A new vegetation based habitat classification and manual for standardized habitat mapping
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4178Keywords:
habitat identification, landscape evaluation, large-scale mapping, naturalness-based habitat quality, nature conservationAbstract
Today the documentation of natural heritage with scientific methods, but for conservation practice – such as mapping of actual vegetation – becomes more and more important. For this purpose, mapping guides containing only the names and descriptions of vegetation types are not sufficient. Instead, new, mapping-oriented vegetation classification systems and handbooks are needed.
There are different standardised systems fitted to the characteristics of a region already published and used successfully for surveying large territories. However, detailed documentation of the aims and steps of their elaboration is still missing.
Here we present a habitat classification method developed specifically for mapping and the steps of its development. Habitat categories and descriptions reflect site conditions, physiognomy and species composition as well. However, for species composition much lower role was given deliberately than in the phytosociological systems. Recognition and mapping of vegetation types in the field is highly supported by a definition, list of subtypes and list of ‘types not belonging to this habitat category’. Our system is two-dimensional: the first dimension is the habitat type, the other is the naturalness based habitat quality. The development of the system was conducted in two steps, and over 200 mappers have already tested it during over 7000 field days in different projects.
References
Anonymus 1995: CORINE land-cover: methodology and nomenclature. Report, EEA, Coppenhagen.
Bagi I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi értekezés tézisei. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Bagi I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetőségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239–252.
Barkman J. J. 1990: A tentative typologie of European scrub and forest communities based on vegetation texture and structure. Vegetatio 86: 131–141. https://doi.org/10.1007/BF00031729
Barr C. J., Bunce R .G. H., Clarke R. T., Fuller R. M., Furse M. T., Gillespie M. K., Groom G.B., Hallam C. J., Hornung M., Howard D. C. 1993: Countryside Survey 1990: Main Report. London: Department of the Environment.
Bartha D., Király G., Molnár Zs. 2002: A botanikus szakma nagy terve: Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécs, pp. 309–342.
Bartha S. 2000: In vivo társuláselmélet. In: Virágh K., Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 101–140.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhely-ismereti Útmutató. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annoted checklist of the Hungarian plant communities, II. The forest vegetation. In: BORHIDI A. (szerk.): Critical revision of the hungarian plant communities. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Varga Z. 1999: Checklist of the higher syntaxa of Hungary. Ann. Bot. (Roma) 57: 105–112.
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1–2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Braun-Blanquet J. 1951: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. 2nd ed. Springer, Wien.
Büttner Gy., Biró M., Maucha G., Petrik O. 2000: Land-cover mapping at scale 1: 50 000 in Hungary: Lessons learnt from the European CORINE programme. In: BUCHROITNER M. F. (ed.): A Decade of Trans-European Remote Sensing Cooperation. Proceedings of the 20th EARSel Symposium Dresden. 14-16. June 2000. pp. 25–31.
Büttner Gy., Csató, É., Maucha G. 1995: The CORINE Land Cover - Hungary project. In: Proc. Inter- national Conference on Environment and Informatics, Budapest, pp. 54–61.
Büttner Gy., Feranec J., Jaffrain G. (eds.) 2002: Corine land-cover update 2000: Technical guidelines. Technical report No 89., EEA, European Environment Agency), Coppenhagen.
Cherrill A., Mcclean C. 1995: An investigation of uncertainty in field habitat mapping and implication for detecting land-cover change. Landscape Ecol. 10: 5–21. https://doi.org/10.1007/BF00158550
Cherrill A., Mcclean C. 1999: Between-observer variation in the application of a standard method of habitat mapping by environmental consultants in the UK. J. Applied Ecology 36: 989-1008. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.1999.00458.x
Chytry M., Kuera T. And Koí M. (eds.) 2001: Katalog biotopùeské republiky [Habitat Catalogue of the Czech Republic]. Agentura ochrany pøírody a krajiny R, Praha.
Dierschke H. 1994: Pflanzensoziologie. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Fekete G. 1980: Die Vegetationskartierung in Ungarn. Folia Geobot. Phytotax. 15: 193–194.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-oszályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fremstad E. 1997: Vegetasjontyper i Norge. [Vegetation types of Norway.] NINA Temahefte 12: 1–297.
Guth J., Ku¶Era T. 2005: Natura 2000 Habitat Mapping in the Czech Republic: Methods and General Results. Ekológia, Bratislava 24. Suppl.
