Effects of the frequency of grassland utilisation on the composition of vegetation in different grasslands
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4126Schlagwörter:
Utilisation frequencies, relative ecological indicators, biodiversity, near-natural vegetationAbstract
More than 11% of the area of Hungary (1.02 million ha) is under grassland management. A significant proportion of this area is occupied by extensively used fields where fodder is grown. Extensive grassland management does not necessarily exclude multiple harvests within one season. In our experiments, we tested the effect of cutting frequency on the species composition of grassland vegetation.
Utilisation frequencies (2, 3, 4 cuttings annually) were simulated by the same method at two sites, without fertiliser applications. The utilisation frequency of 2 cuttings/year was represented by a late first cutting (third decade of June) and an autumn cutting. The utilisation frequency of 3 cuttings/year was represented by vegetation surveys performed in the third decade of May, at the end of July and at the beginning of October. The utilisation frequency of 4 cuttings/year meant surveys in May, at the end of June, the end of July and at the beginning of October.
In Mende, on a planted, wet meadow, surveys on vegetation composition mostly yielded less than 10 species. In Bösztör, on a dry, natural pasture, the number of identified species varied between 35-40.
From the relative ecological indicators (BORHIDI 1993), the distributions of relative temperature demand (TB), relative nitrogen demand (NB) and social behaviour types (SBT) were analysed.
According to the results of the examined 2 years, we may conclude that from the 3 different utilisation frequencies, the treatment with 3 cuttings/year had the most significant beneficial effect on maintaining or establishing a near-natural vegetation. Further research is needed to confirm long time impacts.
Literaturhinweise
Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, Hungary.
Arming C. 1996: Vegetationsökologische und landwirtschaftliche Untersuchungen auf Dauerbeobachtungsfläche eines dreißig jährigen Düngeversuches in Scharfling am Mondsee. Diplomarbeit Univ. Salzburg.
Bánszky T. 1988: Nagy termőképességű füvek és lódiherés gyepkeverék műtrágyázásának eredményei. Növénytermelés 5: 469–478.
Barcsák Z. 1991: Gyepjavítási eredmények Észak-Magyarországon. Legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 147–163.
Barcsák Z., Fekete G., Précsényi L. 1981: Niche and compositional structure in natural and influenced grasslands. MAB Survey of 10 years activity in Hungary. Budapest, pp. 67–102.
Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mg. Kiadó, Budapest.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa Pécs.
Cowling E. B. 1981: Acid precipitation in historical perspective. Env. Sci. And Techn., 16: 111–123. https://doi.org/10.1021/es00096a725
Győrffy B. 1975: Vetésforgó, vetésváltás, monokultúra. Agrártudományi közlemények 34: 61–81.
Kota M., Vinczeffy I. 1974: A gyep beltartalmi értékei. ATE Közleményei Debrecen, 19: 71–124.
Láng I. 1983: Biológiai erőforrások. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Müller J. 1994: Futterwert eines langjahrig ungedüngten Grünlandbestandes der Brackmarsch. 38. Jahrestagung vom 25.–27. August 1994 in Cursdorf 198–201.
Nagy G. 1989: Eltérő intenzitású gyepek állateltartó képessége. Az állattenyésztés fejlesztéséért, Debrecen, 105–117.
Nagy G. 1991: Az eltérő intenzitású gyepek tápértéke. Legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 164–177.
Sipos S., Patócs I. 1975: A műtrágyázás alkalmazásának hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára és a termésre. Agrokémia és talajtan 24: 303–311.
Szemán L. 1991a: Termésnövelési lehetőségek sík felszinű domb és hegyvidéki gyepeken. Legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 77–84.
Szemán L., 1991b: Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Természetes állattartás, Hodmezővásárhely, pp. 119–122.
Szemán L., 1994: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, New Strategies For Sustainable Rural development II, Gödöllő, pp. 45–50.
Szemán L., 1998: Yield increment on improved grassland. 17. Ecological Aspects of Grassland Management, Konf. Debrecen, pp. 905–908.
Szemán L. 2003: Gyeptelepítés gyenge minőségű szántókra. EU konform, Mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság Konf. Gödöllő, pp. 358–363.
Várhegyi J., Kemenes M., Várhegyi Jné 1978: Néhány fontosabb fűfaj nyers táplálóanyag összetétele és tápláló értéke. ATKI közleményei, Herceghalom, pp. 1–25.
Vinczeffy, I. 1964: A természetes gyepek értéknövelésének lehetőségei. Magyar Mezőgazdaság 29: 8–9.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2009 Bajnok Márta, Karl Buchgraber, Szentes Szilárd, Tasi Julianna
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
