A kaszálás, mint a löszgyep természetvédelmi kezelési lehetősége; a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) visszaszorítására tett kezeléssorozat tapasztalatai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3807Schlagwörter:
felhagyott szőlő, biodiverzitás, erdős-sztyepp zóna, másodlagos lejtősztyepp, spontán szukcesszió, restauráció, hosszú távú kezelésAbstract
A regenerálódó szárazgyepeket gyakran fenyegeti az inváziós fajok terjedése, mint a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), amely képes lassítani, illetve megállítani a másodlagos szukcesszió menetét. Ebben a cikkünkben egy 9 éve folyó kísérletről számolunk be, amelynek során megpróbáljuk a C. epigeios terjedését visszaszorítani. A vizsgálati területet egy 30−35 éve felhagyott szőlőben jelöltük ki, a NyugatCserhátban. Az állomány nagy részét sűrű siska nádtippan borította. A kísérleti elrendezés 16 állandó kvadrátból áll, amelyek 3×3 méter kiterjedésűek. A kvadrátok felét évente kétszer kaszáltuk (júniusban és szeptemberben), a másik felük kontroll volt, kezelés nélkül. A kaszálás előtt a központi 2×2 méteres részen vettünk fel cönológiai felvételt a fajok %-os borítását becsülve, kaszáltban és kontrollban egyaránt 2001 és 2009 között. A kaszálás hatását ismétléses variancia analízissel teszteltük (repeated–measure ANOVA). Post hoc tesztként Tukey HSD (honestly significant difference) tesztet alkalmaztunk. A C. epigeios szignifikáns csökkenése már 2 évvel az első kaszálás után megmutatkozott. A fajszám azonban csak 4 év után kezdett emelkedni, míg a diverzitás (Shannondiverzitás) nyolc 8 év után. Időközben a természetes célfaj, a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) vált uralkodóvá. Hasonló trend volt megfigyelhető a kontroll kvadrátokban is a spontán szukcesszió során, bár jóval lassabban. Megfigyeléseink szerint a C. epigeios spontán módon, magától is eltűnhet a szukcesszió során. Ugyanakkor az évi kétszeri kaszálás felgyorsítja ezt a folyamatot, úgynevezetett kolonizációs ablak, “colonization window” nyitásával, ahová az értékesebb gyepfajok be tudnak települni. Tapasztalataink szerint a C. epigeios sikeres visszaszorításához a kaszálást legalább 8 évig kellene fenntartani.
Literaturhinweise
Aiken S. G., Lefkovitch L. P., Armstrong K. C. 1989: Calamagrostis (Poaceae) in North America, especially Ontario. Canadian Journal of Botany 67: 3205−3218. https://doi.org/10.1139/b89-400
Baasch A., Tischew S., Bruelheide H. 2010a): How much effort is required for proper monitoring? Assessing the effects of different survey scenarios in a dry acidic grassland. Journal of Vegetation Science 21: 876-887. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2010.01193.x
Baasch A., Tischew S., Bruelheide H. 2010b: Twelve years of succession on sandy substrates in a post-mining landscape: a Markov chain analysis. Ecological Applications 20: 1136−1147. https://doi.org/10.1890/09-1241.1
Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996/97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3−21.
Bartha S. 1992: Preliminary scaling for multi-species coalitions in primary succession. Abstracta Botanica 16: 31−41.
Bartha S. 2007: Composition, differentiation and dynamics in the forest steppe biome. In: Illyés E, Bölöni J, editors. Slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows in Hungary. Budapest: pp 194−210.
Bartha S., Meiners S. J., Pickett S. T. A., Cadenasso M. L. 2003: Plant immigration windows in a mesic old field succession. Applied Vegetation Science 6: 205−212. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00581.x
Bartha S., Campatella G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexity in vegetation restoration. International Journal of Ecology and Environmental Sciences 30: 101−116.
Bartha S., Dancza I., Házi J., Horváth A., Margóczi K., Molnár Cs., Molnár Zs., Óvári M., Purger D., Schmidt D. 2010: A parlagszukcesszió állandó és változó jellegzetességei. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): "Hol az a táj szab az életnek teret, Mit Isten csak jókedvében teremt" (selection from the first 13 MÉTA field guides: 2003-2009), MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 480−482.
