Monitoring the habitat of protected plant species in verges near Kondoros (SE Hungary)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3719Keywords:
loess vegetation, verges, shrub species, transectAbstract
The vegetation of verges near Kondoros (South Tiszántúl, SE Hungary) was studied. Our aims were to survey the vegetation of verges, compare their species composition and explore the damaging factors. The field work was carried out in May 2010. One 55 m long transect of 11 units of 5 m x 2 m contiguous quadrats was recorded in each sample area. One main goal of our study was to create a method for monitoring vegetation changes in verges, so permanent transects were used. Beside the protected species we focused on invasive and shrub species. The species number was the lowest in a verge adjacent to a ploughed field. This is the habitat of one of the biggest population of Amygdalus nana near Kondoros and threatened by other shrub species. We found the highest species number on the habitat of Salvia nutans, which is mowed in each year and is protected by a bufferzone. The spread of shrub species is a big problem on some verges. The most frequent species are: Prunus spinosa, Robinia pseudoacacia and Sambucus nigra.
References
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113–126.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj–növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53(1-2): 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borbás V. 1881: Békés vármegye flórája. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala. Budapest
Borhidi A. 2003: Löszgyepek. In: Borhidi A. (szerk.) Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 264–267.
Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés, KMNPI, Szarvas
Csathó A. I. 2009: Előzetes javaslatok a mezsgyék mintavételezéséhez. 8. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és poszterek összefoglalói, Szeged, p. 41.
Csathó A. I. 2010a: A battonyai „Basarági-mezsgye”., In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA- túrafüzetből 2003–2009. – MTA ŐBKI, Vácrátót. pp. 234–235.
Csathó A. I. 2010b: Elsődleges területeket jelző növényfajok az alföld löszhátain. (előzetes közlemény). – A Puszta 24 (jubileumi különszám): 72–82.
Csathó A. I. 2011a: A battonyai Gránic és Csárda-dűlő növényzetének összehasonlítása – példa az elsődleges és másodlagos mezsgyék közötti különbségre. – VI. Kárpát–medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 103–107.
Csathó A. I. 2011b: Az elsődleges és másodlagos mezsgyék növényzetének összehasonlító vizsgálata a battonyai Gránic és Csárda-dűlő példáján. Tájökológia Lapok 9(2): 345–356.
Csontos P., Tamás J. 2007: Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovariensis, 49(1): 3–13.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest, pp. 281–285.
Herczeg, E., Szerdahelyi T., Gubcsó G.: 2003. Botanikai és talajtani vizsgálatok dél-tiszántúli löszgyepekben. Crisicum 3: 29–49.
Illyés E., Bölöni J., Kállayné Szerényi J., Molnár Zs., Csathó A. I., Garadnai J. 2007: A legfontosabb növényzeti típusok bemutatása. In: Illyés E. és Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest. pp. 48–71.
Joó K. 2003: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87–95.
Kalapos T., Szerényi J. 1997: A Magyarországról kipusztultnak vélt deres szádorgó (Orobanche caesia Rchb.) előfordulása az érdi Sánc-hegyen. Kitaibelia 2(1): 41–43.
Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az Orosházi Nagytatársáncon. Acta Acad. Paed. Szeged. 2: 39–61.
Koren I. 1874: Szarvas viránya. Szarvasi főiskola évi értesítője. Dobay János könyvnyomdája, Gyula
Koren I. 1883: Szarvas virányának második bővített felszámlálása. Szarvasi Főgymnásium Évi Jelentése 1882/3-ról. Dobay János könyvnyomdája, Gyula
Sallainé Kapocsi J., Tóth T., Harsányi D. 2009: Kondoros nagyközség közigazgatási területén lévő helyi védetté nyilvánításra javasolt területek. KMNPI, Szarvas
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Szekera L. 1996: Védett növények Kondoros határában. Szakdolgozat. Keszthely
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Wichmann B. 2010: Kondoros környéki mezsgyék botanikai változatossága. – XXVIII. Vándorgyűlés. Előadások összefoglalói. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 25–30.
Szerényi J., Kalapos T. 2000: Természetes löszpusztai vegetáció maradványai az Érd-százhalombattai Sánc- hegyen. Lippay János – Vas Károly Tudományos Ülésszak, Összefoglalók: Botanikai Szekció, Szent István Egyetem, Budapest, pp. 62–63.
Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: Tóth, A. (szerk.): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen, pp. 7–12.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341–348.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550–553.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2014 Sutyinszki Zsuzsanna, Szentes Szilárd
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
