Research of recultivated coal mining spoil heap in sw-Hungary

Authors

  • Gábor Csicsek University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Biology, 7622, Pécs Ifjúság út 6.
  • Adrienne Ortmann-né Ajkai University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Biology, 7622, Pécs Ifjúság út 6.
  • Dénes Lóczy University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography 7622, Pécs Ifjúság út 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3704

Keywords:

spoil heap, biological recultivation, reforestation, large game browsing, post mining landscape

Abstract

Unreclaimed spoil heaps have remarkable impact of the surrounding landscape. The aesthetical value of the landscape is decreased and the damage of environmental pollution is intensified. The purpose of the recultivation is to create new habitats with semi-natural vegetation. Our study was executed in Zobak coal mine in the Mecsek Mountains, in southwest Hungary. The natural vegetation of Zobak area is oak-hornbeam (Asperulo taurinae-Carpinetum) and beech (Helleboro odoro-Fagetum) forest, which can be regarded as the target of the recultivation. Mining in Zobak area has been ended in the year of 2000. The mining company after the closure have planted grasses (2001), trees and shrubs (2002). The planted trees and shrubs: Acer campestre, Carpinus betulus, Cornus mas, Tilia tomentosa, Crataegus monogyna, Fraxinus ornus, Prunus spinosa, Quercus cerris. These species are native in Mecsek Mountains, and some of the species are very dry-tolerant. The research was carried out in spring and summer of 2011. Six transects in six directions (from north to northwest) were placed starting from the south (highest) side of the area. The species composition, and game damage of shrub and herb layer have been determined along the transects. Every woody species were recorded, and measured the height of every individuals, and defined the game damage (browsing damage). The woody species were recorded in five height (0–20,20–40,40–80, 80–160 and above 160 cm), and five game damage category. In the six transects 536 individuals of 14 tree and shrub species were found. All planted species were found in the study area, and moreover we found 6 spontaneous growth species (Eleagnus angustifolia, Ligustrum vulgare, Pyrus pyraster, Robinia pseudo-acacia, Rosa canina, Rubus fruticosus). The majority of measured individuals (66%) were in the 3rd (between 40-80 cm) and 4th (between 80-160 cm) height category, some individuals were in 2nd (between 20–40 cm), and 5th (above 160 cm) height category. Height of Tilia tomentosa and Quercus cerris individuals were outstanding. From the assessed 536 individuals of shrubs and trees, 195 were undamaged and 341 were browsed by large games. In this area the browsing rate is 64%, so the pressure of wildlife is high. The game damage of Tilia tomentosa, Crataegus monogyna and Quercus cerris individuals were low damaged, and undamaged. 93% of Tilia individuals were in the 1st (not browsed) game damage category. The highest browsing was found on Carpinus betulus and Fraxinus ornus. These species occurred in greater proportion in the 3rd and 4th game damage category. Recultivation followed by ten years of spontaneous development has led to diverse semi-natural vegetation, which fits well into the surrounding landscape. Compared to literature data from nonrecultivated spoil heaps, recultivation accelerated the process of succession with about ten years. The damage of environmental pollution has been discontinued; Zobak spoil heap has been covered with a mosaic of tree stands and herbs. The species selection was successful, all planted species have survived, and grown properly. The two most appropriate species of recultivation are Quercus cerris and Tilia tomentosa. Legally prescribed aims of recultivation are fulfilled, but from the viewpoints of botany and nature conservation, the area is far from natural yet. In the future, more systematic examination of the course of succession, repeated every 5–10 years is recommended

Author Biography

  • Gábor Csicsek, University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Biology, 7622, Pécs Ifjúság út 6.

    corresponding author
    csicsek@gamma.ttk.pte.hu

References

Bartha S. 2010: Miért kell a MÉTA-túrának meddőhányókra menni? In: MOLNÁR CS., MOLNÁR ZS., VARGA A. (szerk.) „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 449-455.

Botta-Dukát Z., Mihály B. 2006: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II.. KvVM Természet- védelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest pp. 50-55.; pp. 69-90.

Czigány Sz., Lovász Gy., Varga I. 1997: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói szénbányászati térségben. jPTE-TTK Természetföldrajzi Tanszék Közlemények 5. szám, Pécs

Cseresnyés I., Csontos P. 2012: Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése. Tájökológiai Lapok 10(2): 315–340.

Csicsek G., Ortmann-Né Ajkai A. 2012: Rekultivált meddőhányó szekunder szukcessziójának vizsgálata a gyepszint alapján. Természetvédelmi Közlemények 18: 105-114.

