Geographic factors influencing the spreading of invasive species: a gis-based case study in the Southern Great Plain of Hungary
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3647Keywords:
LUCAS, landcover, soil features, silver berry, common milkweed, landscape ecology, geoinformaticsAbstract
The main objective of our work was to study the geographic factors in the region of the Southern Great Plain (NUTS 2) that influence the presence and dispersal of two of the many invasive species threatening protected areas in Hungary, namely the silver berry (Elaeagnus angustifolia) and the common milkweed (Asclepias syriaca). We studied the relationships of these species appearance with soil characteristics, the water network, land cover, and land cover changes. Based on our results we plotted the dispersal hazard map of these species for the study area. These maps can help nature conservation and regional planning – including ecological network planning. Based on our results the most threatened areas by the spreading of silver berry is the East and West in the area between the Danube and the Tisza rivers. This species occurs especially on solonchak-solonetz soils and meadow solonetz with steppe character. The most threatened land cover categories by the spreading of silver berry are natural grasslands and large non-irrigated arable lands. In the dispersal the closeness of waterways is an important influencing factor. The common milkweed prefers arenosols and suprisingly also appears on bog meadow soils. The milkweed appears especially in vineyards, orchards, planted forests, non-irrigated arable lands and floodplains. During our research we proved that certain types of land change cover changes particularly facilitate the fast expansion of milkweed.
References
Babos I. 1949: Az alföldi homokfásítás kérdései. Erdészeti Lapok 89(1): 2–5.
Bagi I. 2004: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológai inváziók Magyarországon – Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 319–337.
Bagi I., Bakacsy L. 2012: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron. pp. 183–189.
Bartha D., Botta-Dukát Z., Csiszár Á., Dancza I. 2004: Az ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 111–122.
Bartha D., Csiszár Á. 2006: Keskenylevelű ezüstfa. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 69–90.
Bartha D., Csiszár Á. 2012: Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron. pp. 115–120.
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.
Botta-Dukát Z. 2012: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak. In: Csiszár Á. (szerk): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 10–11.
Chen, J., Yang, S., Li, H., Zhang, B., Lv, J. 2013: Research on geographical enviroment unit division based on the method of natural breaks (jenks). The International Archives of Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information science. XLe-W3: 47–50. https://doi.org/10.5194/isprsarchives-XL-4-W3-47-2013
COM552 2007: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az agrárstatisztikákhoz a légi felmérés és távérzékelés technikáinak alkalmazásáról szóló 1445/2000EK határozat végrehajtásáról. Brüsszel.
Csontos P., Bózsing E., Cseresnyés I., Penksza K. 2009: Reproductive potential of the alien species Asclepias syriaca (Asclepiadaceae) in the rural landscape. Polish Journal of Ecology 57(2): 383–388.
Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba. pp. 149–158.
Duray B. 2011: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba pp. 181–188.
Henn T. 2009: A szántóföldi gyomnövényzet változása az utóbbi öt évtized során az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés tükrében. Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs. p. 50.
Illyés A. 2003: A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. p. 74.
Jarnevich, C.S., Reynolds, L.V. 2010: Challenges of predicting the potential distribution of a slow-spreading invader: a habitat suitability map for an invasive riparian tree. Biological Invasions 13: 153–163. https://doi.org/10.1007/s10530-010-9798-4
Kálmán N. 2014: Inváziós növényfajok elterjedése a Duna-Tisza közi homokháton, felhagyott kisparcellás mozaikok területén. Tudományos diákköri dolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 44.
Központi Statisztikai Hivatal adatai, 2015.
Kröel-Dulay Gy., Kovács-Láng E. 2008: General characteristics of the Kiskunság. In: Kovács-Láng E., Molnár E., Kröel-Dulay Gy., Barabás S. (eds.): The KISKUN LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary, Institute of Ecology and Botany, Vácrátót. pp. 7–10.
Lundgren, R.M., Small, J. C., Dreyer, D. G. 2004: Influence of Land Use and Site Characteristics on Invasive Plant Abundance in the Quinebaug Highlands of Southern New England. Northeastern Naturalist 11: 313–332. https://doi.org/10.1656/1092-6194(2004)011[0313:IOLUAS]2.0.CO;2
Magyar Szabvány, 20370. 2003
Paukmová, Ž., Káderová, V., Bakay, L. 2013: Structure and population dynamics of Asclepias syriaca L. in the agricultural land. Agriculture (Poľnohospodárstvo) 59(4): 161–166. https://doi.org/10.2478/agri-2013-0014
Pearce, C. M., Smith, G. D. 2009: Rivers as Conduits for Long-Distance Dispersal of Introduced Weeds: Example of Russian Olive (Elaeagnus angustifolia) in the Northern Great Plains of North America. In: Van Devender, T.R., Espinosa-García, F.J., Harper-Lore B.R., Hubbard, T. (eds): Invasive plants on the move: controlling them in North America. Arizona-Sonora Desert Museum and the Federal Highway Adminstration, Hermosillo. pp. 231–240.
Shaw, J.R., Cooper D.J. 2008: Linkages among watersheds, stream reaches, and riparian vegetation in dryland ephemeral stream networks. Journl of Hydrology 350: 68–82. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.11.030
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2016 Kitka Dorottya, Szilassi Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
