Land cover variability and the changes of land cover pattern in landscape units of Hungary
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3612Keywords:
land cover, landscape variability, landscape metrics, CORINE database, landscape unitAbstract
The land cover of Hungary has changed considerably since the 1990s. In addition to areal changes in land cover (growth in forest areas and decline in arable land in Hungary), the size and shape of the individual land cover patches have also changed influencing the ecological, hydrological and erosion processes of the landscape. In order to be able to predict the trends of future land cover changes, we need to be aware of the characteristics (e.g. frequency) of the changes that have taken place in the landscape units since the 1990s. The aims of the present study are 1) to quantify the variability of land cover changes, and 2) to analyze the changes in land cover pattern on the landscape unit scale from 1990 to 2012. When characterizing land cover changeability, we used the number of land cover changes (i.e. frequency) per land cover patch. We described the change in landscape mosaicism by characterizing the development of the average size of the land cover patches in a landscape unit. Frequency of land cover changes was the largest in the landscapes having sandy soils (in the landscape units of Nyírség and the Danube-Tisza Interfluve). It may be due to the fact that sandy soils of poor water retention are affected mostly by aridification, thus, these are areas where the need is the greatest for land use changes and diversification, which would result in smaller Mean Patch Sizes (MPS). Furthermore, since the 1990s, land cover has hardly changed in the landscape units having chernozem soils with good agricultural conditions (e.g. Mezőföld). The Main Patch Size (MPS) of land cover has decreased the most in areas already having mosaic landscape structure, i.e. foothills and the Sand Ridge, while it has changed the least in areas with good soil fertility. The results can be integrated into the Inventory of landscape units in Hungary, a database describing the geographical characteristics of landscape units.
References
Bíró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.
Büttner Gy. 2010: Magyarország 1990–2000 és a 2000–2006 közötti felszínborítás változásainak összehasonlítása. In: Lóki J., Demeter G. (szerk.): Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában konferencia kiadványa Debrecen, pp: 89–97.
Centeri Cs, Akac, A, Jakab, G. 2012: Land use change and soil degradation in a nature protected area of East- Central Europe In: Aubrecht, C., Freire, S., Steinnocher, K. (szerk.) Land Use: Planning, Regulations, and Environmen,t. 252 p. New York: Nova Science Publishers, pp. 211–241.
Csorba P. 2005: Magyarország út- és vasúthálózatának ökológiai tájfragmentációs hatása. ÖKO 8, 3–4: 102– 112.
Csorba P. 2006: Hazai tájak ökológiai szempontú szerkezetének vizsgálata. III. Magyar Tájökológiai Konferencia, Szeged, 2006. szeptember 6–7. CD-ROM
Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. Békéscsaba. pp: 149–158.
Csorba, P., Szabó, Sz. 2009: Degree of human transformation of landscapes: a case study from Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 58(2): 91–99.
Deák B., Valkó O., Schmotzer A., Kapocsi I., Tóthmérész B., Török P. 2012: Gyepek égetésének természetvédelmi megítélése – probléma vagy gyepkezelési alternatíva? Tájökológiai Lapok, 10(2): 287–303.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 876.
Duray B. 2011: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba pp: 181–188.
Duray B., Keveiné Bárány I. 2010: Tájdinamikai vizsgálatok – Tájhasználat-változás, és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. In: Pál-Molnár E. (szerk.) Geoszférák 2009. A Szegedi Tudományegyetem Földtudományi Doktoriskolájának eredményei. SZTE Földrajzi és Földtani tanszékcsoport, Szeged, pp: 99–151.
EEA., 2006: The thematic accuracy of CORINE land cover 2000. Assessment using LUCAS (Land use/cover area frame statistical survey). EEA Coppenhagen, Denmark, available at: http://land.copernicus.eu/user- corner/technical-library/technical_report_7_2006.pdf
EEA., ETC-TE., 2002: CORINE land Cover update CLC 2000 project. Technical guidelines. Final version, EEA, Denmark, available at: http://land.copernicus.eu/user-corner/technical-library/techrep89.pdf
Feranec, J., Jaffrain, G., Soukopp, T., Hazeu, G. 2010: ó Determining changes and flows in European landscapes 1990–2000 using CORINE land cover data. Applied Geography, 30(1): 19–35. https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2009.07.003
Hersperger, A. M., Bürgi, M. 2007: Going beyond landscape change description: Quantifying the importance of driving forces of landscape change in a Central Europe case study. Land Use Policy, 80: 127–136.
