Species composition analysis of shrub- and canopy layer data of spontaneous habitats in Cserhát Hills

Authors

  • Gergely Zagyvai University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Environmental Protection and Nature Conser-vation, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.; e-mail: zagyvai.gergely@uni-sopron.hu

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4781

Keywords:

secondary succession, regeneration, plant invasion, propagule source, ecological factors

Abstract

Characteristics of species composition and determining background factors were studied based on data of shrub and canopy layer in spontaneous habitats. Secondary succession processes were evaluated in aspect of plant invasion risk and regeneration ability in sample parcels of Cserhát Hills (North Hungary). Canopy, shrub layer data and potential background factors of spontaneous habitats were analysed by principal component analysis (PCA) and canonical correspondence analysis (CCA). Shrub spreading on abandoned arables and pastures are determined by thorny species (Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa canina). These shrublands can develop to forests with participation of Quercus cerris and Pyrus pyraster, if supporting species sources are given. Spreading of Ligustrum vulgare and Cornus sanguinea is typical for abandoned vineyards and orchards. Some relict fruit tree species of old agriculture stay active component of succession: Juglans regia with significant allelopathic effect; domestic Prunus taxa with effective capacity forming root suckers. One of the most common scenario of abandoned parcels in this landscape is the spreading of invasive Robinia pseudoacacia and become closed forest. Variables describing the vegetation environment of the parcels are the most important from the examined 9 background factors. Age of the abandoned parcels is also notable variable, but it does not mean definitely the closing of the canopy as time goes on. Shrub and tree spreading is blocked in steeper, dry, strong irradiated hillsides. These conditions and sites provide habitat for some rare, valuable shrub species (Colutea arborescens, Berberis vulgaris, Rhamnus cathartica, Rosa spinosissima) of the landscape.

References

Adamowski, W., Bomanowska, A. 2011: Forest return on an abandoned field – secondary succession under monitored conditions. Folia Biologica et Oecologica 7: 49–73. DOI: https://doi.org/10.2478/v10107-009-0016-z

Alexander, V.P., Volker, C.R., Matthias, B., Tobias, K., Daniel, M. 2012: Effects of institutional chan-ges on land use: Agricultural land abandonment during the transition from state-command to market-driven economies in post-Soviet Eastern Europe. Environmental Research Letters 7(2): 024021. DOI: https://doi.org/10.1088/1748-9326/7/2/024021

Albert Á-J., Kelemen A., Valkó O., Migécz T., Csecserits A., Rédei T., Deák B., Tóthmérész B. & Török P. 2014: Secondary succession in sandy old-fields: a promising example of spontaneous grassland recovery. Applied Vegetation Science 17: 214–224. DOI: https://doi.org/10.1111/avsc.12068

Barbati, A., Bastrup-Birk, A., Baycheva-Merger, T., Bonhomme, C., Bozzano, M., Bücking, W., Camia, A., Caudullo, G., Cienciala, E., Cimini, D., Clark, D., Cools, N., Corona, P., De Vos, B., Domínguez, G., Edwards, D., Estreguil, C., Filipchuk, A., Fischer, R., Japelj, A. 2011: State of Europe's Forests 2011. Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe. In: Proceedings of the Mi-nisterial Conference on the Protection of Forests in Europe. Oslo, p. 337.

Bartha D., Bús M., Horváth, T. (szerk.) 2006: Az év fája 2005: a közönséges boróka (Juniperus commu-nis L.). Saját kiadás, p. 8.

Bartha S. 2008: A parlagszukcesszió főbb vonásai. Hogyan kutassuk a parlagokat? In: Bartha S., Molnár Zs. (szerk.): XI. MÉTA – túra (2008. október 13–17.) túrafüzete. Kézirat, Vácrátót. pp. 23–33.

Bartha S., Molnár Zs. (szerk.) 2008: XI. MÉTA – túra (2008. október 13–17.) túrafüzete. Kézirat, Vác-rátót, p. 250.

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és ha-tározója. ÁNÉR-2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, p. 441.

Chytrý, M. (ed.) (2007): Vegetace Česke republiky.1.Travinná a keříčková vegetáce. (Vegetation of the Czech Republic 1. Grassland and Heathland vegetation.) – Academia, Praha, p. 526.

Csontos P., Tamás J. 2005: Tájidegen fajok által meghatározott spontán erdősödő területek növény-zetének vizsgálata. Kanitzia 13: 69–79.

Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bu-dapest, p. 876.

Fekete G. 1985: A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 216.

Halász G. (szerk.) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest. p. 154.

Házi J. 2008: Somló-hegy a Nyugat-Cserhátban. In: Bartha S., Molnár Zs. (szerk): XI. MÉTA – túra (2008. október 13–17.) túrafüzete. Kézirat, Vácrátót, pp. 54–61.

