A nemzetipark-igazgatóságok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenysége és tapasztalatai

Autor/innen

  • Borbála Lipka Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Márton Bodó Eszterházy Károly Egyetem, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
  • Attila Varga Eszterházy Károly Egyetem, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
  • Gabriella Farkas 2053 Herceghalom, Széchenyi utca 27.
  • Ákos Malatinszky Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3586

Schlagwörter:

iskolai közösségi szolgálat, jó gyakorlatok, környezeti nevelés, nemzetipark-igazgatóság, természetvédelem

Abstract

A 2012-2013-as iskolai tanévben bevezetett iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) program és a nemzetipark-igazgatóságok együttműködését vizsgáltuk annak érdekében, hogy a rendszer indulása óta eltelt hat évben összegyűlt tapasztalatokat értékelve javaslatokat fogalmazzunk meg a jövőre vonatkozóan. A tíz hazai nemzetipark-igazgatóság közül nyolc fogad középiskolás diákokat közösségi szolgálatra, legtöbben a program kezdete óta. A küldő intézmények száma 8 és 50 között változik igazgatóságonként; szinte mind az adott igazgatóság működési területén található. Évente 20 és 700 közötti számú diákot fogadnak (utóbbi esetben csoportosan érkeznek). Valamennyi igazgatóságnál jártak olyan diákok is, akik csak néhány órát töltöttek ott az IKSZ keretein belül, és olyanok is, akik akár mind a kötelezően előírt 50 órát. Alapvetően minden igazgatóság a következő tevékenységekbe vonja be a diákokat: segítségnyújtás rendezvényeken, táborokban, látogatóközpontokban; természetvédelmi kezelési, felmérési, monitorozási, illetve karbantartási munkák. Az igazgatóságok többsége az iskolai közösségi szolgálatot elsősorban a környezeti nevelés, szemléletformálás eszközének tekinti, mely kapcsolódási pontot jelent az egyébként kevésbé elért középiskolás korosztály felé. Részletesen bemutatunk néhány, szemléletformálási szempontból jó gyakorlatot.

Autor/innen-Biografie

  • Borbála Lipka, Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    borbala.lipka@gmail.com

Literaturhinweise

Babbie, E. 1996: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.

Bertomeu, P. F., Gonzales, E. L. 2014: El Aprendizaje y el servicio en educacion secundaria. Revista Iberoamericana de Educación 64(2): 1-15. https://doi.org/10.35362/rie642365

Bodó M. 2015: Az Iskolai Közösségi Szolgálat bevezetésének tapasztalatai. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Čeřovský, J. 1971: Environmental education in the school curriculum. Biological Conservation 3(4): 301-302. https://doi.org/10.1016/0006-3207(71)90347-8

Ching, S. H. 2018: Turning a Service Learning Experience into a Model of Student Engagement: The Lighthouse Heritage Research Connections (LHRC) Project in Hong Kong. The Journal of Academic Librarianship 44(2) https://doi.org/10.1016/j.acalib.2018.02.007

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány 2012: Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához. DIA, Budapest.

Héra G., Ligeti Gy. 2005: Módszertan. Osiris Kiadó, Budapest.

Hodges, K. E. 2016: Enhancing student engagement and learning via the optional Biodiversity Challenge. Global Ecology and Conservation 5: 100–107. https://doi.org/10.1016/j.gecco.2015.11.010

Huy, M. Q., Sharma, S. 2017: Devising a Guideline for Conservation Education for Secondary Students. Redefining Diversity & Dynamics of Natural Resources Management in Asia 3: 163–176. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-805452-9.00011-4

Hyndorn, D. L. 2007: Community Service-Learning in Statistics: Course Design and Assessment. Journal of Statistics Education 15(2) https://doi.org/10.1080/10691898.2007.11889464

Karema, A. F. H. A, Osman, K., Meerah, T. S. M. 2010: The effectiveness of classroom and non classroom activities on developing Saudi Arabian secondary students’ environmental values. Procedia Social and Behavioral Sciences 9: 408–413. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2010.12.173

Knowledge Development Centre 2007: The Impact of High School Mandatory Community Service Programs on Subsequent Volunteering and Civic Engagement. Research Report. Toronto.

Kőszegi M., Bottlik Zs., Telbisz T., Mari L. 2015: Human-environment relationships in modern and postmodern geography. Hungarian Geographical Bulletin 64(2): 87–99. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.2.1

Kulcsár N. 2015: Consumer value dimensions of rural tourism in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 64(2): 127–141. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.2.4

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2016: Ajánlás az iskolai közösségi szolgálat környezet- és természetvédelmi területen való végzéséhez. OFI, Budapest.

A 2005. LXXXVIII törvény a közérdekű önkéntességről

Nemzeti Köznevelés Törvény (2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről)

A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

Veröffentlicht

2018-12-19

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

A nemzetipark-igazgatóságok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenysége és tapasztalatai. (2018). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 16(2), 157-172. https://doi.org/10.56617/tl.3586

Ähnliche Artikel

81-90 von 222

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in

1 2 3 > >>