Vándorólas tyúklegeltetés hatása ökológiai gyümölcsösben – Előzetes eredmények
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3979Schlagwörter:
baromfi, legeltetés, mobilól, vándoról, ökológiai gyepgazdálkodásAbstract
A legeltetés célállatai között viszonylag ritkán fordulnak elő baromfifélék és relatíve kevesen vizsgálták eddig részletekbe menően a baromfilegeltetést, azon belül is a tyúklegeltetés hatását a gyepvegetációra. Munkánk során a Gödöllő melletti GAK Babatvölgyi Biokertészeti Tangazdaság bio almafás kertjében, mobilólas tartás mellett legeltetett ökológiai tojótyúk állomány által előidézett változásokat vizsgáltuk a gyepvegetáció tekintetében. A vizsgálat során 4 mintavételi egység legelt és kontroll részén 8 legeltetési szakaszt vizsgáltunk a legeltetés megkezdése, majd a legeltetés befejezése után. Jelen munkánkban a mobilólhoz legközelebb eső, így bolygatásnak leginkább kitett mintavételi egység adatait elemezzük. Felvételeinket az egyes növényfajok százalékos borításának és a növények fenológiai állapotának feljegyzésével készítettük, majd a vegetáció összetételét vizsgáltuk szociális magatartástípusok, természetvédelmi értékkategóriák és a legeltetési értékek alapján. Előzetes vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált terület vegetációját egy pár éves parlag képe jellemzi. A növényzetet nagyobb részt gyom- és zavarástűrő fajok alkotják, de természetes(ebb) állapotra utaló fajok is jelen vannak. A legelés hatásáról elmondható, hogy amellett, hogy a tojótyúkok elsősorban a könnyebben csipegethető, „lágyabb” növényi részeket legelik le, fenológiai fázistól függetlenül elfogyasztanak mindent, ami zöld növény, még a rostosabb pázsitfű fajokat és a mérgező növényeket is, igaz legkevésbé preferálva ezeket. A legeltetés hatásaival kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a vizsgált időintervallumban nem volt tettenérhető a tyúklegeltetés érdemi gyomosító hatása, így a tyúkállomány legeltetése, mint rendhagyó módszer sikeresen alkalmazható egy arra alkalmas terület kezelésére.
Literaturhinweise
A BIZOTTSÁG 889/2008/EK RENDELETE (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/848 RENDELETE (2018. május 30.) az ökoló-giai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet ha-tályon kívül helyezéséről
Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrár-tájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetősé-gei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 92–113.
Bartha S., Dancza I., Házi J., Horváth A., Margóczi K., Molnár Cs., Molnár Zs., Óvári M., Purger D., Schmidt D. 2010: A parlagszukcesszió állandó és változó jellegzetességei. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit Isten csak jókedvében teremt” (se-lection from the first 13 MÉTA field guides: 2003–2009). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 480–482.
Bartha, S., Szentes, Sz., Horváth, A., Házi, J., Zimmermann, Z., Molnár, Cs., Dancza, I., Margóczi, K., Pál, R., Purger, D., Schmidt, D., Óvári, M., Komoly, C., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Csathó, A.I., Ju-hász, M., Penksza, K., Molnár, Zs. 2014: Impact of mid-successional dominant species on the di-versity and progress of succession in regenerating temperate grasslands. Applied Vegetation Sci-ence 17(2): 201–213. DOI: https://doi.org/10.1111/avsc.12066
Baskay Tóth B. 1966: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 370.
Borhidi, A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie 3. Aufl. Springer-Verlag, Wien.
Briske, D.D., Derner, J.D., Brown, J.R., Fuhlendorf, S., Teague, D.W.R., Havstad, K.M., Gillen, R.L., Ash, A.J., Willms, W.D. 2008: Rotational grazing on rangelands: reconciliation of perception and experimental evidence. Rangeland Ecology & Management 61(1): 3–17. DOI: https://doi.org/10.2111/06-159R.1
Budd, B., Thorpe. J. 2009: Benefits of managed grazing: a manager’s perspective. Rangelands 31(5): 11–14. DOI: https://doi.org/10.2111/1551-501X-31.5.11
Catorci, A., Piermarteri, K., Penksza, K., Házi, J., Tardella, F.M. 2017: Filtering effect of temporal niche fluctuation and amplitude of environmental variations on the trait, related flowering pat-terns: lesson from sub, Mediterranean grasslands. Scientific Reports 7: 12034. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-017-12226-5
Centeri, C., Saláta, D., Szilágyi, A., Orosz, G., Czóbel, S., Grónás, V., Gyulai, F., Kovács, E., Pető, Á., Skutai, J., Biró, Z., Malatinszky, Á. 2021: Selected good practices in the Hungarian agricultural heritage. Sustainability 13(12): 6676. DOI: https://doi.org/10.3390/su13126676
Fűrész A., Szentes Sz., Fintha G., Wagenhoffer Zs., Szalai F., Penksza K. 2022: Házi vízi bivallyal való legeltetés hatásainak felmérése száraz gyepeken, mint potenciális élőhelykezelési módszer. In: Bényi E., Bodnár Á., Pajor F., Póti P. (szerk.): VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kötete. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő. p. 72.
Fűrész, A., Horváthné Baracsi, É., Szabó-Szőlősi, T., Balogh, D., Kalcsó, V., Penksza, K. 2022a: Morphotaxonomic measurements of Festuca taxa of sandy grasslands along the Danube. In: 17th Eurasian Grassland Conference – Book of abstracts: Grassland dynamics and conservation in a changing world. p. 29.