Illyés, E., Bölöni, J. (szerk.) 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Magánkiadás, Budapest, p. 236.

Jakucs P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 228.

Láng S. 1967: A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 375.

MÁFI 2005: Magyarország Földtani Térképe (1: 100 000). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

Molnár Cs. 2008a: Sár-hegy (D-Mátra – Mátraalja). In: Bartha S., Molnár Zs. (szerk): XI. MÉTA – túra (2008. október 13-17.) túrafüzete. Kézirat, Vácrátót, pp. 34–43.

Molnár Cs. 2008b: Hogyan tovább? Parlagszukcesszió a cserjések és az erdők irányába az Északi-középhegységben és lábánál. In: Bartha S., Molnár Zs. (szerk): XI. MÉTA – túra (2008. október 13–17.) túrafüzete. Kézirat, Vácrátót, pp. 139–146.

Molnár Cs. 2008c: Tállya: Patócs-hegy (Hegyalja). In: Bartha S., Molnár Zs. (szerk): XI. MÉTA – túra (2008. október 13–17.) túrafüzete. Kézirat, Vácrátót. pp. 44–52.

Molnár Zs., Bartha S., Seregélyes T., Illyés E., Tímár G., Horváth F., Révész A., Kun A., Botta-Dukát Z., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák J.Á., Fogarasi P., Horváth A., Isépy I., Karas L., Kecskés F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Rév Sz. 2007: A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42: 225–247. https://doi.org/10.1007/BF02806465

Nagy, L., Ducci, F. 2003: Technical guidelines. Acer campestre. EUFORGEN.

Olff H., Vera F. W. M., Bokdam J., Bakker E. S., Gleichman J. M., de Maeyer K., Smit R. 1999: Shifting mosaics in grazed woodlands driven by the alternation of plant facilitation and competition. Plant Biology 1: 127–137. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1438-8677.1999.tb00236

Schmotzer A. 2016: Beerdősülő területek, gyep-erdő mozaikok, szegélycserjések (esettanulmányok). In: Korda M. (szerk.): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmány-gyűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 551–574.

Teleki, B., Sonkoly, J., Erdős, L., Tóthmérész, B., Prommer, M., Török, P. 2019: High resistance of plant biodiversity to moderate native woody encroachment in loess steppe grassland fragments. App-lied Vegetation Science 23(2): 175–184. DOI: https://doi.org/10.1111/avsc.12474

Tiborcz V., Major F., Zagyvai G., Bartha D. 2019: Négy özönfaj (fehér akác, zöld juhar, amerikai kőris, mirigyes bálványfa) inváziós veszélyeztetésének kockázatbecslése az Országos Erdőállomány Adattár alapján. Tájökológiai Lapok 17(1): 93–106. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3468

Tóth Z. 2004: A Kerca-patak melléki rétek (Kercaszomor, Belső-Őrség) jelene és múltja (esettanul-mány természetvédelmi célú kezelések megalapozásához). Tájökológiai Lapok 2(2): 313–333. https://doi.org/10.56617/tl.4603

Whisenant, S. 2005: Managing and directing natural succession. In: Mansourian, S., Vallauri, D., Dudley, N. (eds.): Forest Restoration in Landscapes. Springer, New York, pp. 257–261. https://doi.org/10.1007/0-387-29112-1_37

Zagyvai G. 2008: Tájtörténeti vizsgálatok cserháti mintaterületen. Tájökológiai Lapok 6(1–2): 127–144. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.4154

Zagyvai G., Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić D., Teleki B., Tiborcz V., Bartha D. 2012: Előze-tes eredmények száraz és félszáraz élőhelyek szukcessziós változásainak vizsgálatáról. Botanikai Közlemények 99(1–2): 123–141.

Zagyvai G. 2016: Közösségi jelentőségű erdei élőhelyek spontán regenerációjának esélyei a Cserhát-ban – lehetőségek és veszélyek. In. Korda M. (szerk.): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők bioló-giai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 575–602.

Zagyvai G. 2020: Spontán erdőállományok fafajösszetételének áttekintő értékelése az Országos Er-dőállomány Adattár alapján. Tájökológiai Lapok 18(1): 65–86. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3482

Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. 1: 1 500 000. In: Pécsi M. (szerk.): Magyarország Nem-zeti Atlasza. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest, p. 89.

Published

2024-07-27

Issue

Section

Articles

How to Cite

Species composition analysis of shrub- and canopy layer data of spontaneous habitats in Cserhát Hills. (2024). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 22(1), 123-138. https://doi.org/10.56617/tl.4781

Similar Articles

111-120 of 180

You may also start an advanced similarity search for this article.