Új irányvonalak a geodiverzitás kutatásában

Szerzők

  • Örsi Anna MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3930

Kulcsszavak:

geodiverzitás, geomorfológia, biodiverzitás, pedodiverzitás, tájértékelés

Absztrakt

A geodiverzitás legrövidebben kifejezve az élettelen környezeti tényezők sokfélesége. Ez alatt a kőzetek, ásványok, fosszíliák, tájak, felszínformák, felszínalakító folyamatok, talajok és a vízrajzi elemek változatosságát értjük. Mivel a geodiverzitás-vizsgálat új kutatási terület, egyre több szerző kezd a témával fog- lalkozni. Ezzel párhuzamosan bővül a fogalom értelmezési köre, újabb és újabb kísérletek történnek a számszerűsítésére. A következőkben a geodiverzitás értelmezésének és kutatásának legfontosabb irányvonalait mutatjuk be. Az első vizsgálatok az adott területen megtalálható geológiai, geomorfológiai, hidrológiai elemeket összesítették. Más kutatók szerint nem leltárt kell készíteni a geodiverzitás területegységekben előforduló elemeiről, hanem elég a geodiverzitás azon értékeinek vizsgálatára koncentrálni, amelyek leginkább meghatározzák a tájat függetlenül azok gyakoriságától vagy térbeli eloszlásától. Kezdenek elterjedni újabb irányzatok is, melyek a geodiverzitás elemeit azok tudományos vagy idegenforgalmi jelentősége szerint értékelik, és azok veszélyeztetettségére, megőrzésének fontosságára is felhívják a figyelmet. Többen a geodiverzitásra, mint a biodiverzitás alapfeltételére tekintenek, és nem a geomorfológiai heterogenitásra, hanem az élővilág számára nyújtott feltételek változatosságára koncentrálnak.

Információk a szerzőről

  • Örsi Anna, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

    orsipanka@mtafki.hu

Hivatkozások

Conway J. S. 2010: A soil trail? A case study from Anglesey, Wales, UK. Geoheritage 2: 15-24. https://doi.org/10.1007/s12371-010-0009-6

Dufour A., Gadallah F., Wagner H. H., Guisan A., Buttler A. 2006: Plant species richness and environmental heterogenity in a mountain landscape: effects of variability and spatial configuration. Ecography 29: 537-584. https://doi.org/10.1111/j.0906-7590.2006.04605.x

Gray M. 2004: Geodiversity. Valuing and conserving abiotic nature. John Wiley&Son, Chichester.

Hjort J., Luoto, M. 2010: Geodiversity of high-latitude landscapes in Northern Finland. Geomorphology 115: 109-116. https://doi.org/10.1016/j.geomorph.2009.09.039

Jacková K., Romportl D. 2008: The relationship between geodiversity and habitat richness in Sumava National Park and Krivoklátsko Pla (Czech Republic): A quantitative analysis approach. Journal of Landscape Ecology 1: 23-39. https://doi.org/10.2478/v10285-012-0003-6

Jarvis A. J. 2005: Terrain controls on the distribution of tree species diversity and structure in tropical lowland and montane forest. King's College, London.

Keveiné B. I. 2007: Geodiverzitás a karsztokon. In: Veress M. (szerk.): Karsztfejlődés XII: BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, pp. 215-223.

Keveiné B. I. 2008: Geodiverzitás és tájdiverzitás. Földrajzi Közlemények 132: 431-439.

Kiernan K. 2010: Human impacts on geodiversity and associated natural values of Bedrock Hills in the Mekong Delta. Geoheritage 2: 101-122. https://doi.org/10.1007/s12371-010-0015-8

Kozlowski S. 2004: Geodiversity: The concept and scope of Geodiversity. Przeglad Geologiczny 52: 833-837.

Müller C., Berger G., Glemnitz M. 2004: Quantifying geomorphological heterogenity to assess species diversity of set-aside arable land. Agriculture, Ecosystems and Environment 104: 587-594. https://doi.org/10.1016/j.agee.2004.01.023

Őrsi A. 2010: Geodiverzitás-vizsgálat egy nyugat-bükki mintaterületen. In: Kerész Á. (szerk.): Tájökológiai Kutatások 2010: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 201-207.

Panizza M. 2009: The geomorphodiversity of the Dolomites (Italy): A key of geoheritage assessment. Geoheritage 1: 33-42. https://doi.org/10.1007/s12371-009-0003-z

Parks K., Mulligan M. 2010: On the relationship between a resource based measure of geodiversity and broad scale biodiversity patterns. Biodiversity Conservation 19: 2751-2766. https://doi.org/10.1007/s10531-010-9876-z

Ruban D. A. 2010: Quantification of geodiversity and its loss. Proceedings of the Geologists' Assotiation 121: 326-333. https://doi.org/10.1016/j.pgeola.2010.07.002

Santucci V. L. 2005: Historical perspectiveson Biodiversity and Geodiversity. The George Wright Forum 22(3): 29-34.

Serrano Canadas E., Ruiz-Flano P. 2007 Geodiversity: A theoretical and applied concept. Geographica Helvetia 62: 2-8. https://doi.org/10.5194/gh-62-140-2007

Serrano Canadas, E., Ruiz-Flano, P, Arroyo P. 2009. Geodiversity assessment in a rural landscape: TiermesCaracena area (Soria). Mem. Descr. Carta Geol. d'It. pp. 171-178.

Xavier Da Silva J. 2004. Geodiversity: some simple geoprocessing indicators to support environmental biodiversity studies. http://www.directionsmag.com/articles/geodiversity-some-simple-geoprocessing- indicators-to-support-environmental-/123803. 2011.

Zhang, X., Chen, J., Zhang, G., Tan, M., Ibánez, J. J. 2003: Pedodiversity analysis in Hainan Island. Journal of Geographical Sciences 31: 181-18.

Letöltések

Megjelent

2011-12-17

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Új irányvonalak a geodiverzitás kutatásában. (2011). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 9(2), 429-436. https://doi.org/10.56617/tl.3930

Hasonló cikkek

1-10 a 35-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.