Vadfajok hatása egy szálaló üzemmódú száraz tölgyes felújulására
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3614Schlagwörter:
természetközeli erdőgazdálkodás, erdőfelújulás, vadhatások, vaddisznó, patás vadfajokAbstract
A tölgyerdők regenerációja rendkívül lelassult az északi féltekén, melynek egyik okaként a kutatók egy része a növekvő vadállományt jelölte meg. A tölgyek termései és csemetéi is igen érzékenyek a patás vadfajok hatásaira. A megfelelő újulat feltétele a kellő mennyiségű és minőségű termés megléte. A tölgymakk viszont sok magpredátor faj fontos tápláléka, köztük a vaddisznóé (Sus scrofa) is. Később a tölgycsemetéket is jelentős vadrágás érheti. Ennek mértéke erőteljesen függ kérődző növényevőink szelektív táplálkozásának aktuális mintázatától. Vizsgált területünkön, egy zánkai szálaló üzemmódú száraz tölgyesben, szintén akadályozott a felújulás, melynek a vadhatásokban látják elsődleges okát. Éppen ezért patás vadfajaink hatásait vizsgáltuk a makk- és csemetesűrűségre a felújulás fő helyszínein, a lékekben, illetve más kontroll területeken. Az erdőben a felújítások során létrehozott lékeket kerítéssel védik, melyek a patások közül a vaddisznók kizárására alkalmasak. A természetesen kialakuló lékek viszont nem kerítettek. A 2015-ben végzett vizsgálatok során bekerített és elkerítetlen lékekben, illetve a lékek közti területeken is megszámláltuk a vadfajok számára elérhető magasságban (0-2 m) a fásszárúak elérhető és rágott hajtásai számát. Ezek alapján megállapítottuk a fa- és cserjefajok gyakoriságát és kedveltségüket a kérődző növényevők részéről. Meghatároztuk a főfafaj csemetesűrűségét és a csemeték rágottsági állapotát, valamint a makksűrűséget és a makkok állapotát. Csak a bekerített lékekben voltak gyakoriak a csertölgy (Quercus cerris) hajtásai, illetve csemetesűrűségük is magasabb volt itt, mint a bekerítetlen lékekben. Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) csemetéket csak a lékekben találtunk, viszont ennek a fajnak a csemetéi leginkább a bekerítetlen lékekre voltak jellemzők. A tölgyek egyike sem volt preferált. A makktermést illetően a két léktípus között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés. Abszolút értékét tekintve azonban átlagosan majdnem kétszer annyi termést találtunk a bekerített lékekben, mely szám még így is viszonylag alacsonynak mondható volt (3,4 db/m2). A bekerítetlen lékekben a termések jellemzően kisemlősök által károsítottak voltak, míg a bekerített területeken találhatók között több volt a csírázó. A vizsgálatokból megállapíthatjuk, hogy az erdei patások hatása helyileg jelentős lehet az erdőfelújulásra. Ezen a területen azonban a felújulást a herbivórok valószínűleg kevéssé korlátozzák a csemetekorban; erőteljesebb hatása lehet ebben a folyamatban a vaddisznók makkfogyasztásának. Emellett azonban egyéb tényezők jelentős szerepét is figyelembe kell venni (makkprodukció, csírázási esély, egyéb makkfogyasztók és csemetekárosítók szerepe).
