Complex (functional and structural) landscape ecology research in the border area of the Dél-Alföld Region
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4517Keywords:
landscape ecology, landuse, biodiversity, geoecological mapping, ecotope function, nature protection funktionAbstract
Nowadays, the main aim of the landscape research is that how a land use type of a given area suits with the land capability and what sort of social activities can be placed with the minimum risk. Human are – as determinative factors of the landscape – have more and more influence on the function and shape of the landscape. The goal of the research is to explore the antropogen-technogen process in the landscape that chose by the aspect of the nature-society interaction and also to get to know the structure and function of the landscape. The researched area is a part of the Körös-Maros National Park and it can be found in the North of the park, near the village called Biharugra. It is also important to mention because of its bird and wildlife habitat. The area is protected since 1997. As the above mentioned area is a periphery rural and border landscape, it is important in terms of the land use and also means peculiar function for both side of the border, such as: environmental awareness and environmental conflicts to be handled for those who live there, to harmonize the development of agrarian and rural landscape with the environment protection and nature conversation and how the natural state of the settlement effects the wider surrounding areas. Using of the landscape particularly we must pay attention to protecting the nature, which means conscious use of landscape. The most adequate land use can be carried out by the principles of environmental management and the sustainable development. This study tries to specify the present state of the landscape ecology of the researched area and gives some help for the nature conservation and landscape planning in handling the main guidelines in the future. Our aim is to introduce some problems of the land use by geoecological methods. There is a possibility to enlarge the nature conservation borders by using the results of the research and the unified European network of green corridors could be established (NATURA 2000). Comparing the map of actual and limited land use we can determine all those suggested interventions, which will help to form the optimal land use for the inhabitants, the agricultural organizations and the National Park.
References
Bai-Lian Li, Eric L. Charnov E. L. 2001: Diversity–stability relationships revisited: scaling rules for biological communities near equilibrium. Ecological Modelling Volume 140, Issue 3. https://doi.org/10.1016/S0304-3800(01)00320-9
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM–JPTE kiadv. Pécs, pp. 1–93.
Duay B., Hegedűs Z. 2000: Komplex tájökológiai vizsgálat a Kis-Sárrét választott mintaterületén. XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia; Konferenciakötet, Pécs
Kárpáti I., Kárpáti Istvánné 1972: Növényföldrajzi gyakorlatok. ATE, Keszthely
Kertész É. 1997: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet Botanikai Természetvédelmi Értékelése. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt.sz.: 2107–1997
Keveiné Bárány I. 2003: Tájszerkezet és tájváltozás vizsgálatok karsztos mintaterületen. Tájökológiai lapok 1: 145–151.
Leser H., Klink H.J. 1988: Handbuch und Kartieranleitung Geoökologische Karte 1:25.000. FDL Bd 228, Trier, pp. 349.
Mezősi G., Rakonczai J. 1997: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE Természetföldrajzi Tanszék, Szeged
Miklós L. 1994: Landscape Ecological Principles of the Sustainable Development. Compendium No. 78., Roskilde University
Pécsi M. 1969: A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest
Rakonczay Z. 1998: Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok és virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest
Zolyomi B., Barath Z., Fekete G., Jakucs P., Kárpáti I., Kárpáti V., Kovács M., Máthé I. 1967: Einreichung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologischen Gruppen nach TWR Zahlen. Fragmenta Botanica. 4., pp.101–142.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2005 Duray Balázs, Hegedűs Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).