Tájátalakítás és a felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.–XX. században
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3895Schlagwörter:
felszínborítás, történeti térképek, természetvédelem, élőhely-rekonstrukció, térinformatikaAbstract
A természetvédelemben az elmúlt években előtérbe került élőhely-rekonstrukciók és egyéb természetvédelmi beavatkozások tervezése során nagyon fontos a helyreállítandó táj történetének ismerete. A tájtörténeti vizsgálatok során képet kaphatunk a jelentősebb tájátalakító beavatkozások előtti állapotokról és folyamatokról, az így nyert információk nagyon hasznosak lehetnek a helyreállításnál.
A tájtörténeti vizsgálatok során a korábbi, elsősorban irodalmi és levéltári feldolgozások mellett egyre nagyobb szerepet kap a történeti térképek (I., II. és III. katonai felmérés) térinformatikai feldolgozása. A térinformatikai rendszerben egységes módszerekkel feldolgozott térképek – természetesen az eredeti térkép pontosságának függvényében – lehetővé teszik a különböző időszakok felszínborításának és területhasználatának összehasonlítását, a változások nyomon követését.
Magyarországon a nagy folyók szabályozása mellett az egyik legjelentősebb tájátalakítás a Hanság lecsapolása volt. A XVIII. században megkezdődött munkák eredményeképp hazánk egyik legnagyobb láp és mocsárvilága gyakorlatilag teljesen megsemmisült vagy átalakult. A megmaradt természetes és természetközeli élőhelyek 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A természetvédelem 2001-ben kezdte meg, kísérleti jelleggel, a hansági láp- és mocsárvilág helyreállítását (Nyirkai-Hany), a tapasztalatok alapján pedig további élőhely-rekonstrukciók előkészítés alatt állnak. A tervezés egyik legfontosabb alapja az egykori állapotok minél pontosabb ismerete, amelyhez jó eszköz a történeti térképek adatainak feldolgozása.
Munkám célja rekonstruálni a hansági táj egykori jellegét, a felszínborítás főbb típusainak elterjedését és a területek egykori használatát az elmúlt 200 évben. A tájátalakítás folyamatának vizsgálatához hat időszak (1782–1784, 1840–1847, 1872–1880, 1920–1921, 1951, 1998) térképeit dolgoztam fel. A földhasználati és egyéb térképi információk interpretálása közvetlen módon, a képernyőn végzett digitalizálással történt ArcGIS ArcInfo 9.2 programmal. Külön-külön fázisokban történt a felszínborítás folthálózatának, az úthálózat és a vízhálózat vonalhálózatának, illetve a pontszerű objektumok digitalizálása. A felszínborítás térképezésekor igyekeztem minden felismerhető és azonosítható foltot lehatárolni. A lehatárolt legkisebb foltméret 0,3 ha volt. A digitalizálás után topológiai ellenőrzést végeztem a digitalizáláskor keletkezett hibák javítására (lyukak és átfedések kiszűrése).
A történeti felszínborítás vizsgálata során nagyon fontos az alkalmazott felszínborítási kategóriák megfelelő kiválasztása. Az egyes történeti térképekről kinyerhető információ nagyon eltérő mennyiségű és minőségű, de az összehasonlíthatóság érdekében a feldolgozás során egységes jelkulcsot (erdők, fás gyepek vagy cserjések, gyepek, mocsarak és lápok, szántó, szőlők, gyümölcsösök, állóvizek, vízfolyások, települések, telephelyek, külszíni bányák, egyéb) alakítottam ki, amely minden felhasznált forrás esetében alkalmazható volt. Amennyiben a feldogozott térképről részletesebb információ is kinyerhető, akkor azt alkategóriaként vagy megjegyzésként rögzítettem.
A hansági táj átalakításában a két legfontosabb tényező, a lecsapolás és az erdőtelepítések. A lecsapolások miatt szárazódó belső területekre a XIX. század folyamán egyre inkább behúzódott a rét és legelőgazdálkodás, ezzel párhuzamosan a korábbi medenceperemi gyepek és erdők területe felszántásra került. A folyamat során a nyílt vízfelületek, a mocsári és a lápi élőhelyek eltűntek, helyüket láprétek, mocsárrétek és magassásosok vették át. A széna iránti kereslet csökkenése és a további szárazodás indította meg a nagy területű erdősítéseket, amelyek a II. világháborút követő hatalmas területű nemes nyár kultúrák kialakításában csúcsosodtak ki. Napjainkban erdészeti kultúrák (ültetvények), természetes és természetközeli erdők, szántóföldek és a közöttük fennmaradt kisebb-nagyobb nádasok, magassásosok, lápcserjések, láprétek és mocsárrétek borítják a Hanság területét.
