History and current status of haymeadows along the stream Kerca: a case study for the scientific foundation of nature conservation treatments
Esettanulmány természetvédelmi célú kezelések megalapozásához
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4603Keywords:
landscape history, traditional hay-making agriculture, habitat maintenance, nature conservationAbstract
Traditionally managed haymeadows once were common in the valley of the stream Kerca (south of the village Kercaszomor, Belső-Őrség region, Western Hungary). By today most of these had been replaced by a mosaic of grassland, shrub and forest patches as a result of secondary forest succession. This work calls the attention that the assessment of the current state of (semi)natural habitats is not sufficient in itself for the planning of nature conservation maintenance treatments, but an adequate understanding of vegetation history and previous land use patterns are also necessary. Almost without exception haymeadows in this region are of secondary origin that have been maintained through extensive land use by locals. A chronological sequence of land use forms in the past 100–150 years that may be responsible for the current status of the vegetation should always be considered in addition to the precise appraisal of the present state of plant cover. On the example of haymeadows along the stream Kerca I show how past events may influence the current and future states of vegetation. Awareness of these is inevitable for the proper, site-specific planning and implementation of nature management treatments for conservation. Furthermore, routine habitat maintenance treatments should be accompanied by controlled experimentation on different sorts of treatments in order to achieve a scientifically based management and restoration.
References
Kovács J. A. 1999: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet növényzetének sajátosságai, ökológiai-természetvédelmi problémái. Vasi Szemle 53: 111–142.
Kovács J. A. 2000: Vegetáció b. Gyepek. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások. IV. kötet. Kutatási jelentés.
Kovács J. A. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet rétvegetációja. Kanitzia 10: 137–174.
Kovács M. 1956: A kékperjés rétek (Molnietum coerulaae, Junceto-Molinietum) szerepe és jelentősége rétgazdálkodásunkban. Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar Kiadványa III. kötet 6. szám. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nemes-Népi Zakál Gy. 1818: Eörséghnek Leírása úgymint: Annak Természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása. Második bővített hasonmás kiadás, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 2002.
Ódor P., Szurdoki E., Tímár G., Tóth Z. 2000: Vegetációtérképezés a Belső-Őrség területén. In: A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások VIII. kötet: A Nemzeti Park létrehozásákor csatolásra javasolt területek, a Felső-Rába völgy (Alsószölnök-Körmend) és a Belső-Őrség. Kutatási jelentés I–X. kötetben a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) 016456-01/1999. sz. támogatás keretében. Programvezető: Bartha D., Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron.
Simon T. 1992, Simon 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tóth Z., Szurdoki E. 2004: Részletes vegetációtérképezés a Belső-Őrség területén Tájökológiai Lapok 2: 77–108.
Varga L. 1991: Adatok néhány gerinces (Vertebrata) állatfaj Vas megyei elterjedéséhez. Vasi Szemle 65: 7-14.
Vörös A. 1970: Az Őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig. In: Vas megye múltjából III., Levéltári évkönyv, pp. 217–235.
Zólyomi B. 1931: A kultúra hatása a vegetációra a Hanság medencéjében. Debreceni Tisza István Társulat II. o. Munkái. 4: 120–128.
Zsohár Gy. 1941: Őrség növényföldrajzi vázlata. Bölcsészetdoktori értekezés. A Dunántúli Szemle könyvei 180. szám, Szombathely.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2004 Tóth Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).