A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai erdőterületeken
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3701Schlagwörter:
lovas közelítés, anyagmozgatás, természetkímélő, környezetkímélő, erdőgazdálkodásAbstract
A lovas közelítés előnyeit kívánjuk bemutatni erdő- és természetvédelmi szempontból a szakirodalmak és terepen végzett interjúk alapján. Ennek az erdei anyagmozgatási módszernek legfőbb előnye a talaj, a visszamaradó fák és az újulat védelme. Környezetvédelmi jelentősége, hogy nincs károsanyag-kibocsátása, nincs szükség üzemanyagra, továbbá az általa elfogyasztott energiaforrás megtermelhető a gazdálkodó által is. Hátránya főleg a teljesítményben mutatható ki, mivel egységnyi idő alatt kevesebb térfogatú faanyagot képes közelíteni, mint a gépek. A kutatás során felmérésre került a lovas közelítés gyakorisága az állami erdőterületeken. Az összes hazai erdészet 25,86%-a alkalmaz lovakat a közelítés elvégzéséhez. Az erdészetek 7,76%-a elvétve, csak nagyon ritkán foglalkozik lovas közelítéssel. Leggyakrabban törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések esetében kapnak megbízást, mert gazdaságosabb és a lovak számára kímélőbb. Ezen kívül 4 erdészetnél használják a lovakat vadetetéshez és barkácsolásra. A 116 erdészet közül összesen csak 3 tart fenn fogatgazdaságokat.
Literaturhinweise
Andrésiné Ambrus I., Andrési P. 2008: Erdőhasználattan II. FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 188 p., 8–9., 25–32., 51–54.p.
Dudás B. 2013: Igavonók a fakitermelésben. A mi erdőnk. 3. évf. 1. szám, 25.p.
Firbás O. 1996: Erdőhasználattan I., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 260.p., 109. 156–157., 236–239., 248–249.p.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 318 p., 64–76.p.
Héra G., Ligeti Gy. 2010: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p., 143–171.p
Héra G., Ligeti Gy. 2010: Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p., 143–171.p
Káldy J. 1970: A traktoros anyagmozgatás helyzete és fejlesztési kérdései az erdőgazdaságban. Az Erdő, 19. (105)7: 325–326.
Keresztesi B. 1964: Az Erdészeti Tudományos Intézet 1963. évi munkájáról. Az Erdő, 13(3): 121.
Keresztesi B. 1971: Magyar erdők. Akadémiai Kiadó, Budapest, 431 p.,128–129.
Keresztesi B. 1982: Magyar erdészet 1954-1979. Akadémiai Kiadó, Budapest, 390 p., 28–29., 156., 170–172., 345.p.
Pettkó-Szandtner T. 1996: A magyar kocsizás. Biró Miklós Nyomdai Műintézet Rt., Budapest, 287 p., 14.p.
Rajczi B. 2010: Zöld technológia az erdőkben. Kistermelők Lapja. 54(4): 42.
Rajczi B. 2010: Lóval a XXI. században! Kistermelők Lapja. 54(6): 42–43.
Szepesi L. 1970: Az Erdő. 19. (105) 12: 538. p
Valló L. 2012: Újra együtt a lóval. Szabad Föld Kalendárium VIII. évf., Geomédia Kiadó Zrt., Budapest, 256 p., 113. p.
Varga F. 2001: Erdővédelemtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 293 p. 130–131., 198.
http1: http://www.heavyhorses.net/Pages/equipment.htm (elérés: 2014. 02. 17.)
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2014 Ficsor Csilla, Malatinszky Ákos
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
