Connection between habitats and groundwater in the Pusztaszer Landscape Protection Area
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4094Keywords:
habitat mapping, sodic area, relationship between groundwater level and vegetation, land useAbstract
The relationship between habitats and groundwater as well as the connection between groundwater depth levels and the use of land were examined in the Pusztaszer, Hungary. The sodic habitats like saltmarshes, saline meadows, alkali hollow vegetation and grassy saline fields are situated on shallow groundwater area and their distribution is inclose connection with the groundwater level. Similarities can be observed studying the case of the steppe field. The other habitats include characterless dry and semidry grasses, alkali steppe oak forests, characterless forests with alien trees, field margin cropland are situated on deeper groundwater area and they are only in loose connected with groundwater level. The categories of land use made up due to merge of habitats are visibly arranged by level of groundwater depth. The changes observed in extension of arable lands and wetlands in the second part of the nineteenth century can be keyed to variation of groundwater’s depth by Cadastre Survey.
References
Andersen H. H., Broch S. W., Freiberg M., Hansen L. A., Madsen P. B., Wahl N. A. 2004: Possible effects of watertable rise on agricultural landuse in Northwestern Jutland, Denmark. Geophysical Research Abstract 6: EGU04-A-00816.
Bagi I., Székely Á., Dömötör D. 2008: Talajvíz és a természetközeli növényzet kapcsolata a Duna-Tisza közén. III. Tájökológiai Konferencia Előadások és poszterek összefoglalói: 68.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0. Kézirat
Brassington R. 1988: Field Hydrogeology. John Wiley & Sons, Chichester. p.264
Csató Sz., Mezősi G. 2003: A geoökológia aktuális kutatási problémái. Tájökológiai Lapok 1: 19–32.
EOTR 1:10 000-es 37-332 (Baks) és 37-334 (Ópusztaszer) térképszelvénye
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. p.374.
Győri D. 1955: Derecskei szikesek és keletkezésük. Agrokémia és Talajtan 4: 39–48.
Hajósy F. 1975: A csapadékok havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Budapest p.355
Herke S. 1962: A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna-Tisza közi szikesek keletkezésében. MTA Agrártudományi Osztály Közleményei 21: 155–178.
Hoyk E. 2006: A szárazódás hatása a vegetáció alakulására a homokhátsági szikes tavak példáján. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SzTE, Szeged, pp 293–305.
Juhász J. 1987: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. p.972.
Kemény G. Penksza K., Nagy Z., Tuba, Z. 2001: Coenological data on temperate semidesert sandy grasslands in Hungary. Acta Bot. Sci. Hung. 43: 333–348. https://doi.org/10.1556/ABot.43.2001.3-4.9
Kósa J. 2005. szóbeli közlés
Kuti L., Tóth T., Pásztor L., Fügedi U. 1999: Az agrogeológiai térképek adatainak és a szikesek elterjedésének kapcsolata az Alföldön. Agrokémia és Talajtan 48: 501–516.
Kuti L., Vatai J., Müller T., Kerék B. 2002: A talajvíztükör mélységeinek változása a Duna-Tisza-közi- hátságon. Földtani Közlöny 132: 317–325.
Loheide S. 2008: Groundwater-vegetation interaction in mountain meadows. Geophysical Research Abstract 10: EGU 2008-A-05797.
Margóczi K., Aradi E., Szanyi J., Papp M. 2008: A Dél-kiskunsági semlyékek vegetációjának hidrogeológiai háttérfaktorai. Kitaibelia 13: 115.
Mados L. 1943: Soil salinization and water. Hidrológiai Közlöny 23: 3–21.
Molnár B., Mucsi M., Magyar L. 1971: Latest Qutarernary History of the Southern Stretch of the Tisza Valley. Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1: 5–13.
Penksza K., Ádám Sz., Csontos P., Vona M., Malatinszky Á. 2008: Signs of environmental change as reflected by soil and vegetation on sandy areas in the Carpathian Basin. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1063–1066.
Penksza K. 2003: Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. Acta Bot. Hung. 45: 356–372. https://doi.org/10.1556/ABot.45.2003.3-4.11
Penksza K., Szerdahelyi T. 2001: Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői–dombvidéken. – In: Borhidi A., Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105–111.
Peters I., De Baets B., Sanson R., Verhoest N. E. C. 2007: Modelling groundwater-dependent vegetation patterns using ensemble learning. Hydrology and Earth System Science Discussion 4: 3687-3717. https://doi.org/10.5194/hessd-4-3687-2007
Rakonczai 2006: Klímaváltozás – ardifikáció – változó tájak. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SzTE, Szeged, pp 593–601.
Schrett A. 2006: Vízhiány okozta élőhelyváltozások a Kiskunsági-homokháton. ÖKO 13: 100–119.
Somogyi S., Marosi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI Budapest. p.1023.
Sövényháza kataszteri községvázlata 1854., 1877., 1883. (1:5 760) Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára
Tóth T., Kuti L., Fórizs I., Kabos S. 2001: A sófelhalmozódás tényezőinek változása a hortobágyi „Nyírőlapos” mintaterület talajainál. Agrokémia és Talajtan 50: 409–426.
Tóth T., Kuti L., Fügedi U. 2003: Havonkénti vizsgálatok a Zab-szék mellett. A tóvíz, talajvíz, talaj, növényzet időbeli változásai. Természetvédelmi Közlemények 10: 94–107.
Vámos T., Keveiné Bárány I. 2007: Land use and changing of land use in Ópusztaszer. Acta Climatologia et Chorologica 40-41: 163–167.
II. Katonai felvétel Section 59. Col. XXXVI. 1861-63 (1:28 800), Hadtörténeti Térképtár
Az 1953–59. közötti katonai felvétel L-34-53-A-c jelzetű szelvénye (1:25 000), Hadtörténeti Térképtár
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2009 Vámos Tibor, Keveiné Bárány Ilona
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).