Népszerű városi fafajok árnyékolóképességének vizsgálata Szegeden
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3637Schlagwörter:
városökológia, városi fák, árnyékhatás, transzmisszivitásAbstract
A városi faállomány számos aspektusból kedvezően befolyásolja egy város ökológiai állapotát. Például, klímamódosító potenciálja révén a fás vegetáció pozitívan hat a városi lakosság hőérzetére és komfortérzetére. A mikroklimatikus hatások feltárása céljából végzett terepi mérések, valamint modellfuttatások is kimutatták, hogy a fák elsősorban árnyékhatásuk révén képesek enyhíteni az emberi szervezetet érő hőstressz mértékét. A napsugárzás redukciójának hatékonyságát a lombozat transzmisszivitásának (napsugárzás- áteresztőképessége) mérőszámával írhatjuk le, melynek értéke nem csupán fajonként változik, de a lombkorona évszakos változásának és egészségi állapotának is függvénye. Ebben a tanulmányban négy, magyarországi viszonyok között gyakran előforduló városi fafaj (kislevelű hárs – Tilia cordata, japánakác – Sophora japonica, nyugati ostorfa – Celtis occidentalis és fehér vadgesztenye – Aesculus hippocastanum) árnyékolóképességét vizsgáljuk. A városi fás vegetáció – közép-európai klimatikus körülmények között kifejtett – kisléptékű hatására vonatkozóan még kevés az ismeretünk, ezért munkánkkal szeretnénk elősegíteni jövőbeli, ezzel foglalkozó tanulmányok megszületését. Ebből kifolyólag nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás módszertani alapjaira, valamint kitérünk a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is.
Literaturhinweise
Andrade H., Vieira R. 2007: A climatic study of an urban green space: The Gulbenkian park in Lisbon (Portugal). Finisterra 42: 27–46. https://doi.org/10.18055/Finis1420
Balogun A.A., Morakinyo T.E., Adegun O.B. 2014: Effect of tree-shading on energy demand of two similar buildings. Energy and Buildings 81: 305–315. https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2014.05.046
Bowler D.E., Buyung-Ali L., Knight T.M., Pullin A.S. 2010: Urban greening to cool towns and cities: A systematic review of the empirical evidence. Landscape and Urban Planning 97: 147–155. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.05.006
Breuste J., Qureshi S., Li J. 2013: Scaling down the ecosystem services at local level for urban parks of three megacities. Hercynia 46: 1–20.
Cao X., Onishi A., Chen J., Imura H. 2010: Quantifying the cool island intensity of urban parks using ASTER and IKONOS data. Landscape and Urban Planning 96: 224–231. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.03.008
Dobbs C., Escobedo F.J., Zipperer W.C. 2011: A framework for developing urban forest ecosystem services and goods indicators. Landscape Urban Planning 99: 196–206. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.11.004
Égerházi L.A., Kántor N., Gál T. 2013: Evaluation and modelling the micro-bioclimatological conditions of a popular playground in Szeged, Hungary. International Review of Applied Sciences and Engineering 4: 57−61. https://doi.org/10.1556/irase.4.2013.1.8
Égerházi L.A., Kovács A., Takács Á., ÉGERHÁZI L. 2014: Comparison of the results of two micrometeorological models and measurements. Acta Climatologica et Chorologica Universitatis Szegediensis 47−48: 33–42.
Erell E., Pearlmutter D., Williamson T. 2011: Urban microclimate: Designing the spaces between buildings. Earthscan, London. https://doi.org/10.4324/9781849775397
Európai Bizottság 2011: Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia. – COM (2011) 244, Brüsszel, 19 pp.