Hietel, E., Waldhardt, R., Otte, A. 2004: Analysing land-cover changes in relation to environmental variables in Hesse, Germany. Landscape Ecology 19: 473–489. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000036138.82213.80
Incze, J., Novák, T. J. 2016: Identification of extent, topographic characteristics and land abandonment process of vineyard terraces in the Tokaj-Hegyalja wine region between 1784 and 2010. Journal of Maps 12: 507–513. https://doi.org/10.1080/17445647.2016.1195295
Kitka D., Szilassi P. 2016: Két özönnövény elterjedtségét befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Dél-Alföldi Régió példáján. Tájökológiai Lapok 14(2): 155–169.
Kovács F. 2011: Az alföldi területhasználat és változásainak értékelése. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei pp: 149–159.
Lausch, A., Herzog, F. 2002: Applicability of landscape metrics for the monitoring of landscape change: issues of scale, resolution and interpretability. Ecological Indicators 2: 3–15. https://doi.org/10.1016/S1470-160X(02)00053-5
Mari L. 2010: Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században: tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai. p. 33.
Mucsi L 2011: Beépítettség és tájhasználat vizsgálata távérzékelt adatok alapján dél-alföldi példákon keresztül In: Rakonczai J. (szerk.) Környezeti változások és az Alföld.. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 167– 180.
Novák, T. J., Incze, J., Spohn, M., Glina, B., Giani, L. 2014: Soil and vegetation transformation in abandoned vineyards of the Tokaj Nagy-Hill. CATENA 123: 88–98. https://doi.org/10.1016/j.catena.2014.07.017
OECD, 1998: Environmental Indicators: Towards Sustainable Development. Organisation for Economic Co- operation and Development, Paris. p. 37.
Olahova, J., Vojtek, M., Boltižiar, M. 2013: Application of geoinformation technologies for the assessment of landscape structure using landscape ecological indexes (cases study of the Handlove landslide) Tájökológiai Lapok, 11(2): 351–366.
Szabó Sz. 2009: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs értekezés, Debrecen, p. 107.
Szabó Sz. 2010: Tájmetriai vizsgálatok lehetséges adatbázisai. In: Szilassi P., Henis L. (szerk) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. JATEPress, Szeged, 41–61.
Szabó, Sz., Csorba, P., Varga, K. 2008: Landscape management and landuse - tools for landscape management. Dissertation Comissions of Cultural Landscape - Methods of Landscape Research 8: 7–20.
Szilassi P. 2015: Felszínborítás és tájmintázat változása, mint az antropogén környezetváltozások indikátora In: Rakonczai J., Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.) Tovább egy zöldebb úton: A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport részvétele a ZENFE programban (2013–2015). SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. pp: 154–163.
Szilassi, P., Bata, T., Szabó, Sz., Czúcz, B., Molnár, Zs., Mezősi, G. 2017: The link between landscape pattern and vegetation naturalness on a regional scale. Ecological Indicators 81: 252–259. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.06.003
Tóth G., Rajkai K., Bódis K., Máté F. 2014: Magyarország kistájainak földminősége a De-METER szántó minősítési eljárás szerint. Tájökológiai Lapok, 12(1): 183–195.
Tózsa I. 1998: Tájképi homogenitás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 47(3): 432–445.
Túri Z. 2011: A tájmintázat vizsgálata a Tiszazugban. Tájökológiai Lapok, 9(1): 43–51.
Walz, U., Stein, C. 2014: Indicators of hemeroby for the monitoring of landscapes in Germany. Journal of Nature Conservation 22: 279–289. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2014.01.007
Zagyvai G., Bartha D. 2015: Nyírségi erdőtömbök és környezetük tájtörténeti vizsgálata. Tájökológiai Lapok, 13(1): 59–72.
Zebisch, F., Wechsung, H., Kenneweg, M. 2004: Landscape response functions for biodiversity—assessing the impact of land-use changes at the county level. Landscape and Urban Planning, 67: 157–172. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(03)00036-7
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Szilassi Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
