Levels of identity related to landscapes

Authors

  • Péter Csorba University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography, H–4010 Debrecen, P.O.B. 9.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3952

Keywords:

personal, national and European landscape identity

Abstract

The natural and transformed cultural landscapes both play an important role in forming our personal, collective, national or nationality but still continental identity as well. In recent years – to clearly counterbalance the globalisational tendencies – reinforcing raillery to place, environment and landscape has also been incited institutionally in Europe (European Landscape Convention). It is recognised namely identity frees forces improving quality of life. It has a positive share in social development from small communities to continental level. The individual landscape identity often tends to landscapes and landscape fragments being less valuable landscape aesthetically and ecologically. On the other hand the higher level community the concrete landscape is the object of the identity of the more the aesthetical quality and the historical importance play role in. The historical development of several European landscapes has followed closely the general social and economical development for centuries. This results the so-called strong landscape coherence level, and these landscapes are especially suitable to produce a high degree of identity sentiment from their inhabitants.
The development of identity sentiment attaching to landscapes can be studied on several communal levels. Strengthening the “being European sentiment” is quite new among these. Especially small nations having been delivered from foreign oppression experience the different forms of national identity – for example fostering the characteristic national landscapes.
The landscape character, the object of the landscape identity, mainly manifests in the visual appearance of landscapes. But there are a lot of examples concerning some smellscapes and soundscapes which are inseparable parts of landscape identity.
There are initial efforts to measure identity being connected with landscapes. Several scientific projects make trials of finding proper indicators. Amongst these besides aesthetical attractivity certain geographical data seem to be utilizable, e.g. landscape use permanence, the ratio of the traditional land use, building up density, the edge effect index of landscape pattern, etc.

Author Biography

  • Péter Csorba, University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography, H–4010 Debrecen, P.O.B. 9.

    csorbap@delfin.unideb.hu

References

Antro–P. M. 2000: Where are the Genii Loci? In: Pedroli, B. (ed./Hrsg.), Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freies Geistesleben, Stuttgart, pp. 29–34.

Ashworth, G. J., Graham, B. 1997: Heritage, Identity and Europe. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, Vol. 88, No. 4. pp. 381–388. https://doi.org/10.1111/j.1467-9663.1997.tb01632.x

Arnesen, T. 2001: Identity in landscape studies? On metaphors and metonyms – In: Mander, Ü. et al., (Eds.): Development of European Landscapes – IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst Geogr. Univ. Tartuensis, 92: 373–377

Barczi, A., Csorba, P., Lóczy, D., Mezősi, G., Konkolyné Gyuró, É., Bardóczyné Székely E., Csima, P. Kollányi, L., Gergely , E., Farkas, Sz. / Barczi, A., Ángyán, J., Podmaniczky, L., Pirkó, B., Joó, K., Centeri, Cs., Grónás, V., Vona, M., Pető Á. 2008: Suggested landscape and agri-environmental condition assessment. Tájökológiai Lapok, 6: 77–94.

Bätzig, W. 1991: Die Alpen Entstehung und Gefärdung einer europäischen Kulturlandschaft. Beck Verlag, München, 278 p.

Béteille, R., 1994: Le paysage, le mythe at le tourisme. Acta Geographica, 99. pp. 35–41.

Bernat, S., Kalamucka, W. 2008: The „Landscape Experienced” in empirical research conducted by Lublin schoolars. In: Methods of Landscape Research, Dissertations Commission of Cultural Landscape, No. 8. Plit, J. and Andreychouk, V. (Eds.) Sosnowiec, pp.21–34.

Berta Gy-né 2003: Régiós identitás – Közép-Dunántúl (Gondolatok egy pályázat kapcsán) Területi Statisztika, 6: 4 376–386.

Braudel, F. 2003: Franciaország identitása. A tér és a történelem. Helikon, 326 p.

Bridel, L. 2000: Le futur des paysages suisses: sommes-nous atteints de schizophrénie? Geographica Helvetica 2, pp. 73–80. https://doi.org/10.5194/gh-49-73-1994

Burden, R., Watts, R., Brown, B. 2002: The management of natural Beauty. Geography 87, pp. 49–63.

Csima P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 401–407.

Csorba P., Bodnár R. 2007: The European Landscape Convention and Tourism. AGD Landscape and Environment 1. (1) pp. 75–84.

Csorba, P., Szabó, J., Bodnár, R., Szilágyi Zs., Szabó Gy., Szabó Sz., Novák T., Fazekas I. 2008: „Red Book”

of the Hungarian Landscapes. Atlas of the threaths on the natural functioning of the 229 hungarian microregions. Methods of landscape research, Dissertations Commission of Cultural Landscape, No. 8. Plit, J. and Andreychouk, V. (Eds.) Sosnowiec, pp. 43–60.