Bobbink R., Durink H., Schreurs J., Willems J., Zielman R. 1978:. Effects of selective clipping and mowing time on species diversity in chalk grassland. Folia Geobotanica and Phytotaxonomica 22: 363−376. https://doi.org/10.1007/BF02853233
Bobbink R., Willems J. H. 1991: Impact of different cutting regimes on the performance of Brachypodium pinnatum in Dutch Chalk Grassland. Biological Conservation 56: 1−21. https://doi.org/10.1016/0006-3207(91)90085-N
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartásformái. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Janus Pannonius Tudományegyetem Kiadványa, Pécs.
Csecserits A., Rédei T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Applied Vegetation Science 4: 63−74. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00235.x
Csontos P. 2010: Light ecology and regeneration on clearings of sessile oak-turkey oak forests in the Visegrád mountains, Hungary. Acta Botanica Hungarica 52: 265−286. https://doi.org/10.1556/ABot.52.2010.3-4.6
Dalton H., Brand-Hardy R. 2003:. Nitrogen: the essential public enemy. Journal of Applied Ecology 40: 771−781. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2003.00849.x
Dancza I. 2000: Gyomközösségek összetételének változása délnyugat-dunántúli parlagterületeken. Gyomnövények, Gyomirtás 1:51−60.
Deák B., Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában (Effect of cutting on a Bolboschoenetum maritimi eleochariosum association in the Nyirőlapos Hortobágy). Természetvédelmi Közlemények 13: 179−186.
Dostalek J., Frantik T. 2008: Dry grassland plant diversity conservation using low-intensity sheep and goat grazing management: case study in Prague (Czech Republic). Biodiversity and Conservation 17: 1439−1454. https://doi.org/10.1007/s10531-008-9352-1
Fehér A. 2007: Historical reconstruction of expansion of non-native plants in the Nitra River Basin (SW Slovakia). Kanitzia 15: 47−62.
Fenner M., Palmer L. 1998: Grassland management to promote diversity: creation of patchy sward by mowing and fertiliser regimes. Field Studies 9: 313−324.
Fiala K., Holub P., Sedláková I., Tůma I., Záhora J., Tesařová M. 2003: Reasons and consequences of expansion of Calamagrostis epigejos in alluvial meadows of landscape affected by water control measures. Ekológia (Bratislava) 22 Suppl. 2: 242−252.
Fiala K. 2001: The role of root system of Calamagrostis epigejos in its successful expansion in alluvial meadows. Ekológia (Bratislava) 20: 292−300.
Első Katonai Felmérés 1782. HMT Hadtörténeti Múzem Térképtára.
Gergely A., Hahn I., Mészáros-Draskovits R., Simon T., Szabó M., Barabás S. 2001: Vegetation succession in a newly exposed Danube riverbed. Applied Vegetation Science 4: 35−40. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00232.x
Grime J. P., Hodgson J. G., Hunt R. 1988: Comparative plant ecology: a functional approach to common British species. Unwin Hyman, London. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1094-7
Házi J., Bartha S. 2002: The role of Calamagrostis epigeios in the succession of bandoned vineyards in the Western Cserhát, Hungary. 3rd European Conference on Restoration Ecology; 2002 August 25−31, Budapest.
J. Házi, S. Bartha, S. Szentes, B. Wichmann And K. Penksza 2011: Seminatural grassland management by mowing of Calamagrostis epigejos in Hungary, Plant Biosystems - An International Journal with all Aspects of Plant Biology 145(3): 699−707. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601339
Hellström K., Huhta A-P., Rautio P., Tuomi J. 2006: Search for optimal mowing regime - slow community change in a restoration trial in northern Finland. Ann. Bot. Fennici 43: 338−348.
Hille G. M., Goldammer G. J. 2007: Dispatching and modeling of fires in Central European pine stands: New research and development approaches in Germany. 4th International Wildland Fire Conference; 2007 May 13−17 Seville.
