Konfliktusok és közös pontok feltárása a Peszéri-erdő főbb érintett csoportjai között az OAKEYLIFE Projekt kapcsán
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4952Schlagwörter:
természetvédelem, erdőgazdálkodás, érintettek, természetvédelmi konfliktus, interjúzás, erdőssztyepp erdőAbstract
A hatékony és hosszútávon fenntartható természetvédelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlen az adott természeti környezettel kapcsolatban álló, a területet használó érintettek (egyének, szervezetek, társadalmi csoportok) közötti viszonyok feltárása és kezelése. Az OAKEYLIFE projekt keretén belül a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér község mellett található Peszéri-erdő kapcsán öt fő érintett csoport (állami erdőgazdálkodó, nemzeti park igazgatóság, természetvédelmi civil szervezet, vadgazdálkodó és önkormányzat) képviselőinek körében félig-strukturált interjúk készültek, amelyek célja a projekt kapcsán felmerült konfliktusok és közös pontok feltárása volt. Az interjúk elemzése kvalitatív tartalomelemzéssel történt. Konfliktust kiváltó témakörként került azonosításra a fehér akác megítélése, a vadgazdálkodás kérdései, a Peszéri-erdő látogathatósága és a természetvédelmi korlátozások Vegyes megítélésű, kisebb konfliktust jelentő és közös pontokat is tartalmazó témakörként rajzolódott ki az erdőgazdálkodási beavatkozások szükségessége, a kocsányos tölgy természetes megújulása, az akácon kívüli inváziós fafajok és a cserjések visszaszorítása. A helyi állami erdőgazdaság természetvédelmi célú projektben vállalt főszerepének, a természetvédelmi és az erdész szakma OAKEYLIFE projektben való sikeres együttműködésének, valamint a két szakma egymáshoz közeledésének nemcsak lokális, hanem országos viszonylatban is nagy jelentősége van.
Literaturhinweise
Blicharska, M., Angelstam, P. 2010: Conservation at risk: conflict analysis in the Białowieża Forest, a European biodiversity hotspot. International Journal of Biodiversity Science, Ecosystem Services & Management, 6(1–2): 68-74. DOI: https://doi.org/10.1080/21513732.2010.520028
Bonsu, N. O., Dhubháin, Á. N., O’Connor, D. 2019: Understanding forest resource conflicts in Ireland: A case study approach. Land Use Policy, 80: 287–297. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.11.009
Chiasson, G., Angelstam, P., Axelsson, R., Doyon, F. 2019: Towards collaborative forest planning in Canadian and Swedish hinterlands: Different institutional trajectories? Land Use Policy 83: 334–345. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2019.02.015
Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 112–129. https://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/MNA_2_10.pdf
De Jong, W., Ruiz, S., Becker, M. 2006: Conflicts and communal forest management in northern Bolivia. Forest Policy and Economics, 8(4): 447–457. DOI: https://doi.org/10.1016/j.forpol.2005.08.011
Doronicum Szolgáltató Kft. 2015: Natura 2000 fenntartási terv; A Peszéri-erdő (HUKN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Felsőcsatár, p. 150.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 878.
Eckerberg, K., Sandström, K. 2013: Forest conflicts: A growing research field. Forest Policy and Economics 33: 3–7. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.forpol.2013.05.00
Elbakidze, M., P. K. Angelstam, C. Sandström, R. Axelsson. 2010: Multi-stakeholder collaboration in Russian and Swedish Model Forest initiatives: adaptive governance toward sustainable forest management? Ecology and Society 15(2): 14. [online] URL: http://www.ecologyandsociety.org/vol15/iss2/art14/
Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J., Vadász Cs. 2021: Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények 11(1–2): 41–53. DOI: https://doi.org/10.17164/EK.2021.002
Erdélyi, A., Hartdégen, J., Malatinszky, Á., Vadász, Cs. 2023: Historical reconstruction of the invasions of four non-native tree species at local scale: a detective work on Ailanthus altissima, Celtis occidentalis, Prunus serotina and A cer negundo. One Ecosystem 8: e108683. https://doi.org/10.3897/oneeco.8.e108683
Fabók V., Kovács E., Kalóczkai Á. 2015: Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során. Természetvédelmi Közlemények, 21: 64–75.
Fejes Zs., Tormáné Kovács E., Hajagos G., Vadász Cs. 2022: A Peszéri-erdő egyes ökológiai állapotjellemzőinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megítélése a főbb érintett csoportok körében Természetvédelmi Közlemények 28: 29–47. DOI: http://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2022.28.29
Hellström, E. 2001: Conflict cultures — qualitative comparative analysis of environmental conflicts in forestry. Silva Fennica Monographs, 2. The Finnish Society of Forest Science, The Finnish Forest Research Institute, p. 109. DOI: https://doi.org/10.14214/sf.sfm2
Heltai E., Tarjányi J. 2004: A mélyinterjú készítése és az elkövethető hibák forrásai. In: Letenyei L. (szerk.): Településkutatás, Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, p. 728., pp. 501–543. DOI: https://doi.org/10.14267/963-0606-25-9-10
Héra G., Ligeti Gy. 2005: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, p. 371.
