Lakes on the Gömör-Torna karst – state of the past and present on the example of the Papverme Lake
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3961Keywords:
karst, lake, water quality, land use, eutrophication, caveAbstract
Karstic lakes belong to the natural values of karst. Some of these are very significant land elements, important as habitat as well as aesthetic attraction. Currently most of the lakes are strongly eutrophicated. Since anthropogenic influence made their natural processes much shorter, they vanish together with some protected species. Moreover they collect the pollutants and transfer them very fast to the underground water and to the caves, thus endangering the karst system. We monitored the quality of some lakes of the Gömör-Torna karst. Our aim was to get information about the effect of the land use on the changes in the state of the lakes through a monitoring of the water quality and estimating of the surroundings. Now we choosed the Papverme Lake (also: Farárová jama Lake) as an example to show the processes of nowadays. According to the operative hungarian standard we made a summarized water quality evaluation from the year 2008 and 2009. It reflect its surrounding and effect of the human activity quite well.
References
Barančok P. 2001: Karst lakes of the protected landscape area – Biosphere Reserve Slovensky kras karst and Aggtelek National Park – Ekológia (Bratislava) 20/4: 157–190.
Bardóczyné Sz. E., Szabó I. 2007: in: A Gödöllő-Isaszegi Tórendszer analitikai és toxikológiai vizsgálati eredményeinek értékelése: Mintavételi helyek. Hatvani Környezetvédő Egyesület. RET pályázat 2007. évi részjelentés (www.hkve.org)
Cílek V. 1996: Silica – zrození a smrt jezera (podarí se zachránit Jašteričie jazierko na Silické planině ve Slovenském krasu?) Kézirat. Az NP Slovenský kras archívuma.
Dévai Gy., Dévai I., Felföldy L., Wittner I. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. Acta Biologica Debrecina. Suppl. Oecol. Hung. Debrecen, 4: 49–185.
Ereifej L. 2002: Kisvizek és kistavak védelme. WWF Magyarország, Budapest, pp. 2.
Felföldy L. 1974: A biológiai vízminősítés. VHB 3., VÍZDOK, Budapest, pp. 242.
Hallberg G. R. 1986: Proceedings of the Conference on Agricultural Impacts on Groundwater, National Water Well Association, Dublin, OH. pp. 1–63.
Hoke J. A., Wicks C. M. 1997: Contaminant transport in karst aquifers. In: Beck B. F. and Stephenson J. B. (Eds.), The Engineering Geology and Hydrogeology of Karst Terranes. Rotterdam: A.A. Balkema, 189–192. https://doi.org/10.1201/9781003078128-23
Hudec I., Belánová A., Uhrin M. 1993: Poznámky k eutrofizácii a zooplanktón Jašteričieho jazera a Farárovej jamy (Slovenský kras) v roku 1992. Zborník Východoslovenského Múzea v Košiciach. Prírodné vedy 34: 67–72.
Jakál J. 1979: Príspevok k problematike ochrany krasovej krajiny a jaskýň. Slovenský kras 17:3-22.
Krawczyk E., W. 1996: Manual for karst water analyses. International Journal of Speleology, Handbook 1 – Physical Speleology, Chiety, Italy: pp. 1–51.
Mitter P. 1984: Poznámky k niektorým problémom ochrany prírody a životnôho prostredia v CHKO Slovenský kras. Životné prostredie 18/1: 17–21.
OECD (Organization for Economic Cooperation and Development), 1982: Eutrophication of Waters. Monitoring assessment and control. Final Report. OECD Cooperative Programme on Monitoring of Inland Waters (Eutrophication Control). Environment Directorale, OECD, Paris: pp. 1–154.
Orvan J. 1981: Rožňava – Plešivec – hg. Prieskum Archív IGHP, Žilina.
Rozložník M. 2005: Niekol’ko poznámok k problematike povrchových vôd Slovenského krasu. Kézirat. Az NP Slovenský kras archívuma.
Tereková V. 1984: Príčiny a dôsledky znečistovania Jašteričieho jazera v Slovenskom krase. Slovenský kras 22: 131–141.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2010 Samu Andrea, Keveiné Bárány Ilona
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).