A földrajzi tájakhoz fűződő identitástudat rétegei
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3952Schlagwörter:
egyéni, nemzeti és európai tájidentitás, tájidentitás indikátorok, landscape identity indicatorsAbstract
A természetes és az átalakított kulturtájak egyaránt komoly szerepet játszanak az ember személyes, csoport, nemzeti, vagy nemzetiségi, de még kontinentális önazonosságának kialakulásában is. Az utóbbi években – egyértelműen a globalizációs tendenciák ellensúlyozására – Európában intézményesen is ösztönzik a helyhez, környezethez, tájhoz kötődés erősítését (ld. European Landscape Convention). Felismerték ui., hogy az identitás életminőséget javító erőket szabadít fel, a kisközösségtől kontinentális szintig pozitív szerepe van a társadalmi fejlődésben. Az egyéni tájidentitás gyakran irányul tájesztétikailag, vagy ökológiailag kevésbé értékes tájakra, tájrészletekre. Ezzel szemben minél magasabb szintű közösség identitásának tárgya egy adott táj, annál inkább szerepet játszik benne az esztétikai minőség, és a történelmi jelentőség. Európa számos tájának történelmi fejlődése évszázadok óta szervesen követi az általános társadalmi-gazdasági fejlődést. Ez erős ún. tájkoherencia szintet eredményez, és az ilyen tájak különösen alkalmasak arra, hogy lakóiból magasfokú identitásérzést váltson ki.
Atájakhoz kötődő identitásérzés kialakulását több közösségi szinten megfigyelhetjük. Ezek között viszonylag új az „európaiság-érzés” erősödése. Különösen az idegen elnyomás alól frissen felszabadult kisnemzetek élik át eleven erővel a nemzeti önazonosság különböző formáit – köztük a jellegzetes „nemzetinek” nevezhető tájak ápolását.
A tájidentitás tárgya, a tájkarakter elsősorban a tájak vizuális megjelenésében nyilvánul meg, de sok példa van arra, hogy a tájidentitásnak elválaszthatatlan része néhány illat- és hangeffektus (smellscape, soundscape) is.
Kezdeti próbálkozások vannak a tájakhoz fűződő identitás mérésére. Több tudományos értékű projekt próbálkozik megfelelő indikátor megállapításával. Ezek közül az esztétikai attraktivitás mellett használhatónak tűnik néhány kifejezetten geográfiai adat, pl. a tájhasználati állandóság, a tradicionális földhasználat aránya, a beépítéssűrűség, a tájmintázat szegélyhatás-mutatója, stb.
Literaturhinweise
Antro–P. M. 2000: Where are the Genii Loci? In: Pedroli, B. (ed./Hrsg.), Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freies Geistesleben, Stuttgart, pp. 29–34.
Ashworth, G. J., Graham, B. 1997: Heritage, Identity and Europe. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, Vol. 88, No. 4. pp. 381–388. https://doi.org/10.1111/j.1467-9663.1997.tb01632.x
Arnesen, T. 2001: Identity in landscape studies? On metaphors and metonyms – In: Mander, Ü. et al., (Eds.): Development of European Landscapes – IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst Geogr. Univ. Tartuensis, 92: 373–377
Barczi, A., Csorba, P., Lóczy, D., Mezősi, G., Konkolyné Gyuró, É., Bardóczyné Székely E., Csima, P. Kollányi, L., Gergely , E., Farkas, Sz. / Barczi, A., Ángyán, J., Podmaniczky, L., Pirkó, B., Joó, K., Centeri, Cs., Grónás, V., Vona, M., Pető Á. 2008: Suggested landscape and agri-environmental condition assessment. Tájökológiai Lapok, 6: 77–94.
Bätzig, W. 1991: Die Alpen Entstehung und Gefärdung einer europäischen Kulturlandschaft. Beck Verlag, München, 278 p.
Béteille, R., 1994: Le paysage, le mythe at le tourisme. Acta Geographica, 99. pp. 35–41.
Bernat, S., Kalamucka, W. 2008: The „Landscape Experienced” in empirical research conducted by Lublin schoolars. In: Methods of Landscape Research, Dissertations Commission of Cultural Landscape, No. 8. Plit, J. and Andreychouk, V. (Eds.) Sosnowiec, pp.21–34.
Berta Gy-né 2003: Régiós identitás – Közép-Dunántúl (Gondolatok egy pályázat kapcsán) Területi Statisztika, 6: 4 376–386.
Braudel, F. 2003: Franciaország identitása. A tér és a történelem. Helikon, 326 p.
Bridel, L. 2000: Le futur des paysages suisses: sommes-nous atteints de schizophrénie? Geographica Helvetica 2, pp. 73–80. https://doi.org/10.5194/gh-49-73-1994
Burden, R., Watts, R., Brown, B. 2002: The management of natural Beauty. Geography 87, pp. 49–63.
Csima P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 401–407.
Csorba P., Bodnár R. 2007: The European Landscape Convention and Tourism. AGD Landscape and Environment 1. (1) pp. 75–84.