Csatári B. 2008: Tételek és példák a tájak és a területfejlesztés kapcsolatáról. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás–Tájökológia, Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 393–399.

Daugstag, K. 2007: Negotiating landscape in rural tourism. Annals of Tourism Research, 35: 2 402–426. https://doi.org/10.1016/j.annals.2007.10.001

Dix, A. 2002: Das Mittelrheintal – Wahrnehmung und Veränderung einer symbolischen Landschaft des 19. Jahrhunderts. Petermanns Geographische Mitteilungen, 146: 44–53.

Ellenberg, H. 1990: Bauernhaus und Landschaft in ökologischer und historischer Sicht. Ulmer, Stuttgart, 585 p.

Fairclough, G., Clark., Darlington. 2004: Using Historic Landscape Characterisation. English Heritage and Lancashire Country Council, 63 p.

Frisnyák S. 1999: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 213 p.

Fry, G. 2000: The landscape character of Norway – landscape values today and tomorrow – In: Pedroli, B. (ed./ Hrsg.): Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freies Geistesleben, Stuttgart, pp. 93–100.

Fukarek, F. 1980: Über die Gefährdung der Flora der Nordbezirke der DDR. Phytocoenology 7: 174–182. https://doi.org/10.1127/phyto/7/1980/174

Füleky Gy. (szerk.) 2000: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Budapest-Gödöllő, 286 p.

Gereben F. 2003: Olvasáskultúra és identitás. A Kárpát medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Kissebbségkutatás Könyvek, Lucidus Kiadó, 215 p.

Giorgis, S. 1995: Rural landscapes in Europe: principles for creation and management. Council of Europe, Steering Committee for the Conservation and Management of the Enviroment and Natural Habitats, Planning and Management Series, No. 3. Straßbourg, 71 p.

Gómez Sal, A. 2001: Assessing landscape values: A proposal for a multidimensional model. In: Mander, Ü. et al. Development of European Landscapes. IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst. Geogr. Univ. Tartuensis, 92: 122–125.

Graham, B., Ashworth, G. J., Tunbridge, J. E. 2000: A geography of heritage. Power, Culture and Economy. Arnold, London, 284 p.

Granö, J. G. 2003: Origin of Landscape Science. Collection of Papers, Turku, 143 p.

Groote, P., Huigen, P., Haartsen, T. 2000: Claiming Rural Identities. In: Haartsen, T., Groote, P. and Huigen, P. (Eds.), Claiming Rural Identities, Van Corcum, Assen, pp. 1–7.

Gulinck, H., Mugica, M., Atauri, J., de Lucio, J. 2001: A framework for comparative landscape analysis and evaluation based on land cover data, with an application in the Madrid region (Spain). Landscape and Urban Planning 55, pp. 257–270. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(01)00159-1

Hamvas B. 1988: Az öt géniusz. Életünk Könyvek, Budapest, 110 p.

Head, L. 2000: Cultural Landscapes and Environmental Change. Arnold, 179 p.

Hill, R. 1999: Mi, európaiak. Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 462 p.

Höll, A., Nilsson, K. 1999: Cultural landscape as subject to national research programmes in Denmark. Landscape and Urban Planning 46, pp. 15–27. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00035-3

Jung, G. (Hrsg.) 2000: Norwegen eine Naturlandschaft? – Ökologie und nachhaltige Nutzung – Oldenburger Geoökologische Studien, Band 4, 228 p.

Kádár L. 1941: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. Táj és Népkutató Intézet kiadványai Budapest, 24 p.

Kirchhoff, Th. 2005: Kultur als individuelles Mensch-natur-Verhältnis. In: Weingarten, M. (Hrsg.) Strukturierung von Raum und Lanschaft. Dampfboot Verlag, Münster, pp. 63–106.

Kollányi L. 2008: Tájak törénetisége és a történeti tájak meghatározásának kérdései. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp.89–94.

Konkoly Gy. É., Jombach S., Tatai Zs. 2008: Landscape identity is a new sustainability impact. (in Hungarian) 4D Journal of Landscape Architects and Gardening, Budapest, 9., pp. 52–59.

Kovács A. D. 2008: A környezeti tudatosság fogalomköre és vizsgálata alföldi példákon. PhD értekezés, Kecskemét, 112 p.

Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkezetének értékelésére. Tájökológiai Lapok, 1: 33–43.

Mander, Ü., Printsman, A., Palang, H. (Eds.) 2001: Development of European Landscapes. Conference proceedings, Vol. I–II. Publications Institut Geography, University Tartuensis, 92. Estonia, 804 p.

Mezősi G. 1991: Kísérletek a táj esztétikai értéknek meghatározására. Földrajzi Értesítő, 40:251–264.

Michell, F., Ryan, M. 2001: Reading the Irish Landscape. Town House and Country House, Dublin, 392 p.

