Aszály-, belvízkárok és az árvízvédelmi ökoszisztéma szolgáltatás értékelésének szerepe a belvizes területek vizes élőhellyé alakításában

Abstract

Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) első számú célja vizeink jó állapotának megőrzése és helyreállítása. Megvalósításával kontinentális léptékű tájrehabilitációs program vette kezdetét. Magyarország számára, mely területének >10%-án belvízérzékeny szántóföldek fekszenek és a szántóföldi művelésben álló terület 40-45%-a súlyosan aszályos zónában található, az agrárium, a környezetvédelem és további ágazatok szempontjából egyaránt történelmi jelentőségű a VKI célok megvalósítása. Az alábbiakban közölt vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az aszálynak és belvíznek egyaránt kitett szántók többségén a gazdálkodás hosszú idősoron komoly veszteségekkel jár. A legaszályosabb egyúttal belvízzel leginkább fenyegetett alföldi régióban a vizsgált periódusokban az országos átlag fölötti terméskiesés mutatkozott a vizsgált növények többségében. Részben ezzel indokolható, hogy a belvíznek és aszálynak egyaránt leginkább kitett alföldi megyék többsége nem éri el az országos termésátlagot és egyáltalán nem tartoznak a hagyományosan termékenynek mondott alföldi zónába. Ezzel szemben a belvizes zóna táji adottságai miatt olyan potenciális természeti szolgáltatásokkal rendelkezik, melyek hasznából a földhasználók és a közösség egyaránt részesedni jogosultak. Ilyen szolgáltatás a belvizes területek víztározó kapacitása. Ennek az ökoszisztéma szolgáltatásnak az értékelése során a Tiszavölgyben zajló árvízvédelmi nagyberuházás egységnyi tározótéri kapacitásra vetített beruházási költségei a beruházás környezetében elterülő vízvisszatartásra alkalmas területek tározótéri kapacitásával és forgalmi értékével továbbá e körzetben megvalósult reprezentatív mintaként vizsgált vizes élőhelyi restaurációs projektek egységnyi területre vetített beruházási költségével lettek összehasonlítva. Az eredmény arra a lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi belvizes területek nagy értékű árvízvédelmi szolgáltatás potenciálja erős érdekeltségi viszony kialakítására kínál lehetőséget a földjeiken időszakos víztározást biztosító, így a közösség számára szolgáltatást nyújtó földhasználó és az árvíz elleni védekezésben továbbá a környezetvédelemben érdekelt közösségi aktorok között. Az árvízvédelem, az aszály és belvízkárok költségeinek csökkentése, a VKI és további környezetvédelmi célok megvalósítása az érintett földhasználók érdekeivel közös nevezőre hozhatók. A korábbi árterek árvízvédelmi funkciójának becsült értéke arra is lehetőséget nyújthat, hogy az árvíz elleni védekezés és környezetvédelem közösségi feladatai állami területeken valósuljanak meg, így a helyi konfliktusok mértéke lényegesen csökkenjen.