Csorba, P., Szabó, J., Bodnár, R., Szilágyi Zs., Szabó Gy., Szabó Sz., Novák T., Fazekas I. 2008: „Red Book”
of the Hungarian Landscapes. Atlas of the threaths on the natural functioning of the 229 hungarian microregions. Methods of landscape research, Dissertations Commission of Cultural Landscape, No. 8. Plit, J. and Andreychouk, V. (Eds.) Sosnowiec, pp. 43–60.
Csatári B. 2008: Tételek és példák a tájak és a területfejlesztés kapcsolatáról. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás–Tájökológia, Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 393–399.
Daugstag, K. 2007: Negotiating landscape in rural tourism. Annals of Tourism Research, 35: 2 402–426. https://doi.org/10.1016/j.annals.2007.10.001
Dix, A. 2002: Das Mittelrheintal – Wahrnehmung und Veränderung einer symbolischen Landschaft des 19. Jahrhunderts. Petermanns Geographische Mitteilungen, 146: 44–53.
Ellenberg, H. 1990: Bauernhaus und Landschaft in ökologischer und historischer Sicht. Ulmer, Stuttgart, 585 p.
Fairclough, G., Clark., Darlington. 2004: Using Historic Landscape Characterisation. English Heritage and Lancashire Country Council, 63 p.
Frisnyák S. 1999: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 213 p.
Fry, G. 2000: The landscape character of Norway – landscape values today and tomorrow – In: Pedroli, B. (ed./ Hrsg.): Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freies Geistesleben, Stuttgart, pp. 93–100.
Fukarek, F. 1980: Über die Gefährdung der Flora der Nordbezirke der DDR. Phytocoenology 7: 174–182. https://doi.org/10.1127/phyto/7/1980/174
Füleky Gy. (szerk.) 2000: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Budapest-Gödöllő, 286 p.
Gereben F. 2003: Olvasáskultúra és identitás. A Kárpát medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Kissebbségkutatás Könyvek, Lucidus Kiadó, 215 p.
Giorgis, S. 1995: Rural landscapes in Europe: principles for creation and management. Council of Europe, Steering Committee for the Conservation and Management of the Enviroment and Natural Habitats, Planning and Management Series, No. 3. Straßbourg, 71 p.
Gómez Sal, A. 2001: Assessing landscape values: A proposal for a multidimensional model. In: Mander, Ü. et al. Development of European Landscapes. IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst. Geogr. Univ. Tartuensis, 92: 122–125.
Graham, B., Ashworth, G. J., Tunbridge, J. E. 2000: A geography of heritage. Power, Culture and Economy. Arnold, London, 284 p.
Granö, J. G. 2003: Origin of Landscape Science. Collection of Papers, Turku, 143 p.
Groote, P., Huigen, P., Haartsen, T. 2000: Claiming Rural Identities. In: Haartsen, T., Groote, P. and Huigen, P. (Eds.), Claiming Rural Identities, Van Corcum, Assen, pp. 1–7.
Gulinck, H., Mugica, M., Atauri, J., de Lucio, J. 2001: A framework for comparative landscape analysis and evaluation based on land cover data, with an application in the Madrid region (Spain). Landscape and Urban Planning 55, pp. 257–270. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(01)00159-1
Hamvas B. 1988: Az öt géniusz. Életünk Könyvek, Budapest, 110 p.
Head, L. 2000: Cultural Landscapes and Environmental Change. Arnold, 179 p.
Hill, R. 1999: Mi, európaiak. Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 462 p.
Höll, A., Nilsson, K. 1999: Cultural landscape as subject to national research programmes in Denmark. Landscape and Urban Planning 46, pp. 15–27. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00035-3
Jung, G. (Hrsg.) 2000: Norwegen eine Naturlandschaft? – Ökologie und nachhaltige Nutzung – Oldenburger Geoökologische Studien, Band 4, 228 p.
Kádár L. 1941: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. Táj és Népkutató Intézet kiadványai Budapest, 24 p.
Kirchhoff, Th. 2005: Kultur als individuelles Mensch-natur-Verhältnis. In: Weingarten, M. (Hrsg.) Strukturierung von Raum und Lanschaft. Dampfboot Verlag, Münster, pp. 63–106.
Kollányi L. 2008: Tájak törénetisége és a történeti tájak meghatározásának kérdései. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp.89–94.
Konkoly Gy. É., Jombach S., Tatai Zs. 2008: Landscape identity is a new sustainability impact. (in Hungarian) 4D Journal of Landscape Architects and Gardening, Budapest, 9., pp. 52–59.
Kovács A. D. 2008: A környezeti tudatosság fogalomköre és vizsgálata alföldi példákon. PhD értekezés, Kecskemét, 112 p.
Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkezetének értékelésére. Tájökológiai Lapok, 1: 33–43.
Mander, Ü., Printsman, A., Palang, H. (Eds.) 2001: Development of European Landscapes. Conference proceedings, Vol. I–II. Publications Institut Geography, University Tartuensis, 92. Estonia, 804 p.