Erdősi F., Lehmann A. 1984: A környezetváltozás és hatásai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

GÓBI J., LITKEI J. 1976: Komló környékének természeti földrajza. In: Komló földrajza. I. fejezet. Komló Város Tanács, Komló, pp. 8-18.

Hendrychova M. 2008: Reclamation success in post-mining landscapes in the Czech Republic: A review of pedological and biological studies. journal of Landscape Studies 1: 63–78.

Katona K., Szemethy L., Nyeste M., Fodor Á., Székely J., Bleier N., Kovács V., Olajos T., Terhes A., Demes T. 2007: A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 119–126.

Kőhalmy T. 2002: A vad által okozott erdészeti károk. In: Mészáros K. (szerk): Az erdei vadkár értékelése. Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron pp. 49–50.

Lehmann A. 1970: A mecseki szén- és kőbányák meddőhányóinak növényzete. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 94, Series Geographica 42: 153–184.

Lehmann A. 1972: A mecseki szén- és kőbányák meddőhányóinak termőhely-jellemzése és hasznosítási lehetőségei. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 111, Series Geographica 47: 153–184

Lehmann A. 2008: Bányászati felszínek növényzete, talajai és újrahasznosítási lehetőségei a Mecsek térségében. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest

Lóczy D., Gyenizse P., Pirkhoffer E. 2007: Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett. In: Orosz Z, Fazekas I. (szerk.) Települési környezet: a 2007. november 8-10-én a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke szervezésében megrendezett Települési Környezet Konferencia előadásai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 165–170.

Márkus L. 1987: Erdei vadkárok és azok értékelése. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatal, Budapest.

Mátrai K., Szemethy L., Tóth P., Katona K., Székely J. 2004: Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. journal of Wildlife Management 68(4): 879–888. https://doi.org/10.2193/0022-541X(2004)068[0879:RUBRDI]2.0.CO;2

Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészet 2000: PERT Rt. Zobák-aknai meddőhányójának erdőtelepítési terve, Pécs.

Morschhauser T., Milics G. 2009: Mapping stress in natural and artifical ecosystems. Cereal Research Communications 37: 577–580.

Morschhauser T., Pál R. 2010: Nutrient supply experiments by revegetation of mining wastelands. Növénytermelés 59: 85–88.

Morschhauser T., Kun M., Milics G. 2012: Using isoecological curves for indication of the green water distribution. 11th Alps-Adria Scientific Workshop, Smolenice, Slovakia, 2012. Növénytermelés 61(Suppl): 341–344.

Novak J., Prach K. 2003: Vegetation succession in basalt quarries: Pattern on a landscape scale. Vegetation Science 6: 111–116. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00570.x

Prach K., Pyšek P. 2001: Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe. Ecological Engineering 17: 55–62. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00132-4

Prach K., Bartha S., Joyce Chris B., Pyšek P., Van Diggelen R., Wiegleb G. 2001: The role of spontaneous vegetation succession in ecosystem restoration: A perspective. Vegetation Science 4: 111–114. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00241.x

Prach K., Hobbs J. R. 2008: Spontaneous Succession versus Technical Reclamation in the Restoration of Disturbed Sites. Restoration Ecology 16 (3): 363–366. https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2008.00412.x

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Sopp L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok: fatermési táblákkal. 2. átdolgozott bővített kiadás, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szegi J., Oláh J., Fekete G., Halász T., Várallyay Gy., Bartha S. 1988: Recultivation of the Spoil Banks Created by Open-cut Mining Activities in Hungary. Ambio 17: 137–143.

Szemethy L., Katona K., Székely J., Bleier N., Nyeste M., Kovács V., Olajos T., Terhes A. 2004: A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. Vadbiológia, 11: 11–23.

Szerémy P. 1981: Felhagyott bányaterületek erdősítésének lehetősége a Mecsekben. Az Erdő 305: 228–230.

Szirtes B., Kiss J., Lafferton Gy., Sütő I., Tiszai L. 1993: A mecseki kőszénbányászat. – II. rész Művelődéstörténeti áttekintés. Kútforrás Kiadó, Pécs, pp. 39–175.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300048.TV 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 36.§ (1) pontja

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 7.§ (2) f pontja

Published

2014-07-27

Issue

Section

Articles

How to Cite

Research of recultivated coal mining spoil heap in sw-Hungary. (2014). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 12(1), 159-171. https://doi.org/10.56617/tl.3704

Similar Articles

1-10 of 98

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)