJ.10.e96879
Olasz Á., Tóth T., Deák B., Bede Á. 2019: A cibakházi Kettős-halom tájtörténete és florisztikai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 17(2): 233–253.
Olasz Á., Kis Sz., Bede Á. 2024: Adatok a kengyeli Szélmalom-domb és a Baghy-halom tájtörténetéhez és flórájához. In: Tóth Cs. A. (szerk.): Ötvenéves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor. Alföldku-tatásért Alapítvány, Kisújszállás. pp. 263–287.
Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.
Pető Á., Kenéz Á., Braun Á., Kovács G., Skutai J., Dani J., Kulcsár G., Heyd V. 2022: Hajdúnánás–Zagolya ETA-01 kurgán komplex paleoökológiai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 20 (Suppl. 1): 117–146. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3149
Rákóczi A. 2016: Kunhalmok és emberek az évezredek sodrában. A közös agrárpolitika tájvédelmi elő-írásainak hatásai a Békés megyei kunhalmok állapotára. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. p. 128.
Sallainé Kapocsi J., Jakab G., Csathó A. I., Penksza K., Tóth T. 2012: A Dél-Tiszántúl növényfajainak Vö-rös Listája. In: Jakab G. (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. pp. 380–399.
Soó, R., Máthé, I. 1938: A Tiszántúl flórája. Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis. Magyar Flóramű-vek II. Florae Regionum Hungariae Criticae II. Institutum Botanicum Universitatis Debreceniensis, Debrecen. p. 192.
Simon T. 2002: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. 5. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 976.
Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról – más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány – Hortobágyi Nem-zeti Park Igazgatóság, Kisújszállás – Debrecen. p. 192.
Tóth, Cs. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the state of prehistoric mounds in Hungary: law as a conservation measure. Conservation and Management of Archaelogical Sites 20: 113–142. DOI: https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Tóth T. 2003: Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. A Puszta 20: 135–169.
WFO 2024: World Flora Online. http://www.worldfloraonline.org. (Hozzáférés: 2024.04.17.)
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 100(12): 550–553.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Csathó András István, Czukor Péter, Sümegi Pál, Bede Ádám
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
