Adatok a gyomvegetáció változására kalászos mezőgazdasági kultúrában és szegélyében gödöllői-dombsági mintaterületeken
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3813Schlagwörter:
mezőgazdasági tábla, tábla szegély, mezsgye, kaszálás, transzszektAbstract
A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csak gyepes, kaszált szegélyben készítettünk érintkező kvadrátokból 6−6 transzszektet. A fajok borítási értékeit 5-ben jegyeztük fel. Az adatokat kétutas klaszter analízis és DCA analízis során értékeltük. Az eredmények alapján az erdős-gyepes transzszektek szegély fajkészlete teljesen átalakult, elszegényedett és az invazáziós bálványfa vált uralkodóvá. A gyepes szegély továbbra is nagy fajszámot tartalmazott. A gyep kezelése, kaszálása a fajszám megőrzésében jelentős szerepet játszott. A szántóföldi kvadrátokban általános, hogy a szegélytől haladva a fajszám csökken. A szegélyhatás erdős-gyepes társulásnál csak az első kvadrátban érvényesül, ezzel szemben a kaszált útszéli mezsgyében a 2. kvadrátban is kimutatható nagyobb fajszám.
Literaturhinweise
Borbás V. 1881: Békés vármegye flórája. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala. Budapest.
Bujáki G., Kádár F., Kárpáti Z., Tóth F. 1996: Comparison of the carabid fauna of a wheat field and its surrounding habitats. Acta Jutlandica 71(2): 221−226.
Bunting A. H. 1960: Some reflections on the ecology of weeds. In: Harper, J. L. (ed): The Biology of Weeds, Blackwell, Oxford, pp.: 11−16.
Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés. KMNPI, Szarvas.
Csathó A. I. 2010: Elsődleges területeket jelző növényfajok az Alföld löszhátain. (Előzetes közlemény). A Puszta 24 (Jubileumi különszám): 72−82.
Csathó A. I., Csathó A. J. 2010:. A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33−57.
Novák R., Dancza I., Szentey L., Karamán J. (szerk.) 2007-2008: Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Budapest.
Dancza I. 2007-2008: Beszámoló az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés előzetes eredményeiről. III. Magyar Növényorvos Nap, Budapest, a szakmai rendezvény kiadványa: 8−9.
Deseö K. 1958: Untersuchung der Makrofauna von Ruderalstellen am Winterende. Acta Agronomica 8: 77−101.
Erdős L., Morschhauser T., Zalatnai M., Papp M., Körmöczi L. 2010: Javaslat egységes terminológia kialakítására a közösségi grádiensek és határokkal kapcsolatban. Tájökológia Lapok 8(1): 69−76.
Heltai M. 2011: Jó vadászatot!. A Fővárosi és Pest megyei Vadászkamara lapja 2011(2): 12−13.
Ihaka R. És Gentleman R. 1996: A language for data analysis and graphics. Journal of Computational and Graphical Statistics (American Statistical Association) 5(3): 299−314. https://doi.org/10.1080/10618600.1996.10474713
Jordán F., Báldi A., Orci K., Rácz I., Varga Z. 2004: Kritikus élőhelyfoltok azonosítási lehetőségei – egy esettanulmány. Természetvédelmi Közlemények 11: 31−38.
Kiss J., Penksza K., Tóth F. (1995): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Proceedings of International Conference, The landscape and nature production capacity of organic/sustainable types of agriculture. Wageningen, pp. 55−63. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(97)00018-2
Kiss J., Penksza K., Tóth F., Kádár F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227−232.
Kiss T., Lévai P., Ferencz Á., Szentes Sz., Hufnagel L., Nagy A., Balogh Á., Pintér O., Saláta D., Házi J., Tóth A., Wichmann B., Penksza K. 2011: Change of composition and diversity of species and grass- land management between different grazing intensity - in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research 9(3): 197−230. https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230
Koren I. 1874: Szarvas viránya. Szarvasi főiskola évi értesítője. Dobay János könyvnyomdája, Gyula.
Koren I. 1883: Szarvas virányának második bővített felszámlálása. Szarvasi főgymnasium évi jelentése. Dobay János könyvnyomdája, Gyula.
Kovács-Hostyánszki A., Batáty P., Báldi A., Harmos A. 2011: International of local and landscape in the conversation in Hungarian arable weed diversity. Applide Vegetatítion Science 14: 40−48. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2010.01098.x
Mader H. J. 1984: Animal habitat isolation by roads and agricultural fields. Biological Conservation 29: 81−96. https://doi.org/10.1016/0006-3207(84)90015-6
Merriam G. 1984: Connectivity: a fundamental ecological characteristic of landscape pattern. In: Brandt, J., Agger, P. (eds.): Proceedings of the First International Seminar on Methodology in Landscape Ecological Research and Planning Vol. I. Roskilde Universitessforlag GeoRue, Roskilde, Denmark. pp. 5−15.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Sneath, P. H. A. 1957: „The application of computers to taxonomy”. Journal of General Microbiology 17(1): 201–226. PMID 13475686 begin of the skype highlighting 13475686 end of the skype highlighting https://doi.org/10.1099/00221287-17-1-201
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Wichmann B. 2010: Kondoros környéki mezsgyék botanikai változatossága. XXVIII. Vándorgyűlés, Budapest, 2010. szeptember 30. pp. 25−30.
Taylor P. D., Fahrig L., Henein K., Merriam G. 1993: Connectivity is a vital element of landscape structure. Oikos 68: 571−573. https://doi.org/10.2307/3544927
Udvardy L., Zagyvai G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. pp. 133−137.
Udvardy L. (2004): Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmányköteti 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143−160.
Ujvárosi M. 1975: A második országos gyomfelvételezés a szántóföldeken I-VI. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest.
Wetze T. 1995: Integrierter Pflanzenschutz und Agroökosysteme. Steinbeis-Transferzentrum, Halle/Saale.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550−553.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Tóth Andrea, Balogh Ákos, Wichmann Barnabás, Penksza András, Gyulai Ferenc, Berke József, Uj Boglárka, Házi Judit, Penksza Károly
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