Kaligaric M., Seliskar A. Veen P. 2003: Grasslands of Slovenia, status and conservation of semi-natural grasslands. European Grasslands Report Nr. 5., Society for Natural History in Slovenia, Ljubjana.
Király G. 2001: A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. Tilia 10: 181–357.
Küchler A. W., Zonneveld I. S. 1988: Vegetation Mapping. Kluwer, Handbook of Vegetation Science, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-009-3083-4
Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Élőhelytérképezés. Scientia Kiadó, Budapest.
Lájer K., Botta-Dukát Z., Csiky J., Szmorad F., Horváth F., Bagi I., Dobolyi K., Hahn I., J. Kovács J. A., Rédei T. 2007: Methodological guide for acquisition and preparation of relevés for the phytosociological database in Hungary. (In prep.)
Majer A. 1962: Erdőtipológiai rendszer általános ismertetése és a hazai erdőtípusok leírása. In: Majer A. (szerk.): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 83–136.
Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MEA 2005. Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well-Being. Our human planet – Summary for Decision-Makers. Island Press, Washington D.C.
Molnár Zs., Bartha S., Seregélyes T., Illyés E., Botta-Dukát Z., Tímár G., Horváth F., Révész A., Kun A., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák J.Á., Fogarasi P., Horváth A., Isépy I., Karas L., Kecskés F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Rév Sz. 2007: A grid based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica. (In press.) https://doi.org/10.1007/BF02806465
Mucina L. 1997: Classification of vegetation: Past, present and future. Journal of Vegetation Science 8(6): 751–760. https://doi.org/10.2307/3237019
Mucina L., Grabherr G., Ellmauer T. 1993: Pflanzengesellschaften Österreichs. Jena: Gustav Fisher Verlag.
Németh F., Seregélyes T., 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.
Pott R. 1981: Der Einfluß der Niederholzwirtschaft auf die Physiognomie und die floristisch-soziologische Struktur von Kalkbuchenwlder. Tuexenia 1: 233–242.
Pott R. 1996: Biotoptypen. Schützenswerte Lebensräume Deutschlands und angrenzender Regionen. Ulmer Eugen Verlag, Stuttgart.
Rodwell J. S. 1991–2000: Britsh plant communities. Vols.1-6. Cambridge: University of Cambridge Press.
Rodwell J. S., Schamineé J. H. J., Mucina L., Pignatti S., Dring J., Moss D. 2002: The Diversity of European Vegetation. An overview of phytosociological alliances and their relationships to EUNIS habitats. National Reference Centre for Agriculture, Nature and Fisheries, Wageningen.
Ružičkova H., Halada É., Jedlička L., Kalivodová E. 1996: Biotopy Slovenska. Ústav krajinnej ekológie SAV.
Schaminée J. H. J., Stortelder A. H. F., Weeda E. J. 1996: De vegetatie van Nederland. Deel 3. Opulus press, Upsala.
Schaminée J. H. J., Stortelder A. H. F., Westhoff, V. 1995: De vegetatie van Nederland. Deel 2. Opulus press, Upsala.
Schaminée J. H. J., Weeda E. J., Westhoff V. 1998: De vegetatie van Nederland. Deel 4. Opulus press, Upsala.
Smart S. M., Clarke R.T., Van Der Poll H. M., Robertson E. J., Shield E. R., Bunce R. G., Maskell L. C. 2003: National-scale vegetation change across Britain: an analysis of sample-based surveillance data from the Coutryside Surveys of 1990 and 1998. J. Environ. Manage. 67: 239–254. https://doi.org/10.1016/S0301-4797(02)00177-9
Soó R. 1964–1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Stanová V., Valachovič M. (eds.) 2002: Katalóg Biotopov Slovenska. DAPHNE – Inßtitút aplikovanej ekológie, Bratislava.
Stortelder A. H. F., Schaminée J. H. J,. Hommel P. W. F. M. 1999: De vegetatie van Nederland. Deel 5. Opulus press, Upsala.
Szmorad F. 1997: A Soproni-hegység vegetációtérképezésének problémái és kezdeti eredményei. Kitaibelia 2(2): 305–306.
Whittaker R. H. (ed.) 1980: Classification of Plant Communities. Dr W. Junk bv Publishers, The Hague – Boston – London.
Zólyomi B. 1989: Magyarország természetes növénytakarója. In: Pécsi M (szerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza, Kartográfia Vállalat, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2008 Bölöni János, Molnár Zsolt, Illyés Eszter, Kun András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