Kalóczkai Á. 2018: Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a természet értékének mérésében és a tájhasználati konfliktusok kezelésében. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, p. 171 DOI: https://doi.org/10.14751/SZIE.2018.022
Kalóczkai Á., Pataki Gy., Kelemen E., Kovács E., Fabók V. 2015: A földhasználati konfliktusok tényezői és dinamikája védett természeti területeken. Természetvédelmi Közlemények, 21: 97–107.
Kevey B., Lendvay G., Urbán S. 2022: A Duna–Tisza köze zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii – Quercetum roboris). Botanikai Közlemények 109(2): 219–230. DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.219
Kosztka M. 2001: Miért konfliktusok forrása az erdő és az erdőgazdálkodás? Erdészeti Lapok 136 (2): 34–36.
Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Hansen, H. P. 2016a: Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy, 54: 158–168. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.02.011
Kovács E., Harangozó G., Marjainé Szerényi Zs., Csépányi P. 2015: Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, p. 217.
Kovács E., Kiss G., Kelemen E., Fabók V., Kalóczkai Á., Mihók B., Pataki Gy., Balázs B., Bela Gy., Megyesi B., Margóczi K. 2016b: Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése. Természetvédelmi Közlemények, 22: 112–130. DOI: http://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.112
Kovács, E., Mile, O., Fabók, V., Margóczi, K., Kalóczkai, Á., Kasza, V., Nagyné Grecs, A., Bankovics, A., Mihók, B. 2021: Fostering adaptive co-management with stakeholder participation in the surroundings of soda pans in Kiskunság, Hungary – An assessment. Land Use Policy, 100: 104894. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2020.104894
Margóczi K., Kalóczkai Á., Mihók B., Fabók V., Mile O., Bankovics A., Nagyné Grecs A., Kasza V., Kovács E. 2018: A legeltetés részvételi tervezése a Felső-kiskunsági szikes tavakon és pusztákon. Gyepgazdálkodási Közlemények, 16(1): 25–35. DOI: https://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9512
Meinhardt, S., Czóbel Sz., Kovács-Hostyánszki A., Szigeti V., Tormáné Kovács E. 2022: Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján. Tájökológiai Lapok 20(2): 23–39. DOI: http://doi.org/10.56617/tl.3447
Mihók B., Kiss G., Kovács E., Margóczi K., Fabók V., Kalóczkai Á. 2016: Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem. Természetvédelmi Közlemények, 22: 131–154. DOI: http://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.13
Molnár Á. P., Erdélyi A., Hartdégen K., Biró M., Pánya I., Vadász Cs. 2022: Természetvédelmi célú történeti elemzés – a Peszéri-erdő elmúlt három évszázada. Tájökológiai Lapok 20(1), 73–105. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3381
Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 159.
Molnár Zs. 2014: 91I0 Kontinentális erdőssztyepp-tölgyesek. In: Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p. 934., pp. 904-909.
Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2000: Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, p. 60.
Newing, H., Eagle, C.M., Puri, R., Watson, C.W. 2011: Conducting research in conservation – A social science perspective. Routledge, New York, p. 376. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203846452
Nousiainen, D., Mola-Yudego, B. 2022: Characteristics and emerging patterns of forest conflicts in Europe - What can they tell us? Forest Policy and Economics 136: 102671. DOI: https://doi.org/10.1016/j.forpol.2021.102671
Patton, M. Q. 2002: Qualitative Research & Evaluation Methods. Sage Publications, London, p. 598.
Reed, M. S. 2008: Stakeholder participation for environmental management: A literature review. Biological Conservation, 141(10): 2417–2431. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biocon.2008.07.014
Reed, M. R., Graves, A., Dandy, N. Posthumus, H. Hubacek, K., Prell, Ch., Quinn, C. H., Stringer, L. C., Morris, J. 2009: Who’s in and why? A typology of stakeholder analysis methods for natural resource management. Journal of Environmental Management 90, 1933–1949. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2009.01.001
Redpath, S. M., Young, J., Evely, A., Adams, W. M., Sutherland, W. J., Whitehouse, A., Amar, A., Lambert, R. A., Linnell, J. D. C., Watt, A., Gutiérrez, R. J. 2013. Understanding and managing conservation conflicts. Trends in Ecology & Evolution 28 (2), 100-109. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tree.2012.08.021
Turyahabwe, T, Agea, J. G., Tweheyo, M., Tumwebaze, S. B. 2012: 3. Collaborative Forest Management in Uganda: Benefits, Implementation Challenges and Future Directions. In: Diez, J. J. (Ed.): Sustainable Forest Management – Case Studies, p. 24. DOI: https://doi.org/10.5772/28906
Vuletić, D., Krajter, S., Kiš, K., Posavec, S., Avdibegović, M., Blagojevicć, D., Marić, B., Paladinić, E. 2009: Conflicts between forestry and nature conservation – case studies of two Nature Parks in Croatia. Periodicum Biologorum 111(4): 467–478.
Young, J., Watt, A., Nowicki, P., Alard, D., Clitherow, J., Henle, K., Johnson, R., Laczko, E., McCracken, D., Matouch, S., Niemela, J., Richards, C. 2005: Towards sustainable land use: identifying and managing the conflicts between human activities and biodiversity conservation in Europe. Biodiversity and Conservation, 14: 1641–1661. DOI: https://doi.org/10.1007/s10531-004-0536-z
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Fejes Zsófia, Vadász Csaba, Andrési Dániel, Tormáné Kovács Eszter
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