Mühlenberg, M., Slowik, J. 1997: Kulturlandschaft als Lebensraum. Quelle und Meyer, UTB für Wissenschaft, Uni Taschenbücher 1947, 312 p.

Nougé, J., Vicente J. 2004: Landscape and national identity in Catalonia. Political Geography, 23, pp. 113–132. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00035-3

Nyizsalovszki R., Lóczy D. 2008: Tradicionális tájhasználat és terroir Tokaj-hegyalján. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 111–116.

Pedroli, B. (Ed./Hrsg.) 2001: Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freie Geistesleben, Stuttgart, 221 p.

Pedroli, B. 2005: The nature of lowland rivers: a search for river identity. In: Wiens, J. – Moss, M (Eds.) Issues and perspectives in Landscape Ecology, Cambridge Studies in Landscape Ecology, pp. 259–273. https://doi.org/10.1017/CBO9780511614415.027

Pedroli, B., Doorn, Van, A., Blust, De G., Paracchini, M.L., Wascher, D., Bunce F. (Eds.) 2007: Europe’s living landscapes. Essays exploring our identity in the countryside. Landscape Europe Wageningen/ KNNV Publishing, Zeist, 432 p. https://doi.org/10.1163/9789004278073

Porteous, J. D. 1985: Smellscape. Progress in Physical Geography. 9: 356–378. https://doi.org/10.1177/030913338500900303

Porteous, J.D. 1990: Landscapes of the Mind. Worlds of Sense and Metaphor, University of Toronto Press, Toronto 230 p. https://doi.org/10.3138/9781487579548

Pounds, N. J. G. 2003: An historical geography of Europe. Cambridge University Press, Hungarian translation Osiris Press, Budapest, 532 p.

Raivo, P. J. 2000: Landscaping the patriotic past: Finnisch war landscapes as a national heritage. Fennia, Vol. 178, pp. 139–150.

Richling, A. (Ed.) 1998: Landscape Transformation in Europe – Practical and Theorethical Aspects – The Problems of Landscape Ecology Vol. III. – IALE Polish Association for Landscape Ecology, Warsawa, 330 p.

Robertson, I., Richards, P. 2003: Studying cultural landscapes. Arnold, London, 199 p.

Rodaway, P. 1994: Sensuous Geographies. Body, Sense and Place, Routledge, London, 185 p.

R. Várkonyi Á., Kósa L. (szerk.) 1993: Európa híres kertjében. Orpheusz Kiadó, Budapest

Salasova, A. 2008: Designed landscapes – The past, present and future. 4D Tájépítészeti és kertművészeti Folyóirat, 11. szám, pp.38–43.

Schenk, W. 2002: Aktuelle Tendenzen der Landschaftsentwicklung in Deutschland und Aufgaban der Kulturlanschaftspflege, – Petermanns Geog. Mitt. 146, 6, pp. 54–57.

Stanners, D., Bourdeau, Ph. (Eds.) 1995: Europe’s encironment – European Environmental Agency, Coppenhagen, 676 p.

Szabó J. 2000: A mitikus és a történeti táj. Balassi Kiadó MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 351 p.

Szabó Z. 1999: Szerelmes földrajz. Osiris Kiadó, Budapest, 158 p.

Teleki P. 1996: A földrajzi gondolat története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 193 p.

Tress, B., Tress, G. 2003: Communicating Landscape Development Plans through Scenario Visualization Techniques. In: Palang, H. and Fry, G. (Eds), Landscape Interfaces. Cultural Heritage in Changing Landscapes, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 185–220. https://doi.org/10.1007/978-94-017-0189-1_11

Urban, H., Grünweiss, F-M., Smoliner C. (Hrgs.) 1997: Wo i leb... Kulturlandschaften in Österreich, Katalog, NR 67. Des Stadtmuseums Linz – Nordico, Herausgeber: Oberösterreische Umweltakademie beim Amt der Oberösterr. Landesregierung, 215 p.

Vos, W., Meekes, H. 1999: Trends in European cultural landscape development: perspectives for a sustainable future. Landscape and Urban Planning, 46, pp. 3–14. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00043-2

Wascher, D. 2000: The Face of Europe. Tilburg, ECNC, 50 p.

Wascher, D. (Ed.). 2005: European Landscape Character Areas. Alterra Report, No. 1254, 160 p.

Wascher, D., Jongman, R. (Eds.) 2000: European Landscapes, Classification, assessment and conservation, European Environment Agency, Coppenhagen, 99 p.

Wöbse, H. H. 2002: Landschaftsästhetik. Ulmer Verlag, 304 p.

Published

2010-04-24

Issue

Section

Áttekintő tanulmányok

How to Cite

Levels of identity related to landscapes. (2010). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 8(1), 3-21. https://doi.org/10.56617/tl.3952

Similar Articles

21-30 of 516

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)