Az élőhelyek és a talajvíz összefüggése a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4094Palavras-chave:
élőhelytérképezés, szikesek, talajvízmélység-növényzet kapcsolat, tájhasználatResumo
Alföldi mintaterületünkön az élőhelyek talajvízviszonyait, a tájhasználat és a talajvízmélység kapcsolatát vizsgáltuk. A szikes mocsarak, a szikes rétek, üde mézpázsitos szikfokok, padkás szikesek és szikes tavak iszap és vakszik növényzete, az ürmös- és cickórós puszták, azaz a szikes élőhelyek a sekély talajvízmélységű területeken fordulnak elő és elterjedésük szoros összefüggésben van a talajvíz mélységével. Hasonlóan szoros kapcsolatot találtunk a kötött talajú sztyepprétek esetében is. A jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok, nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek, tájidegen fajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények, kistáblás mozaikok a mélyebb talajvizű területekre jellemzők, és kevésbé szoros kapcsolatban vannak a talajvíz mélységével. Az élőhelyek összevonásából képzett tájhasználati kategóriák jól láthatóan a talajvíz mélysége szerint rendeződnek el a tájban. A szántók és a vizes élőhelyek kiterjedésében, a XIX. század második felében, a kataszteri felmérések alapján megfigyelt változások kapcsolatba hozhatók a talajvíz mélységének változásával.
Referências
Andersen H. H., Broch S. W., Freiberg M., Hansen L. A., Madsen P. B., Wahl N. A. 2004: Possible effects of watertable rise on agricultural landuse in Northwestern Jutland, Denmark. Geophysical Research Abstract 6: EGU04-A-00816.
Bagi I., Székely Á., Dömötör D. 2008: Talajvíz és a természetközeli növényzet kapcsolata a Duna-Tisza közén. III. Tájökológiai Konferencia Előadások és poszterek összefoglalói: 68.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0. Kézirat
Brassington R. 1988: Field Hydrogeology. John Wiley & Sons, Chichester. p.264
Csató Sz., Mezősi G. 2003: A geoökológia aktuális kutatási problémái. Tájökológiai Lapok 1: 19–32.
EOTR 1:10 000-es 37-332 (Baks) és 37-334 (Ópusztaszer) térképszelvénye
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. p.374.
Győri D. 1955: Derecskei szikesek és keletkezésük. Agrokémia és Talajtan 4: 39–48.
Hajósy F. 1975: A csapadékok havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Budapest p.355
Herke S. 1962: A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna-Tisza közi szikesek keletkezésében. MTA Agrártudományi Osztály Közleményei 21: 155–178.
Hoyk E. 2006: A szárazódás hatása a vegetáció alakulására a homokhátsági szikes tavak példáján. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SzTE, Szeged, pp 293–305.
Juhász J. 1987: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. p.972.
Kemény G. Penksza K., Nagy Z., Tuba, Z. 2001: Coenological data on temperate semidesert sandy grasslands in Hungary. Acta Bot. Sci. Hung. 43: 333–348. https://doi.org/10.1556/ABot.43.2001.3-4.9
Kósa J. 2005. szóbeli közlés
Kuti L., Tóth T., Pásztor L., Fügedi U. 1999: Az agrogeológiai térképek adatainak és a szikesek elterjedésének kapcsolata az Alföldön. Agrokémia és Talajtan 48: 501–516.
Kuti L., Vatai J., Müller T., Kerék B. 2002: A talajvíztükör mélységeinek változása a Duna-Tisza-közi- hátságon. Földtani Közlöny 132: 317–325.
Loheide S. 2008: Groundwater-vegetation interaction in mountain meadows. Geophysical Research Abstract 10: EGU 2008-A-05797.
Margóczi K., Aradi E., Szanyi J., Papp M. 2008: A Dél-kiskunsági semlyékek vegetációjának hidrogeológiai háttérfaktorai. Kitaibelia 13: 115.
Mados L. 1943: Soil salinization and water. Hidrológiai Közlöny 23: 3–21.
Molnár B., Mucsi M., Magyar L. 1971: Latest Qutarernary History of the Southern Stretch of the Tisza Valley. Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1: 5–13.
Penksza K., Ádám Sz., Csontos P., Vona M., Malatinszky Á. 2008: Signs of environmental change as reflected by soil and vegetation on sandy areas in the Carpathian Basin. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1063–1066.
Penksza K. 2003: Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. Acta Bot. Hung. 45: 356–372. https://doi.org/10.1556/ABot.45.2003.3-4.11
Penksza K., Szerdahelyi T. 2001: Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői–dombvidéken. – In: Borhidi A., Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105–111.
Peters I., De Baets B., Sanson R., Verhoest N. E. C. 2007: Modelling groundwater-dependent vegetation patterns using ensemble learning. Hydrology and Earth System Science Discussion 4: 3687-3717. https://doi.org/10.5194/hessd-4-3687-2007
Rakonczai 2006: Klímaváltozás – ardifikáció – változó tájak. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SzTE, Szeged, pp 593–601.
Schrett A. 2006: Vízhiány okozta élőhelyváltozások a Kiskunsági-homokháton. ÖKO 13: 100–119.
Somogyi S., Marosi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI Budapest. p.1023.
Sövényháza kataszteri községvázlata 1854., 1877., 1883. (1:5 760) Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára
Tóth T., Kuti L., Fórizs I., Kabos S. 2001: A sófelhalmozódás tényezőinek változása a hortobágyi „Nyírőlapos” mintaterület talajainál. Agrokémia és Talajtan 50: 409–426.
Tóth T., Kuti L., Fügedi U. 2003: Havonkénti vizsgálatok a Zab-szék mellett. A tóvíz, talajvíz, talaj, növényzet időbeli változásai. Természetvédelmi Közlemények 10: 94–107.
Vámos T., Keveiné Bárány I. 2007: Land use and changing of land use in Ópusztaszer. Acta Climatologia et Chorologica 40-41: 163–167.
II. Katonai felvétel Section 59. Col. XXXVI. 1861-63 (1:28 800), Hadtörténeti Térképtár
Az 1953–59. közötti katonai felvétel L-34-53-A-c jelzetű szelvénye (1:25 000), Hadtörténeti Térképtár
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Vámos Tibor, Keveiné Bárány Ilona
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
