Hanges in landscape transformation and land cover in the Hanság over the 18th-20th centuries
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3895Keywords:
land cover, historical maps, nature conservation, habitat-restoration, GISAbstract
In the course of the planning phase of restoration and other conservation works increasingly popular in the past few years the history of the landscape to be rehabilitated has proven to be of crucial importance.
During landscape history research besides the formerly used, mainly literary and archival resources geographic information system (GIS) processing of historical maps (I., II. and III. type military survey) is gaining ground. The maps processed with the unified methodology of GIS make it possible to compare the land cover and land use of various periods and to monitor the changes.
Besides the river-regulations in Hungary, one of the most significant land transformations was the draining of Hanság. As a result of the works commenced in the 18th century, one of the largest marshlands and swamps of Hungary was practically destroyed or transformed entirely. My objective was to describe the characteristics of the ancient Hanság, the extent of the main types of land cover and land use practices predominant in the past 200 years. To study land transformation works, maps of six periods (1782-1784, 1840-1847, 1872-1880, 1920-1921, 1951, 1998) were processed. Land use and other mapped information was directly interpreted and digitized on a computer screen. Land cover patches, the road and watercourse system as well as punctiform objects were digitized in separate phases.
The two most significant factors affecting the transformation of the Hanság landscape were draining and afforestation. In the 19th century, meadow and pasturage utilization increasingly gained ground in the inner areas that were aridifying due to draining, and, in line with it, former basin-edge grasslands and forests were ploughed. During this process open water surfaces, as well as marshland and swamp habitats disappeared and were displaced by bogs, marshy meadows and sedge-beds. As a result of further aridification and the diminished demand for hay, large-scale afforestation was commenced, which peaked in the creation of Populus cultures after World War II. Today the Hanság is covered by forestland (plantations), natural and semi-natural forests and arable land interspersed with remnants of various sized reed beds, sedge-beds, shrublands, boggy and marshy meadows.
References
Balsay L., Halupa L., Komjáthy F. (1975): Adatok a hansági erdők történetéhez. In: Kolossváry, Sz.-né (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest: 394–465.
Bél M. (1736): Moson megye leírása, kézirat.
Bíró M., Molnár Zs. (1998): A Duna –Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1–34.
Borbély A., Nagy J. (1932): Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny 2. (1-2): 5–64.
Csendes L. És N. Ipoly M. (1977): Települések szelvényezése az első – második – harmadik katonai felmérések alapján. Hadtörténelmi Térképtár, Budapest
Dobány Z. (1999): A cserehát történeti földrajza (18–20. század) Történeti Földrajzi Tanulmányok 6. Nyíregyháza.
Frisnyák S. (1990): Magyarország történeti földrajza. Budapest
Gábor I., Horváth Á. (1979): A haditérképek históriája, Zrínyi Kiadó, Budapest
Illyés Zs. (1997): A történeti megközelítés a területhasználat ökológiai értékelésében. Dörögdi-medence mintaterület. In: Füleki Gy. (szerk.):A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében, 1996. junius 24-26. konferencia kiadványa, Gödöllő
Jankó A. (2001): A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények 114: 103–129.
Jankó A. (2007): Magyarország katonai felmérései 1763-1950. Argumentum Kiadó, Budapest
Jaszniger, J. (1883): A Rába és a Duna vízrajzi viszonyai. Földrajzi Közlemények 11. (8): 366–371.
Károlyi Z. (1955): A Hanság és a Fertő-tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények 37. (3–4.): 291–332.
Kis J. (1797): A Fertő tavának geographiai, históriai, és természeti leírása. In: Rumy K. (1817): Monumenta Hungarica I. köt. Pest.:339–423.
Konkolyné-Gyuró É. (1990): A tájpotenciál és a tájhasználat összefüggései a Zemplén hegységben. Kandidátusi értekezés, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Ökonómiai Intézet. Budapest
Kövér F. (1930): A Hanság földrajza. Föld és Ember 10.: 91–139.
László G. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. A Magyar Királyi Földtani Intézet Kiadványa, Budapest.: 110–120.
Mari L. (2000): A felszínborítás változásának hatása a Budai-hegység mintaterületének példáján, In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Gödöllő 2000. június 28–29. konferencia kiadványa szerk.: Füleki György, Budapest-Gödöllő
Máté K. (1970): A 10 éves Észak-hansági erdészet tapasztalatai. Az Erdő 19 (9).: 385–390.
Nagy B. (1997): A felszínborítás vizsgálata a Sajó-Hernád hordalékkúp térségében In: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében, 1996. június 24-26. konferencia kiadványa szerk.: Füleki György, Gödöllő
Nagy D. (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. in.: Boldogh, S. (szerk.) Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban. ANP füzetek II. Jósvafő.
Nagy D. (2004): A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek feldolgozásával, Környezetállapot értékelés Program Pályázati tanulmányok 2003–2004
Réthly A. (1998): Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801–1900-ig. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest.
Szekendi F. (1938): A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Specimina dissertationum Fac. Phil. Reg. Hung. Univ. Elisabethinae Quinqueecclesiensis 126.:1–36.
Takács G., Keszei B. (1998): A T5x5_066 kvadrát élőhelytérképezése, NBmR kutatási jelentés, Sarród
Takács G. (2001): Az Észak-Hanság védett területeinek botanikai vizsgálata, Diplomadolgozat, Pécsi Tudományegyetem: 67.
Thirring G. (1886): A Fertő és Vidéke. Földrajzi közlemények 14.: 469–508.
Timár G. és Molnár G. (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire - The Third Military Survey / Die Dritte Militärische Aufnahme / A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887, 1:75.000, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slavonien - Georeferenced version, Arcanum Kiadó, Budapest
Timár G. és Molnár G. (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire - The Third Military Survey / Die Dritte Militärische Aufnahme / A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887, 1:25.000, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slavonien - Georeferenced version, Arcanum Kiadó, Budapest
Timár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J. És Jankó A. (2006): Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest
Újházy J. (1873): A Rába, Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és a Marcal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása, Budapest.
Zádor A. (1892): A Hanság lecsapolásának története. Soproni Szemle 36 (1-4): 340–348.
Zólyomi B. (1931): A kultúra hatása a vegetációra a Hanság medencéjében., A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság 2. osztályának munkái 4. (1.).
Zólyomi B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás). Die Pflanzen-gesellschaften des Hanság. - Vasi Szemle 1.: 146–174.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Takács Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).