Kunhalomkutatások (a Csípő-halom vegetációja)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4617Keywords:
Hortobágy, Festuca javorkae, kurgans, loess vegetationAbstract
Besides investigations on soils, current flora and vegetation were also examined on a mound called Csípő-halom (Hortobágy, East Hungary). According to data registered so far, we have recorded 71 sprouting plant species. A significant part of the species are weeds or tolerate disturbance well, however, several plants are present in great numbers on natural grasslands too. Moreover, new floristical data could also be recorded. Among dominant species, previously published data on taxae Festuca rupicola Heuff., Festuca valesiaca Schleich. and Agropyron pectiniforme R. et Sch. for the area of Hortobágy was only from one habitat. Festuca javorkae Majovsk¥ and Erodium ciconium (Jusl.) L’Hérit are new data registered in the area of Hortobágy. In spite of the small extension of this mound, a rather variable vegetation could develop. Agropyron-Kochietum prostratae Zólyomi 1958 can be found near the top. On most parts of the mound, a significantly changed type of natron steppe vegetations is general, with Poa angustifolia L. as its dominant species. Also a subassociation – with Festuca valesiaca Schleich. – of the natron steppe occurs wedged into the grasslands mentioned before. In the lower zones of the slope a continuous stand of natron steppe (Salvio-Festucetum rupicolae /Zólyomi 1958/ Soó 1964) can also be found in which also Festuca javorkae Majovský is present besides the dominant Festuca rupicola Heuff. On the Northeastern side of the hill smaller spots of saliferous pastures (Artemisio-Festucetum pseudovinae /Rapaics 1916/ Soó 1963) occur, which are general in the neighbourhoods of the mound. Based on the dominant species and the physiognomical differences of the vegetation, the certain vegetation zones are situated as belts. Although considering the constituting species of the vegetation types, mixture of species is more significant e. g. Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb. – dominant species in saliferous pastures – can be also found in the pioneer silty zone close to the top.
References
Alexandrovskiy A. L. 1996: Natural environment as seen in soil. Eurasian Soil Sci. 29: 277–287.
Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth, M. 1996/97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3–21.
Barczi A., Czinkota I., Gentischer P. 1995: Talajtani és eróziós hatások kimutatása a természetes növénytakaró változása kapcsán, a kesztölci Fehér-szirt példáján. Agrokémia és Talajtan 44: 515–520.
Barczi A., Joó K. 2000: Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes pp. 199–200.
Barczi A., Penksza K., Joó K., Czinkota I., Grónás V. 2000: Dél-tiszántúli gyepek talajtani és növénytani összefüggéseinek vizsgálata. Acta Biol. Debrecenica 11: 188.
Barczi A., Vona M., Bauer N. 2002: Talaj és növény kapcsolatok vizsgálata a Olaszfalu melletti Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. (in press)
Bauer L., Galli Z., Penksza K., Engloner A., Szerdahelyi T., Kiss E., Heszky L. 2001: Morfológiai és molekuláris taxonómiai vizsgálatok kárpát-medencei Festuca fajokon. II. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. pp. 33–37.
Borhidi A. 1996: An annotated cheklist of the Hungarian plant communities, I. The non-forest vegetation In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities Janus Pannonius University, Pécs, pp. 43–94.
Braun-Blanquet, J. 1951: Pflanzensociologie II. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9
Galli Zs., Penksza K., Kiss E., Bucherna N., Heszky L. 2001: Festuca fajok molekuláris taxonómiai elővizsgálata. Növénytermelés 50: 375–384.
Gazdapusztai Gy. 1965: Jelentés a Hortobágy-Árkus Kettőshalom feltárásáról. Régészeti füzetek 1: 18.
Gennadijev A. N. 1978: A talajképződés tanulmányozása kronoszekveniákkal. Pocsvovedenije 12: 33–43.
Gennadijev A. N., Ivanov I. V. 1989: Talajképződés és paleotalajtan: problémák, koncepciók és módszertan. Pocsvovedenije 10: 34–43.
Isépy I., Csontos P. 1997: Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian Basin with emphasis on their role in nature conservation. In: Tóth E., Horváth R. (eds.): Proc. of the „Research, Conservation, Management” conference, Aggtelek, Hungary, May 1–5, 1996, pp. 309–317.
Joó K., Barczi A. 2001: Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.
Juhász I. 1999: Kurgánokról. In: Szelekovszky L. (szerk.): Békés Megye kunhalmai. Békéscsaba, pp. 12–14.
Kalicz N. 1970: Agyagistenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest.
Kovács T. 1977: A bronzkor Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, pp. 51–56.
Nepper I. 1978: Ásatási jelentés, Kaba-cukorgyár. Régészeti füzetek 1: 31.
Nyakas A. 1999: Magyarország C4-es pázsitfüvei: struktúra és működés összefüggései. X. Magyar Növényanatómai Szimpózium posztereinek és előadásainak összefoglalói. pp. 40–41.
Penksza K. 2000a: Die Koerrektur der histologischen Beschreibung von Festuca javorkae von Májovszky im Jahre 1962, und Angaben zum Vorkommnis der Art in Ungarn. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 10: 49–54.
Penksza K. 2000b: A Festuca javorkae Májovsky és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina-csoport határozókulcsa. Kitaibelia 5: 275– 278.
Penksza K., Barczi A., Benyovszky B. M., Möseler B. M., Birkenheuer V., Szabó T. 1995: Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehér-szirt (White cliff) of Kesztölc. Tiscia 29: 3–10.
Poroszlai I. (szerk.) 1996: Ásatások Százhalombattán 1989–1995. Matrica Múzeum kiadványa, Százhalombatta. Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó R. 1933: A Hortobágy növénytakarója (A szikespuszta növényszövetkezeteinek ökológiai és szociológiai jellemzése). (Die Vegetation der Alkalisteppe Hortobágy, Ökologie und Soziologie der Pflanzengesellschaften). Debreceni Szemle. Városi Nyomda Debrecen. pp. 1–26.
Soó R. 1947: Conspectus des groupements végétaux dans les Bassins Carpathiques. I. Les associations halophiles. Ins. Bot. Univ., Debrecen.
Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. (Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis). Magyar Flóraművek. II. (Florae regionum Hungariae criticae. II.). Inst. Bot. Univ., Debrecen.
Tóth A. 1997: Degradálódó hortobágyi löszpusztagyepek reliktum foltjainak synökológiai viszonyai. Kandidátusi értekezés tézisei. Kisújszállás.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.
Tóth A. 1997: Egy sajátságos alföldi löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae hortobágyense) degradácója. TSF Tud. Közlem. 1: 155–164.
Tóth A., Török K. 1996/1997: Survival changes of loess grassland fragments in the Hortobágy, Hungary A case study on the commonity transformation effect of a collapsed wayside inn. Acta Bot. Sci. Hung. 40: 225–238.
Zólyomi B. 1936: Übersicht der Felsenvegetation in der Pannonischen Florenprovinz und dem Nordwestlich Angrenzenden Gegiete Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 32: 136–174.
Zólyomi B. 1958: Fitocönológiai analízis az alföldi löszhátak eredeti növénytakarójának maradványain- A II. Biol. Vándorgy. ea-inak ism. Szeged, 1958. V. pp. 19–21.
Zólyomi B., Fekete G. 1994: The Pannonia loess steppe: differenciation in space and time. Abstracta Botanica 18: 37–39.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2003 Joó Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