Haase D., Larondelle N., Andersson E., Artmann M., Borgström S., Breuste J., Gomez-Baggethun E., Gren A., Hamstead Z., Hansen R., Kabisch N., Kremer P., Langemeyer J., Rall E.L., Mcphearson T., Pauleit S., Qureshi S., Schwarz N., Voigt A., Wurster D., Elmqvist T. 2014: A quantitative review of urban ecosystem service assessments: concepts, models, and implementation. Ambio A Journal of the Human Environment 43: 413–433. https://doi.org/10.1007/s13280-014-0504-0
Kántor N., Unger J. 2011: The most problematic variable in the course of human-biometeorological comfort assessment – the mean radiant temperature. Central European Journal of Geosciences 3: 90–100. https://doi.org/10.2478/s13533-011-0010-x
Kántor N., Kovács A., Takács Á. 2016: Small-scale human-biometeorological impacts of shading by a large tree. Open Geosciences 8: 231–245. https://doi.org/10.1515/geo-2016-0021
Lin B.S., Lin Y.J. 2010: Cooling Effect of Shade Trees with Different Characteristics in a Subtropical Urban Park. HortScience 45: 83–86. https://doi.org/10.21273/HORTSCI.45.1.83
Lovell S.T., Taylor J.R. 2013: Supplying urban ecosystem services through multifunctional green infrastructure in the United States. Landscape Ecology 28: 1447–1463. https://doi.org/10.1007/s10980-013-9912-y
Madureira H., Andresen T. 2014: Planning for multifunctional urban green infrastructures: Promises and challenges. Urban Design International 19: 38–49. https://doi.org/10.1057/udi.2013.11
Mayer H. 2008: KLIMES – a joint research project on human thermal comfort in cities. Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg 17: 101–117.
Mayer H., Holst J., Dostal P., Imbery F., Schindler D. 2008: Human thermal comfort in summer within an urban street canyon in Central Europe. Meteorologische Zeitschrift 17: 241–250. https://doi.org/10.1127/0941-2948/2008/0285
Mezősi G., Mucsi L., Rakonczai J., Géczi R. 2007: A városökológia fogalma, néhány elméleti kérdése. In: Mezősi G. (szerk.): Városökológia. Földrajzi Tanulmányok I. JATEPress, Szeged, pp. 9–17.
Nouri H., Beecham S., Kazemi F., Hassanli A.M., Anderson S. 2013: Remote sensing techniques for predicting evapotranspiration from mixed vegetated surfaces. Hydrology and Earth System Sciences 10: 3897–3925. https://doi.org/10.5194/hessd-10-3897-2013
Nowak D.J., Hirabayashi S., Bodine A., Greenfield E. 2014: Tree and forest effects on air quality and human health in the United States. Environmental Pollution 193: 119–129. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2014.05.028
Perrings C., Duraiappah A., Larigauderie A., Mooney H. 2011: The Biodiversity and Ecosystem Services Science-Policy Interface. Science 331: 1139–1140. https://doi.org/10.1126/science.1202400
Ren Z., He X., Zheng H., Zhang D., Yu X., Shen G., Guo R. 2013: Estimation of the Relationship between Urban Park Characteristics and Park Cool Island Intensity by Remote Sensing Data and Field Measurement. Forests 4: 868–886. https://doi.org/10.3390/f4040868
Shashua-Bar L., Pearlmutter D., Erell E. 2011: The influence of trees and grass on outdoor thermal comfort in a hot-arid environment. International Journal of Climatology 31: 1498–1506. https://doi.org/10.1002/joc.2177
Takács Á. 2013: Mikro-bioklimatológiai vizsgálatok egy szegedi sétálóutca példáján. Diplomamunka, Szegedi Tudományegyetem.
Takács Á., Kiss M., Hof A., Tanács E., Gulyás Á., Kántor N. 2016: Microclimate modification by urban shade trees – an integrated approach to aid ecosystem service based decision-making. Procedia Environmental Sciences 32: 97–109. https://doi.org/10.1016/j.proenv.2016.03.015
TeEB – The Economics of Ecosystems and Biodiversity 2011: TEEB Manual for Cities: Ecosystem Services in Urban Management. www.teebweb.org.
Tyrväinen L., Silvennoinen H., Kolehmainen O. 2003: Ecological and aesthetic values in urban forest management. Urban Forestry and Urban Greening 1: 135–149. https://doi.org/10.1078/1618-8667-00014
Unger J., Sümeghy Z. 2002: Környezeti klimatológia. JATEPress, Szeged.
Unger J., Savic S., Gál T. 2011: Modelling of the annual mean urban heat island pattern for planning of representative urban climate station network. Advances in Meteorology Paper 398613. https://doi.org/10.1155/2011/398613
Unger J., Lelovics E., Gál T., Mucsi L. 2014: A városi hősziget fogalom finomítása a lokális klímazónák koncepciójának felhasználásával – példák Szegedről. Földrajzi Közlemények 138: 50–63. https://doi.org/10.15201/hungeobull.63.1.3
Xiao Q., Mcpherson E.G., Simpson J.R., Ustin S.L. 1998: Rainfall interception by Sacramento’s urban forest. Journal of Agriculture 24: 235–244. https://doi.org/10.48044/jauf.1998.028
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2016 Takács Ágnes, Kiss Márton, Ágnes Gulyás, Kántor Noémi
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
