Adatok a gyomvegetáció változására kalászos mezőgazdasági kultúrában és szegélyében gödöllői-dombsági mintaterületeken

Szerzők

  • Tóth Andrea Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Balogh Ákos Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Wichmann Barnabás Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Penksza András Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Gyulai Ferenc Fitohistoria Kft. 3051 Szarvasgede, Béke u. 6
  • Berke József SFD Information Technology Ltd., 8360 Keszthely, Meggyfa u. 47.
  • Uj Boglárka Debreceni Egyetem AGTC, MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
  • Házi Judit Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Penksza Károly Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3813

Kulcsszavak:

mezőgazdasági tábla, tábla szegély, mezsgye, kaszálás, transzszekt

Absztrakt

A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csak gyepes, kaszált szegélyben készítettünk érintkező kvadrátokból 6−6 transzszektet. A fajok borítási értékeit 5-ben jegyeztük fel. Az adatokat kétutas klaszter analízis és DCA analízis során értékeltük. Az eredmények alapján az erdős-gyepes transzszektek szegély fajkészlete teljesen átalakult, elszegényedett és az invazáziós bálványfa vált uralkodóvá. A gyepes szegély továbbra is nagy fajszámot tartalmazott. A gyep kezelése, kaszálása a fajszám megőrzésében jelentős szerepet játszott. A szántóföldi kvadrátokban általános, hogy a szegélytől haladva a fajszám csökken. A szegélyhatás erdős-gyepes társulásnál csak az első kvadrátban érvényesül, ezzel szemben a kaszált útszéli mezsgyében a 2. kvadrátban is kimutatható nagyobb fajszám.

Információk a szerzőről

  • Tóth Andrea, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

    levelező szerző
    toth.andrea@kti.szie.hu

Hivatkozások

Borbás V. 1881: Békés vármegye flórája. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala. Budapest.

Bujáki G., Kádár F., Kárpáti Z., Tóth F. 1996: Comparison of the carabid fauna of a wheat field and its surrounding habitats. Acta Jutlandica 71(2): 221−226.

Bunting A. H. 1960: Some reflections on the ecology of weeds. In: Harper, J. L. (ed): The Biology of Weeds, Blackwell, Oxford, pp.: 11−16.

Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés. KMNPI, Szarvas.

Csathó A. I. 2010: Elsődleges területeket jelző növényfajok az Alföld löszhátain. (Előzetes közlemény). A Puszta 24 (Jubileumi különszám): 72−82.

Csathó A. I., Csathó A. J. 2010:. A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33−57.

Novák R., Dancza I., Szentey L., Karamán J. (szerk.) 2007-2008: Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Budapest.

Dancza I. 2007-2008: Beszámoló az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés előzetes eredményeiről. III. Magyar Növényorvos Nap, Budapest, a szakmai rendezvény kiadványa: 8−9.

Deseö K. 1958: Untersuchung der Makrofauna von Ruderalstellen am Winterende. Acta Agronomica 8: 77−101.

Erdős L., Morschhauser T., Zalatnai M., Papp M., Körmöczi L. 2010: Javaslat egységes terminológia kialakítására a közösségi grádiensek és határokkal kapcsolatban. Tájökológia Lapok 8(1): 69−76.

Heltai M. 2011: Jó vadászatot!. A Fővárosi és Pest megyei Vadászkamara lapja 2011(2): 12−13.

Ihaka R. És Gentleman R. 1996: A language for data analysis and graphics. Journal of Computational and Graphical Statistics (American Statistical Association) 5(3): 299−314. https://doi.org/10.1080/10618600.1996.10474713

Jordán F., Báldi A., Orci K., Rácz I., Varga Z. 2004: Kritikus élőhelyfoltok azonosítási lehetőségei – egy esettanulmány. Természetvédelmi Közlemények 11: 31−38.

Kiss J., Penksza K., Tóth F. (1995): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Proceedings of International Conference, The landscape and nature production capacity of organic/sustainable types of agriculture. Wageningen, pp. 55−63. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(97)00018-2

Kiss J., Penksza K., Tóth F., Kádár F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227−232.

Kiss T., Lévai P., Ferencz Á., Szentes Sz., Hufnagel L., Nagy A., Balogh Á., Pintér O., Saláta D., Házi J., Tóth A., Wichmann B., Penksza K. 2011: Change of composition and diversity of species and grass- land management between different grazing intensity - in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research 9(3): 197−230. https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230

Koren I. 1874: Szarvas viránya. Szarvasi főiskola évi értesítője. Dobay János könyvnyomdája, Gyula.

Koren I. 1883: Szarvas virányának második bővített felszámlálása. Szarvasi főgymnasium évi jelentése. Dobay János könyvnyomdája, Gyula.

Kovács-Hostyánszki A., Batáty P., Báldi A., Harmos A. 2011: International of local and landscape in the conversation in Hungarian arable weed diversity. Applide Vegetatítion Science 14: 40−48. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2010.01098.x

Mader H. J. 1984: Animal habitat isolation by roads and agricultural fields. Biological Conservation 29: 81−96. https://doi.org/10.1016/0006-3207(84)90015-6

Merriam G. 1984: Connectivity: a fundamental ecological characteristic of landscape pattern. In: Brandt, J., Agger, P. (eds.): Proceedings of the First International Seminar on Methodology in Landscape Ecological Research and Planning Vol. I. Roskilde Universitessforlag GeoRue, Roskilde, Denmark. pp. 5−15.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Sneath, P. H. A. 1957: „The application of computers to taxonomy”. Journal of General Microbiology 17(1): 201–226. PMID 13475686 begin of the skype highlighting 13475686 end of the skype highlighting https://doi.org/10.1099/00221287-17-1-201

Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Wichmann B. 2010: Kondoros környéki mezsgyék botanikai változatossága. XXVIII. Vándorgyűlés, Budapest, 2010. szeptember 30. pp. 25−30.

Taylor P. D., Fahrig L., Henein K., Merriam G. 1993: Connectivity is a vital element of landscape structure. Oikos 68: 571−573. https://doi.org/10.2307/3544927

Udvardy L., Zagyvai G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. pp. 133−137.

Udvardy L. (2004): Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmányköteti 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143−160.

Ujvárosi M. 1975: A második országos gyomfelvételezés a szántóföldeken I-VI. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest.

Wetze T. 1995: Integrierter Pflanzenschutz und Agroökosysteme. Steinbeis-Transferzentrum, Halle/Saale.

Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550−553.

Letöltések

Megjelent

2012-12-10

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Adatok a gyomvegetáció változására kalászos mezőgazdasági kultúrában és szegélyében gödöllői-dombsági mintaterületeken. (2012). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(2), 427-445. https://doi.org/10.56617/tl.3813

Hasonló cikkek

1-10 a 81-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.