Literaturhinweise
Ameztegui A., Coll L. 2015: Herbivory and seedling establishment in Pyrenean forests: Influence of micro- and meso-habitat factors on browsing pressure. Forest Ecology and Management 342, 103–111. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2015.01.021
Blair R. M., Alcaniz R., Harrell A. 1983: Shade intensity influences the nutrient quality and digestibility of southern deer browse leaves. Journal of Range Management 36(2), 257–264. https://doi.org/10.2307/3898177
Bobiec A., Jaszcz E., Wojtunik K. 2011: Oak (Quercus robur L.) regeneration as a response to natural dynamics of stands in European hemiboreal zone. European Journal of Forest Research 130, 785–797. https://doi.org/10.1007/s10342-010-0471-3
Forrester J. A., Lorimer C. G., Dyer J. H., Gower S. T., Mladenoff D. J. 2014: Response of tree regeneration to experimental gap creation and deer herbivory in north temperate forests. Forest Ecology and Management 329, 137–147. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2014.06.025
Gómez J. M., Hódar J. A. 2008: Wild boars (Sus scrofa) affect the recruitment rate and spatial distribution of holm oak (Quercus ilex). Forest Ecology and Management 256, 1384–1389. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2008.06.045
Groot Bruinderink G. W. T. A., Hazebroek E. 1996: Wild boar (Sus scrofa L.) rooting and forest regeneration on podzolic soils in the Netherlands. Forest Ecology and Management 88, 71–80. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(96)03811-X
Hoffman R. R., 1989: Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system. Oecologica 78, 443–457. https://doi.org/10.1007/BF00378733
Jensen A. M., Götmark F., Löf M. 2012: Shrubs protect oak seedlings against ungulate browsing in temperate broadleaved forests of conservation interest: A field experiment. Forest Ecology and Management 266, 187–193. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2011.11.022
Kamler J., Dobrovolny L., Drimaj J., Kadavy J., Kneifl M., Adamec Z., Knott R., Martiník A., Plhal R., Zeman J., Hrbek J. 2015: The impact of seed predation and browsing on natural sessile oak regeneration under different light conditions in an over-aged coppice stand. iForest, Coppice forests: past, present and future, 1–8. https://doi.org/10.3832/ifor1835-009
Katona K., Kiss M., Bleier N., Székely J., Nyeste M., Kovács V., Terhes A., Fodor Á., Olajos T., Rasztovits E., Szemethy L. 2013a: Ungulate browsing shapes climate change impacts on forest biodiversity in Hungary. Biodiversity and Conservation 22, 1167–1180. https://doi.org/10.1007/s10531-013-0490-8
Katona, K., Kiss, M., Bleier, N., Székely, J., Nyeste, M., Kovács, V., Terhes, A., Fodor, Á., Olajos, T., Szemethy, L. 2013b: Növényevő nagyvadak rágáspreferenciái, mint a táplálkozási igények indikátorai. Vadbiológia, 15: 63–71.
Leonardsson J., Löf M., Götmark F. 2015: Exclosures can favour natural regeneration of oak after conservation- oriented thinning in mixed forests in Sweden: A 10-year study. Forest Ecology and Management 354, 1–9. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2015.07.004
Lorena G-A., Regino Z., Jorge C., Hódar J. A. 2008: Facilitation of tree saplings by nurse plants: Microhabitat amelioration or protection against herbivores? Journal of Vegetation Science 19, 161–172. https://doi.org/10.3170/2008-8-18347
Modry M., Hubeny D., Rejsek K. 2004: Differential response of naturally regenerated European shade tolerant tree species to soil type and light availability. Forest Ecology and Management 188, 185–195. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2003.07.029
Moser B., Schütz M., Hidenlang K. E. 2006: Importance of alternative food resources for browsing by roe deer on deciduous trees: The role of food availability and species quality. Forest Ecology and Management, 226, 248–255. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2006.01.045
Perea R., Gil L. 2014: Tree regeneration under high levels of wild ungulates: The use of chemically vs. physically-defended shrubs. Forest Ecology and Management 312, 47–54. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2013.10.022
Perea R., Girardello M., San Miguel A. 2014: Big game or big loss? High deer densities are threatening woody plant diversity and vegetation dynamics. Biodiversity and Conservation 23, 1303–1318. https://doi.org/10.1007/s10531-014-0666-x
van Ginkel H. A. L., Kuijper D. P. J., Churski M., Zub K., Szafranska P., Smit C. 2013: Safe for saplings not safe for seeds: Quercus robur recruitment in relation to coarse woody debris in Białowieza Primeval Forest, Poland. Forest Ecology and Management 304, 73–79. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2013.04.037
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2017 Sütő Dávid, Farkas János, Katona Krisztián
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