Fűrész, A., Pápay, G., Turcsányi-Járdi, I., Saláta-Falusi, E., Penksza, K. 2022b: Phenological investiga-tion of the Festuca taxa in the sandy areas along the Danube. In: Höhn, M. (szerk.): Abstract Booklet of the 9th European Botanic Gardens Congress (EuroGard IX). MABOSZ, Budapest. p. 88.
Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2003: A gyepek szerepe a ludak takarmányozásában. Agrártudományi Közlemények 10: különszám.
Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2004: A gyeptakarmány szerepe a lúdnevelésben. Agrártudományi Köz-lemények 13: különszám.
Halász, A., Suli, A., Miko, E., Persovits, E., Orosz, Sz. 2022: Value in grass: Matter of fibre and carbs. Applied Studies in Agribusiness and Commerce 15(3-4). DOI: https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2021/3-4/9
http1: www.stockmangrassfarmer.com Retrieved 2020-10-20 "Stockman Grass Farmer - The Grazier's Edge - Ridgeland, MS". Hozzáférés: 2022.10.30.
http2: https://www.communitychickens.com/rotational-grazing-backyard-flocks-zw0z2004zols/ Hozzáférés: 2022.10.30.
Hughes, L.E. 1982: A grazing system in the Mohave Desert. Rangelands 4(6): 256–257.
Hughes, L.E. 1996: What’s in an exclosure? Rangelands 18(5): 201–203.
Hughes, L.E. 2011: Grazing systems: More thoughts and observations. Rangelands 33(1): 35-40. DOI: https://doi.org/10.2111/RANGELANDS-D-10-00063.1
Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv – Magyarország hajtásos növényei. Határozókul-csok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.
Klapp, E., Boeker, P., König, F. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38–40.
Matus, G., Tóthmérész, B. 1990: Study of the vegetation on a sandy grassland ater goose breeding: a prelyminary study. Acta Botanica Hungarica 39: 51–70.
Matus, G., Tóthmérész, B. 1995: Pioneer phase of succession in a ruderal weed community. Acta Botanica Hungarica 39: 51–70.
Mészáros F.A., Szilágyi A., Kun R., Sárospataki M. 2021: Megporzóközösség vizsgálata permakultú-rás, ökológiai és konvencionális gazdaságokban a Szentendrei-szigeten. Tájökológiai Lapok 19(2): 133–149. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3435
Mihók S. 1989: Ajánlások a húsludak gyepkímélő legeltetéséhez. Tormay Emlékülés DATE, Debrecen, pp. 99–108.
Mihók S. 1997a: A ludak szakszerű legeltetése. DGYN 14: 105–108.
Mihók S. 1997b: Termesztett gyomnövények használhatósága lúdtakarmányként. Állattenyésztés és Takarmányozás 4: 243–250.
Nagy G., Dér F., Szemán L. 2001: Nemzetközi irányzatok a gyepgazdálkodásban. Debreceni Gyep-gazdálkodási Napok 18., Természetes állattartás 6: 15–28.
Orosz Sz. 2015: A jó minőségű tömegtakarmány a gazdaságos termelés alapja. Hírlevél 15(12): 17–23.
Paládi-Kovács A. (főszerk.) 2001: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 1170.
Penksza K. 2009: Poa – Perje. In: Király G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. ANPI, Jósvafő. pp. 510–511.
Penksza K., Fűrész A., Stilling F., Viszló L. 2022b: Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és fel-újított magyar szürke szarvasmarha és vízi bivaly legelőn a Zámolyi-medencében. In: Bényi E., Bodnár Á., Pajor F., Póti P. (szerk.): VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kötete. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő. p. 34.
Penksza K., Turcsányi-Járdi I., Fűrész A., Saláta-Falusi E. 2022a: Marhalegelők vegetációjának vizs-gálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben. In: Bényi E., Bodnár Á., Pajor F., Póti P. (szerk.): VIII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap: Előadások és poszterek összefoglaló kötete. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő. p. 73.
Penksza K., Viszló L., Stilling F., Turcsányi-Járdi I., Pápay G. 2021: Magyar szürke szarvasmarha-szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén. Gyepgazdálkodási Közlemények 19(2): 3–14.
Simon T. 2000: magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 976.
Steinshamn, H., Gronmyr, F., Tweit, H. 2001: Seasonal changes in botanical composition of an organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Fede-ration. Organic Grassland Farming, Witzenhausen.
Szilágyi A., Podmaniczky L., Mészáros D. 2018: Konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdaságok környezeti fenntarthatósága. Tájökológiai Lapok 16(2): 97–112.
Tasi J. 2018: Legeltetési módszerek. Magyar Állattenyésztők Lapja 2018/12: 38–39.
Teague, W.R., Dowhower, S.L., Waggoner. J.A. 2004: Drought and grazing patch dynamics under different grazing management. Journal of Arid Environments 58: 97–117. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-1963(03)00122-8
Teague, W.R., Dowhower. S.L. 2003: Patch dynamics under rotational and continuous grazing ma-nagement in large, heterogeneous paddocks. Journal of Arid Environments 53(2): 211–229. DOI: https://doi.org/10.1006/jare.2002.1036
Zimmermann Z., Szabó G., Bartha S., Szentes Sz., Penksza K. 2011: Juhlegeltetés hatásainak termé-szetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére. AWETH 7(3): 234–262.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2022 Saláta Dénes, Lénárd Mátyás, Zámbó Sándor, Tirczka Imre, Penksza Károly
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
