Élőhelycsoportok kialakítása táji szintű összehasonlításhoz I.
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4411Kulcsszavak:
élőhely-térképezés, Á-NÉR, C-NÉR, élőhely-kombinációkAbsztrakt
Az élőhely-térképezés során azt a célt tűztük ki, hogy a vizsgált mintaterületeken élőhelyek szintjén térinformatikai módszerek segítségével táji összehasonlítást tudjunk végezni. Ehhez az élőhely osztályozási módszer kategóriái szerinti térképeket alkalmaztuk. Az így kapott térképek a területek leírására, jellemezésére alkalmasak. Ugyanakkor sok hazai, különösen alföldi régióban élőhely csoportok, komplexek kerülnek ábrázolásra. Ekkor az élőhely-kombinációk nagy száma található meg, ami viszont nehezen alkalmazható statisztikai elemzésekre. Jelen munkában négy eltérő alföldi és egy dombsági területek jellemzését adjuk meg a rendelkezésre álló összes élőhely-típus alapján. Majd bemutatjuk a statisztikai elemzéshez szükséges élőhely kategória összevonásokat. A térképezés során kialakult 393 élőhely-kombinációt 31-re szűkítettük, amely rendszer természetközeli élőhelyek (12 db.), természetközeli – természetközeli bolygatott élőhelyek (10 db.), bolygatott élőhelyek (8 db.) és agrár élőhelyekből (1 db) épül fel.
Hivatkozások
Bagi I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi Értekezés. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Bagi I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetőségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239-252.
Borhidi A., Járai-Komlódi M. 1959: Die Vegetation des Naturschutzgebiets des Baláta-Sees. Acta bot. Hung. 5: 259–320.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 2003: Élőhelyismereti Útmutató. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Czenthe B. 1985: A Keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai. Bot. Közlem. 72: 89–101.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fekete G., Kovács M. 1982: A Fóti Somlyó vegetációja. Bot. Közlem. 69: 19–31.
Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élőhely-térképezés. Scientia Kiadó, Budapest.
Molnár et al. 2007: A grid based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42: 225–247. https://doi.org/10.1007/BF02806465
Molnár Zs. (szerk.) 2003: MÉTA Módszertani és Adatlap-kitöltési Útmutató. Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307–311.
Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115–125.
Penksza K., Nagy A., Vona M., Malatinszky Á. 2006: Élőhely-térképezés. Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területi egysége. Szarvas.
Penksza K. 2004a: Élőhely-térképezés. Dévaványa, Ecsegpuszta (O5x5_051) területen. SVeresegyház.
Penksza K. 2004b: Veresegyház, Váckisújfalu, Galgamácsa, Vácegres élőhely-térképezése. Szarvas.
Penksza K. 2005: Élőhely-térképezés. Vésztő – Mágor Természetvédelmi Terület. Szarvas.
Seregélyes T. És S. Csomós Á. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. Tilia 1: 158–169.
Standovár T., Tóth Z. 1991: Vegetation of the Bátorliget mire reserve. In: Mahunka S. (ed.): The Bátorliget nature reserve – after forty years. MTM, Budapest, I: 57–118.
Zólyomi B. 1931: A Bükkhegység környékének Shagnum lápjai. Bot. Közlem. 28: 89–121.
Zólyomi B. 1934: Bátorliget növényföldrajzi térképe (előadás-kivonat). Bot. Közlem. 31: 282.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Nagy Anita, Malatinszky Ákos, Pándi Ildikó, Kristóf Dániel, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).