Holub P. 2002: The expansion of Calamagrostis epigejos into alluvial meadows: comparison of aboveground biomass in relation to water regimes. Ekológia (Bratislava) 21: 27−37.
Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae - Brachypodietum pinnati. Acta Botanica Hungarica 52: 103−122. https://doi.org/10.1556/ABot.52.2010.1-2.10
Huhta A., Pasi R., Tuomi J., Laine K. 2001: Restorative mowing on an abandoned semi-natural meadow: shortterm and predicted long-term effects. Journal of Vegetation Science 12: 677−686. https://doi.org/10.2307/3236908
Johnstone I. M. 1986: Plant invasion windows: a time based classification of invasion potential. Biological Review 61: 369−394. https://doi.org/10.1111/j.1469-185X.1986.tb00659.x
Jones B., Nachtsheim C. J. 2009: Split-Plot Designs: What, Why, and How? Journal of Quality Technology 41:4. https://doi.org/10.1080/00224065.2009.11917790
Kavanová M., Gloser V. 2005: The use of internal nitrogen stores in the rhizomatous grass Calamagrostis epigejos during regrowth after defoliation. Annals of Botany 85: 457−463. https://doi.org/10.1093/aob/mci054
Kiss J., Penksza K., Tóth F., Kádár F. 1997: Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227−232. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(97)00018-2
Klimes L., Klimesova J. 2002: The effects of mowing and fertilisation on carbohydrate reserves and regrowth of grasses: do they promote plant coexistence in species-rich meadows? Evolutionary Ecology 15: 363−382. https://doi.org/10.1023/A:1016041100087
Klimesová J., Latzel V., De Bello F., Van Groenedael J. M. 2008: Plant functional traits in studies of vegetation changes in response to grazing and mowing: towards a use of more specific traits. Preslia 80: 245−253.
Kramberger B., Kaligaric M. 2008: Semi-natural grasslands: the effect of cutting frequency on long-term changes of floristic composition. Polish Journal of Ecology 56:33−43.
Lehmann C., Rebele F. 2002: Successful management of Calamagrostis epigejos (L.) ROTH on a sandy landfill site. Journal of Applied Botany 76: 77−81.
Lindborg R. 2006: Recreating grasslands in Swedish rural landscapes - effects of seed sowing and management history. Biodiversity and Conservation 15: 957−969. https://doi.org/10.1007/s10531-004-3508-4
Luoto M., Rekolainen S., Aakkulam J., Pykalam J. 2003: Loss of plant species richness and habitat connectivity in grasslands associated with agricultural change in Finland. Ambio 32: 447−452. https://doi.org/10.1579/0044-7447-32.7.447
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1991: Magyarország kistájainak katasztere, Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. pp. 379−388.
Marozas V., Racinskas J., Bartkevicius E. 2007: Dynamics of ground vegetation after surface fires in hemiboreal Pinus sylvestris L. forests. 4th International Wildland Fire Conference; 2007 May 13−17 Seville. p. 22.
Penksza K. 1992: Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. Bot. Közlem. 79: 47−52.
Penksza K. 1995a: Flora of the Őr-hegy (Gerecse Mts, Hungary). Stud. bot. hung. 26: 37−48.
Penksza K. 1995b: Flora of the Fehér-szirt and its surroundings near Kesztölc, Hungary. Stud. bot. hung. 26: 49−63.
Penksza K., Böcker R. 2000: Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn.. Bot. Közlem. 86-87: 89−93.
Poschlod P., Wallis De Vries M. F. 2002: The historical and socioeconomic perspective of calcareous grasslands - lessons from the distant and recent past. Biological Conservation 104: 361−376. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00201-4
Prach K. 1987: Succession of vegetation on dumps from strip coal mining, N.W.Bohemia, Czechoslovakia. Folia Geobotanica et Phytotaxonomica 22: 339−354. https://doi.org/10.1007/BF02853231
Prach K., Pyšek P. 1994: Clonal plants - what is their role in succession? Folia Geobotanica Phytotaxonomia 29: 307−320. https://doi.org/10.1007/BF02803803
Prach K., Pyšek P. 2001: Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe. Ecol. Eng. 17: 55−62. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00132-4
Prach K., Bartha S., Joyce C. B, Pyšek P., Diggelen R., Wiegleb G. 2001: The role of spontaneous vegetation succession in ecosystem restoration: A perspective. Applied Vegetation Science 4: 111−114. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00241.x
R Development Core Team 2009. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna. Available from: http://www.R-project.org.