Mezősi G. 1991: Kísérletek a táj esztétikai értéknek meghatározására. Földrajzi Értesítő, 40:251–264.
Michell, F., Ryan, M. 2001: Reading the Irish Landscape. Town House and Country House, Dublin, 392 p.
Mühlenberg, M., Slowik, J. 1997: Kulturlandschaft als Lebensraum. Quelle und Meyer, UTB für Wissenschaft, Uni Taschenbücher 1947, 312 p.
Nougé, J., Vicente J. 2004: Landscape and national identity in Catalonia. Political Geography, 23, pp. 113–132. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00035-3
Nyizsalovszki R., Lóczy D. 2008: Tradicionális tájhasználat és terroir Tokaj-hegyalján. In: Csorba P. – Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás-Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 111–116.
Pedroli, B. (Ed./Hrsg.) 2001: Landscape – Our Home, Lebensraum Landschaft. Indigo, Zeist, Freie Geistesleben, Stuttgart, 221 p.
Pedroli, B. 2005: The nature of lowland rivers: a search for river identity. In: Wiens, J. – Moss, M (Eds.) Issues and perspectives in Landscape Ecology, Cambridge Studies in Landscape Ecology, pp. 259–273. https://doi.org/10.1017/CBO9780511614415.027
Pedroli, B., Doorn, Van, A., Blust, De G., Paracchini, M.L., Wascher, D., Bunce F. (Eds.) 2007: Europe’s living landscapes. Essays exploring our identity in the countryside. Landscape Europe Wageningen/ KNNV Publishing, Zeist, 432 p. https://doi.org/10.1163/9789004278073
Porteous, J. D. 1985: Smellscape. Progress in Physical Geography. 9: 356–378. https://doi.org/10.1177/030913338500900303
Porteous, J.D. 1990: Landscapes of the Mind. Worlds of Sense and Metaphor, University of Toronto Press, Toronto 230 p. https://doi.org/10.3138/9781487579548
Pounds, N. J. G. 2003: An historical geography of Europe. Cambridge University Press, Hungarian translation Osiris Press, Budapest, 532 p.
Raivo, P. J. 2000: Landscaping the patriotic past: Finnisch war landscapes as a national heritage. Fennia, Vol. 178, pp. 139–150.
Richling, A. (Ed.) 1998: Landscape Transformation in Europe – Practical and Theorethical Aspects – The Problems of Landscape Ecology Vol. III. – IALE Polish Association for Landscape Ecology, Warsawa, 330 p.
Robertson, I., Richards, P. 2003: Studying cultural landscapes. Arnold, London, 199 p.
Rodaway, P. 1994: Sensuous Geographies. Body, Sense and Place, Routledge, London, 185 p.
R. Várkonyi Á., Kósa L. (szerk.) 1993: Európa híres kertjében. Orpheusz Kiadó, Budapest
Salasova, A. 2008: Designed landscapes – The past, present and future. 4D Tájépítészeti és kertművészeti Folyóirat, 11. szám, pp.38–43.
Schenk, W. 2002: Aktuelle Tendenzen der Landschaftsentwicklung in Deutschland und Aufgaban der Kulturlanschaftspflege, – Petermanns Geog. Mitt. 146, 6, pp. 54–57.
Stanners, D., Bourdeau, Ph. (Eds.) 1995: Europe’s encironment – European Environmental Agency, Coppenhagen, 676 p.
Szabó J. 2000: A mitikus és a történeti táj. Balassi Kiadó MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 351 p.
Szabó Z. 1999: Szerelmes földrajz. Osiris Kiadó, Budapest, 158 p.
Teleki P. 1996: A földrajzi gondolat története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 193 p.
Tress, B., Tress, G. 2003: Communicating Landscape Development Plans through Scenario Visualization Techniques. In: Palang, H. and Fry, G. (Eds), Landscape Interfaces. Cultural Heritage in Changing Landscapes, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 185–220. https://doi.org/10.1007/978-94-017-0189-1_11
Urban, H., Grünweiss, F-M., Smoliner C. (Hrgs.) 1997: Wo i leb... Kulturlandschaften in Österreich, Katalog, NR 67. Des Stadtmuseums Linz – Nordico, Herausgeber: Oberösterreische Umweltakademie beim Amt der Oberösterr. Landesregierung, 215 p.
Vos, W., Meekes, H. 1999: Trends in European cultural landscape development: perspectives for a sustainable future. Landscape and Urban Planning, 46, pp. 3–14. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00043-2
Wascher, D. 2000: The Face of Europe. Tilburg, ECNC, 50 p.
Wascher, D. (Ed.). 2005: European Landscape Character Areas. Alterra Report, No. 1254, 160 p.
Wascher, D., Jongman, R. (Eds.) 2000: European Landscapes, Classification, assessment and conservation, European Environment Agency, Coppenhagen, 99 p.
Wöbse, H. H. 2002: Landschaftsästhetik. Ulmer Verlag, 304 p.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Csorba Péter
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
