A Kerca-patak melléki rétek (Kercaszomor, Belső-Őrség) jelene és múltja
Esettanulmány természetvédelmi célú kezelések megalapozásához
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4603Kulcsszavak:
tájtörténet, hagyományos rétgazdálkodás, élőhely-fenntartás, természetvédelemAbsztrakt
Vizsgált területem a Belső-Őrségben, Kercaszomortól délre folyó Kerca-patak völgyében húzódó, korábban kiterjedt kaszálórétek, mára erdősülő gyep-cserje-erdő mozaik élőhelyek voltak. Vizsgálataim fő célja, hogy felhívjam a figyelmet természetvédelmi célú élőhelyfenntartási munkák tervezésekor egy adott terület természetes vagy féltermészetes élőhelyeinek jelenlegi állapotfelmérése mellett a múltbéli történések nyomon követésének szükségességére is. Általánosságban leszögezhető, hogy ezen a tájon a rétek szinte kivétel nélkül az itt élő népesség extenzív gazdálkodása miatt létrejött és fenntartott másodlagos képződmények. Az aktuális állapot részletes felmérése mellett fontosnak tartom legalább 100–150 év történéseinek áttekintésével a mai állapotok kialakulásáért felelős korábbi (főleg antropogén) hatások kronológiai sorrendbe helyezését. Ezek elemzése után megkísérlem magyarázni a területet ért behatások és változások tükrében a mai állapot kialakulását és lehetséges további sorsát. Csak ezek figyelembe vételével remélhető az adott területre adaptált természetvédelmi célú beavatkozások helyes tervezése és megvalósítása. A fenntartási és kezelési munkákat azonban ki kell egészítse a fenntartási-kezelési-restaurációs folyamatokat kísérletesen feltáró és optimalizálásukra választ adó kísérletsorozatok tervezése is. A nem halogatható fenntartási és kezelési munkákkal párhuzamosan be kell állítani kontrollálható kísérleteket is.
Hivatkozások
Kovács J. A. 1999: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet növényzetének sajátosságai, ökológiai-természetvédelmi problémái. Vasi Szemle 53: 111–142.
Kovács J. A. 2000: Vegetáció b. Gyepek. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások. IV. kötet. Kutatási jelentés.
Kovács J. A. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet rétvegetációja. Kanitzia 10: 137–174.
Kovács M. 1956: A kékperjés rétek (Molnietum coerulaae, Junceto-Molinietum) szerepe és jelentősége rétgazdálkodásunkban. Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar Kiadványa III. kötet 6. szám. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Nemes-Népi Zakál Gy. 1818: Eörséghnek Leírása úgymint: Annak Természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása. Második bővített hasonmás kiadás, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 2002.
Ódor P., Szurdoki E., Tímár G., Tóth Z. 2000: Vegetációtérképezés a Belső-Őrség területén. In: A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások VIII. kötet: A Nemzeti Park létrehozásákor csatolásra javasolt területek, a Felső-Rába völgy (Alsószölnök-Körmend) és a Belső-Őrség. Kutatási jelentés I–X. kötetben a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) 016456-01/1999. sz. támogatás keretében. Programvezető: Bartha D., Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron.
Simon T. 1992, Simon 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tóth Z., Szurdoki E. 2004: Részletes vegetációtérképezés a Belső-Őrség területén Tájökológiai Lapok 2: 77–108.
Varga L. 1991: Adatok néhány gerinces (Vertebrata) állatfaj Vas megyei elterjedéséhez. Vasi Szemle 65: 7-14.
Vörös A. 1970: Az Őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig. In: Vas megye múltjából III., Levéltári évkönyv, pp. 217–235.
Zólyomi B. 1931: A kultúra hatása a vegetációra a Hanság medencéjében. Debreceni Tisza István Társulat II. o. Munkái. 4: 120–128.
Zsohár Gy. 1941: Őrség növényföldrajzi vázlata. Bölcsészetdoktori értekezés. A Dunántúli Szemle könyvei 180. szám, Szombathely.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Tóth Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).