Literaturhinweise
Balsay L., Halupa L., Komjáthy F. (1975): Adatok a hansági erdők történetéhez. In: Kolossváry, Sz.-né (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest: 394–465.
Bél M. (1736): Moson megye leírása, kézirat.
Bíró M., Molnár Zs. (1998): A Duna –Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1–34.
Borbély A., Nagy J. (1932): Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny 2. (1-2): 5–64.
Csendes L. És N. Ipoly M. (1977): Települések szelvényezése az első – második – harmadik katonai felmérések alapján. Hadtörténelmi Térképtár, Budapest
Dobány Z. (1999): A cserehát történeti földrajza (18–20. század) Történeti Földrajzi Tanulmányok 6. Nyíregyháza.
Frisnyák S. (1990): Magyarország történeti földrajza. Budapest
Gábor I., Horváth Á. (1979): A haditérképek históriája, Zrínyi Kiadó, Budapest
Illyés Zs. (1997): A történeti megközelítés a területhasználat ökológiai értékelésében. Dörögdi-medence mintaterület. In: Füleki Gy. (szerk.):A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében, 1996. junius 24-26. konferencia kiadványa, Gödöllő
Jankó A. (2001): A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények 114: 103–129.
Jankó A. (2007): Magyarország katonai felmérései 1763-1950. Argumentum Kiadó, Budapest
Jaszniger, J. (1883): A Rába és a Duna vízrajzi viszonyai. Földrajzi Közlemények 11. (8): 366–371.
Károlyi Z. (1955): A Hanság és a Fertő-tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények 37. (3–4.): 291–332.
Kis J. (1797): A Fertő tavának geographiai, históriai, és természeti leírása. In: Rumy K. (1817): Monumenta Hungarica I. köt. Pest.:339–423.
Konkolyné-Gyuró É. (1990): A tájpotenciál és a tájhasználat összefüggései a Zemplén hegységben. Kandidátusi értekezés, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Ökonómiai Intézet. Budapest
Kövér F. (1930): A Hanság földrajza. Föld és Ember 10.: 91–139.
László G. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. A Magyar Királyi Földtani Intézet Kiadványa, Budapest.: 110–120.
Mari L. (2000): A felszínborítás változásának hatása a Budai-hegység mintaterületének példáján, In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Gödöllő 2000. június 28–29. konferencia kiadványa szerk.: Füleki György, Budapest-Gödöllő
Máté K. (1970): A 10 éves Észak-hansági erdészet tapasztalatai. Az Erdő 19 (9).: 385–390.
Nagy B. (1997): A felszínborítás vizsgálata a Sajó-Hernád hordalékkúp térségében In: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében, 1996. június 24-26. konferencia kiadványa szerk.: Füleki György, Gödöllő
Nagy D. (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. in.: Boldogh, S. (szerk.) Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban. ANP füzetek II. Jósvafő.
Nagy D. (2004): A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek feldolgozásával, Környezetállapot értékelés Program Pályázati tanulmányok 2003–2004
Réthly A. (1998): Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801–1900-ig. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest.
Szekendi F. (1938): A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Specimina dissertationum Fac. Phil. Reg. Hung. Univ. Elisabethinae Quinqueecclesiensis 126.:1–36.
Takács G., Keszei B. (1998): A T5x5_066 kvadrát élőhelytérképezése, NBmR kutatási jelentés, Sarród
Takács G. (2001): Az Észak-Hanság védett területeinek botanikai vizsgálata, Diplomadolgozat, Pécsi Tudományegyetem: 67.
Thirring G. (1886): A Fertő és Vidéke. Földrajzi közlemények 14.: 469–508.
Timár G. és Molnár G. (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire - The Third Military Survey / Die Dritte Militärische Aufnahme / A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887, 1:75.000, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slavonien - Georeferenced version, Arcanum Kiadó, Budapest
Timár G. és Molnár G. (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire - The Third Military Survey / Die Dritte Militärische Aufnahme / A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887, 1:25.000, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slavonien - Georeferenced version, Arcanum Kiadó, Budapest
Timár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J. És Jankó A. (2006): Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest
Újházy J. (1873): A Rába, Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és a Marcal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása, Budapest.
Zádor A. (1892): A Hanság lecsapolásának története. Soproni Szemle 36 (1-4): 340–348.
Zólyomi B. (1931): A kultúra hatása a vegetációra a Hanság medencéjében., A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság 2. osztályának munkái 4. (1.).
Zólyomi B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás). Die Pflanzen-gesellschaften des Hanság. - Vasi Szemle 1.: 146–174.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2011 Takács Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).