Rebele F., Lehmann C. 2001: Biological Flora of Central Europe: Calamagrostis epigejos (L.) Roth. Flora 196: 325−344. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)30069-5
Rebele F. 1996: Calamagrostis epigejos (L.) Roth auf anthropogenen Standorten - ein Ueberblick. Verhandlungen der Gesellschaft fuer Oekologie 26: 753−763.
Rebele F. 2000: Competition and coexistence of rhizomatous perennial plants along a nutrient gradient. Plant Ecology 147: 77−94. https://doi.org/10.1023/A:1009808810378
Ruprecht E. 2005: Secondary succession in old-fields in the Transylvanian Lowland (Romania). Preslia 77: 145−157.
Ryser P., Langenauer R., Gigon A. 1995: Species richness and vegetation structure in a limestone grassland after 15 years management with six biomass removal regimes. Folia Geobotanica and Phytotaxonomia 30: 157−167. https://doi.org/10.1007/BF02812095
Sedláková I., Fiala K. 2001: Ecological degradation of alluvial meadows due to expanding Calamagrostis epigejos. Ekológia (Bratislava) 20 Suppl. 3: 226−333.
Somodi I., Virágh K., Aszalós R. 2004: The effect of the abandonment of grazing on the mosaic of vegetation patches in a temperate grassland area in Hungary. Ecological Complexity 1: 177−189. https://doi.org/10.1016/j.ecocom.2004.03.001
Somodi I., Virágh K., Podani J. 2008: The effect of the expansion of the clonal grass Calamagrostis epigejos on the species turnover of a semi-arid grassland. Applied Vegetation Science 11: 187−194. https://doi.org/10.3170/2008-7-18354
Somodi I., Virágh K., Székely B., Zimmermann, N. E. 2010: Changes in predictor influence with time and with vegetation type identity in a post-abandonment situation. Basic and Applied Ecology 11: 225−233. https://doi.org/10.1016/j.baae.2009.11.006
Soó R. 1964: Magyarország flórájának és vegetációjának rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. (Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae I). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Stampfli A., Zeiter M. 1999: Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science 10: 1515−164. https://doi.org/10.2307/3237137
Stránská M. 2008: Successional dynamics of Cynosurus pasture after abandonment in Podkrkonoší. Plant Soils and Environment 50: 364−370. https://doi.org/10.17221/4045-PSE
Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. 2007: Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications 35: 1161−1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249
Szentes Sz., Penksza K. Orosz Sz., Dannhauser C. 2011: Forage managed investivagation ont he Hungarian grey cattle pasture near Balaton Uplands. AWETH 7: 180−198.
Szentes Sz., Tasi J., Wichmann B., Penksza K. 2009: Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha legelőn. Gyepgazdálkodási Közlemények 7: 73−78.
Ten Harkel M. J, Van Der Meulen F. 1995: Impact of grazing and atmospheric nitrogen deposition on the vegetation of dry coastal dune grasslands. Journal of Vegetation Science 6: 445−452. https://doi.org/10.2307/3236288
Torma I. (szerk.) 1991: Magyarország régészeti topográfiája 9. Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (XIII/2) Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 127−132.
Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2008: A multiscale methodological approach novel in monitoring the effectiveness of grassland management. Community Ecology 9: 237−246. https://doi.org/10.1556/ComEc.9.2008.2.13
Zhukovskaya O., Ulanova N. G. 2006: Influence of brushing frequency on birch population structure after felling. Ecoscience 13: 219−225. https://doi.org/10.2980/i1195-6860-13-2-219.1
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Házi Judit, Wichmann Barnabás, Tóth Andrea, Bartha Sándor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
