A bátorligeti ősláp természetvédelmi terület vegetációja és annak változásai az elmúlt 15 év során
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4515Schlagwörter:
Bátorliget, vegetációtérkép, természetvédelemAbstract
A Bátorliget Ősláp Természetvédelmi Terület a Nyírségben, Nyírbátortól mintegy 15 km-re délkeletre fekszik. Hazánk egyik legkorábbi védett területe, amelynek vegetációtérképét az elmúlt évszázadban többször is elkészítették, legutóbb 1989-ben. Vizsgálatunk célja 2004-ben a láp mai állapotának felmérése, és az elmúlt tizenöt év változásainak értékelése volt. Légifelvételek és a terület bejárása alapján megrajzoltuk a terület új vegetációtérképét. Az egyes vegetációfoltokról részletes szöveges jellemzést készítettünk. Bizonyos élőhelytípusokban megismételtük az 1990-es cönológiai felvételeket. Összeállítottuk továbbá minden élőhelyfolt fajlistáját. A vizsgált területre legjellemzőbb vegetációtípusok a fűz- és nyírlápok, mocsarak, magassásosok, mocsárrétek, kaszálórétek, keményfaligetek, szárazabb homoki tölgyesek és akácosok. A területen bekövetkezett legfontosabb változások a szukcesszió felgyorsult előrehaladása, a vízháztartás romlása, a tápanyag felhalmozódása, az inváziós és egyéb gyomok előretörése. Ezek eredményeképpen a 15 évvel ezelőtt a terület legértékesebb részét jelentő láprétek teljesen átalakultak, elszegényedtek. Helyükön ma homogén, Carex acutiformis és/vagy Carex riparia dominálta magassásos társulásokat találunk, néhány alászorult lápi fajjal. A Kismocsár egykori zsombékosa sűrű gyékényessé, illetve hamvas füzessé alakult. A rétek kiterjedése folyamatosan csökken, a nem megfelelő kezelés következtében cserjésednek, erdősödnek. A szárazabb homoki tölgyesek cserjeszintjében az akác (Robinia pseudoacacia) vált uralkodóvá. A keményfaligetek és nyírlápok állapotában nem történt jelentős változás. E munka részben szemlélteti, hogy a vegetáció viszonylag rövid idő alatt is számottevően megváltozhat, és természetvédelmi szempontból is fontos, hiszen felhívja a figyelmet hazánk egyik legértékesebb, legismertebb védett területének hanyatlására.
Literaturhinweise
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti Útmutató 2.0. Kézirat, Vácrátót.
Mahunka S. (szerk.) 1991: The Bátoliget Nature Reserves – after forty years. Studia Naturalia No. 1. Vol. 1–2. Hungarian Natural History Museum, Budapest.
Rajkai K. 1991: The soils of the „Bátorligeti-láp” Nature Reserves (A bátorligeti természetvédelmi terület talajviszonyai). In: Mahunka S. (szerk.): The Bátoliget Nature Reserves – after forty years. Studia Naturalia No. 1. Vol. 1. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 25–39.
Papp M., Lesku B. 2002: Bátorligeti láp természetvédelmi terület. In: Lenti I., Aradi Cs. (szerk.): Bátorliget élővilága – ma. Bátorliget, pp. 9–24.
Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest. Seregélyes T., S. Csomós Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. Tilia 1: 158–170.
Soó R. 1935: A pusztuló Bátorliget. Természettudományi Közlöny 67: 14–21.
Standovár T., Primack R. B. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Standovár T., Tóth Z. 1989: Vegetation map of the Bátorliget Mire Preserve. Abstracta Botanica 13: 153–157.
Standovár T., Tóth Z. 1990: Jelentés kiegészítés (Bátorliget, 1990). Kézirat, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.
Standovár T., Tóth Z. 1996: Complex assessment of vegetation in protected areas: possibilities and pitfalls. – Symposium on Research, Conservation and Management (1–5. May 1996. Aggtelek, Jósvafő, Hungary). Symposium Abstract Vol. p. 53. In: Tóth E., Horváth R. (szerk.): Proceedings of the „Research, Conservatin, Management“ Conference, Aggtelek, pp. 159–167.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1990a: Észrevételek és javaslatok a gyakorlati természetvédelemhez. Kézirat, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1990b: Bátorliget botanikai felmérése. In: Zalainé Kovács É. (szerk.): Lippay János Tudományos ülésszak előadásainak és posztereinek rövid összefoglalói (1990. nov. 7–8.), Kertészeti Szekció. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kiadványai. Budapest, p. 348.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1991: Vegetation of the Bátorliget Mire Reserve. In: Mahunka S. (szerk.): The Bátoliget Nature Reserves – after forty years. Studia Naturalia No. 1. Vol. 1. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 57–118.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1992: A small nature reserve in a changing landscape. Poster at the 6th Euro- pean Ecological Congress, Marseille 7–12. 09. 1992. Abstract in the Bulletin du Museum d’Historie Naturelle de Marseille, Mesogee 52. Marseille, p. 28.
Sümegi P. 1996: A bátorligeti ősláp fejlődéstörténete. Calandrella 10: 151-160.
Sümegi P., Daniel P., Kovács-Pálffy P., Juhász I., Deli T., Szántó Zs. 2003: A bátorligeti ősláp fejlődéstörténete. Tájökológiai Lapok 1: 97–117.
Sümegi P., Gulyás S. (szerk.) 2004: The geohistory of Bátorliget Marshland. Arcaeolingua, Budapest. Székessy V. (szerk.) 1953: Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tinya F. 2004: A Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület növényvilága. OTDK dolgozat, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.
Zólyomi B. 1934: Bátorliget növényföldrajzi térképe. Botanikai Közlemények 31: 282.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2005 Tinya Flóra, Tóth Zoltán
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
