Studies on botany and landscape history of abandoned grapeyards in the Northern Cserhát Hills, Hungary

Authors

  • Zoltán Mravcsik Szent István University, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter K. 1., Hungary
  • Krisztián Harmos Bükk National Park Directorate, 3301 Eger, Sánc u. 6.
  • Ákos Malatinszky Szent István University, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter K. 1., Hungary

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4139

Keywords:

abandoned grapeyard, nature conservation value categories, protected plants, Northern Cserhát, landscape history

Abstract

All abandoned grapeyards (altogether 12) of five villages in the Northern Cserhát Hills (Northern Hungarian Mountain Range) which carry enough relevant landscape historical features were observed. Within landscape history, grape management history of Nógrád county has been analysed as facing its conditions and processes in the Carpathian Basin. A comparison is given on national changes and local processes (areas of Kishartyán, Sóshartyán, Ságújfalu, Nógrádmegyer, Etes settlements). Every sample area is described and evaluated separately as well, thus, their differences and similarities can be observed. Altogether 252 vascular plant species were listed from the 12 grapeyards, 12 of which being protected (Linum tenuifolium, Linum hirsutum, Astragalus exscapus, Orchis militaris, Orchis purpurea, Orchis morio, Aster amellus, Adonis vernalis, Stipa pulcherrima, Jurinea mollis, Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Ornithogalum pyramidale) and 26 valuable at a local level. These abandoned grapeyards as semi-natural habitats are bases for secondary habitats, carrying several above mentioned values in the landscape formed by humans.

Author Biographies

  • Zoltán Mravcsik, Szent István University, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter K. 1., Hungary

    mravcsikz@freemail.hu

  • Ákos Malatinszky, Szent István University, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter K. 1., Hungary

    Malatinszky.Akos@kti.szie.hu

References

Ángyán J., Tardy J., Bakonyi G., Turcsányi G. (2003): A mezőgazdálkodás és a természetvédelem egymásrautaltsága. In: Ángyán J., Tardy J., Vajnáné M. A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 50–51., 68–70., 246–248.

Balogh I. (1998): A magyar szőlőtermesztés, borászat múltja és jelene. In: Balogh I., Bényei F., Botos E., Herpay B., Lőrincz A., Munkácsi J., Szabó A., Szendrődy Gy., Urbán A. (1998): A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya, Budapest, pp. 1–5.

Barczi A. 2004: Magyarország tájai és talajviszonyai. Egyetemi jegyzet, SZIE KTI, Gödöllő, p. 27.

Bényei F. 1998: A magyar szőlőtermesztés helyzete. In: Balogh I., Bényei F., Botos E., Herpay B., Lőrincz A., Munkácsi J., Szabó A., Szendrődy Gy., Urbán A. (1998): A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya, Budapest, p. 2.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa, Pécs. 610 p.

Borovszky S. 1911: Magyarország vármegyéi és városai: Nógrád vármegye. pp. 203–204.

Csiky J. 2004: A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése (digitális dokumentum).

Csoma Zs. 1997: A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleky Gy. (szerk.) 1997: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZKI, Gödöllő, pp. 127–160.

Etes nagyközség iratai 1867–1960 (65. doboz 134. füzet) (1938): Összeírás a szőlő- és gyümölcsterületekről a 83.500/1938. I/2 FM rendelet alapján. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.

Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest, 384 p.

Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, pp. 73–82.

Karátson D. 1997 (főszerk.): Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Pannon Enciklopédia VI. kötet. Kertek 2000 Kiadó, Budapest. pp. 333–336.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 791–794., 798–802.

Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970.

Mocsáry A. 1826: Nemes Nógrád Vármegyének Históriái, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Pest. 272 p.

Nógrád megye statisztikai évkönyve 1965, 1970, 1980, 1999, 2006. KSH Nógrád Megyei Intézet, Salgó-tarján.

Podani J. 1994: Multivariate data analysis in ecology and systematics. SPB Publishing, The Hague.

Podani J. 1997: Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. Coenoses 12: 149–152.

Schneider M. (szerk.) 1972: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján. Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján.

Shvoy M. 1874–1875: Nógrád megye leírása. Reprint (2006). Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. 976 p.

Szombathy V. 1976: Nógrádi útikalauz. Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Salgótarján. pp. 7–23, 30.

Published

2009-12-29

Issue

Section

Tanulmányok, eredeti közlemények

How to Cite

Studies on botany and landscape history of abandoned grapeyards in the Northern Cserhát Hills, Hungary. (2009). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 7(2), 473-484. https://doi.org/10.56617/tl.4139

Similar Articles

141-150 of 293

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)

1 2 3 > >>