A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig

Autor/innen

  • Gergő Németh Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. https://orcid.org/0000-0001-7833-4017
  • Péter Gyenizse Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
  • Dénes Lóczy Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3479

Schlagwörter:

tájmetria, intenzitás-lábnyom, hatékony rácsméret index, tájszerkezet

Abstract

Mezőgazdasági hasznosítású dombsági területen vizsgáltuk a földhasználati kategóriák arányainak és a táj mintázatának történeti változásait, valamint ezek következményeit a 18. század második felétől kezdődően. A kutatás során archív térképeket elemeztünk és hasonlítottunk össze. A tanulmányozott terület fragmentáltságának alakulását a hatékony rácsméret index segítségével követtük. A mintaterületen előforduló legjelentősebb tájhasználatbeli változás az erdők visszaszorulása a szántók javára. Ennek számos gyakorlati hátránya van, hiszen a biodiverzitás csökken, az ökológiai kapcsolatrendszer lazul, a kiirtott erdők helyén a felszínen gyorsabban lefolyó vizek növelik a talajerózió és az áradások veszélyét. Az utóbbi évtizedekben azonban a táj használatát és szerkezetét érintő változások környezeti szempontból kedvezőnek ítélhetők.

Autor/innen-Biografien

  • Gergő Németh, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    gergotab@gmail.com

  • Péter Gyenizse, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    gyenizse@gamma.ttk.pte.hu

  • Dénes Lóczy, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    loczyd@gamma.ttk.pte.hu

Literaturhinweise

Ángyán J. 2003: A környezet- és tájgazdálkodás agroökológiai, földhasználati alapozása: Magyarország integrált földhasználati zónarendszerének kialakítása. MTA Doktora értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 25.

Balogh R. 2016: Országfásítás, a Fák Hete és az Országos Erdészeti Egyesület az 1950-es években I. Erdészeti Lapok 151(1): 23-24.

Bastian, O., Grunewald, K., Syrbe, R.U., Walz, U., Wende, W. 2014: Landscape services: the concept and its practical relevance. Landscape Ecology 29(9): 1463-1479. https://doi.org/10.1007/s10980-014-0064-5

Baudry, J., Burel, F., Thenail, C., LeCoeur, D. 2000: A holistic landscape ecological study of the interactions between farming activities and ecological patterns in Brittany, France. Landscape and Urban Plannning 50: 119-128. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(00)00084-0

Bertalan B. (szerk.) 2011: Emlékkönyv Tab város fennállásának 800 éves évfordulójára. Tab: Tab Város Polgármesteri Hivatala, Tab. pp. 6-8.

Bertalan B., Gombérné S.A. 2009: Tabi kilátó 11. kötet. Tab Város Polgármesteri Hivatala, Tab. pp. 261-281.

Cushman, S.A., McGarigal, K., Neel, M.C. 2008: Parsimony in landscape metrics: Strength, universality, and consistency. Ecological Indicators 8(5): 691-703. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2007.12.002

Csapó T., Baranyai G., Hajdú Z., Lenner T., Zentai Z. 2012: Dunántúl. In: Dövényi Z. (szerk.) A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 737-769.

Csipkés M., Nagy L., Szabó K. 2017: Magyarország földhasználatának elemzése rendszerváltozástól napjainkig. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 12(1-2): 141-152. https://doi.org/10.14232/jtgf.2017.1-2.141-152

Csorba P., Horváth G., Mezősi G., Lóczy D. Mucsi L., Szabó M. 2013: Geoökológiai alapú tájtervezés elméleti és gyakorlati kérdései. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_geo_3/index.html (2020.09.03.)

Deriaz, J., Ciglič, R., Ferk, M., Lóczy, D. 2019: The influence of different levels of data detail on land use change analyses: A case study of Franciscan Cadastre for a part of the Pannonian Hills, Slovenia. European Countryside11(3): 298-316. https://doi.org/10.2478/euco-2019-0019

Dömsödi J. 2006: Földhasználat. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs. pp. 71-131.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 462-467.

Duarte, G.T., Santos, P. M., Cornelissen, T.G., Ribeiro, M.C., Paglia, A.P. 2018: The effects of landscape patterns on ecosystem services: meta-analyses of landscape services. Landscape Ecology 33(9): 1247-1257. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0673-5

Erb, K-H., Haberl, H., Rudbeck Jepsen, M., Kuemmerle, T., Lindner, M., Müller, D., Verburg, P. H., Reenberg, A. 2013: A conceptual framework for analysing and measuring land-use intensity. Current Opinion in Environmental Sustainability 5: 464-470. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2013.07.010

Forman, R. T. T., Godron, M. 1986: Landscape Ecology. John Wiley and Sons, New York. p. 619.

Frank N. 2012: A szálaló és átalakító üzemmód erdőművelési kérdései. In: Lett, B., Schiberna, E. (eds), Múlt és jövő III. A folyamatos erdőborítás gazdálkodói szemmel. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 6-12.

Frisnyák S. 2015: A Kárpát-medence tájhasználati rendszere a 18. században. Közép-Európai Közlemények, 8(3): 80-88.

Gunst P., Lőkös L. (szerk.) 1982: A mezőgazdaság története. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 270.

Haines-Young, R., Potschin, M., Kienast, F. 2012: Indicators of ecosystem service potential at European scales: Mapping marginal changes and trade-offs. Ecological Indicators 21: 39-53. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2011.09.004

Hóman B. Szekfü Gy. 1928: Magyar történet. VII. k. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. [https://www.elib.hu/00900/00940/html/ - 2020.09.03.]

Jaeger, J. 2000: Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115-130. https://doi.org/10.1023/A:1008129329289

Kanyar J. 1967: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Kaposvár. p. 584.

Kercsmár V. 2010: Somogyország hármas határánál: a Jaba-völgy. Természetbúvár Magazin 65(1): 20-23.

Klijn, J.A. 2004: Driving forces behind landscape transformation in Europe from a conceptual approach to policy options. In: Jongman, R.E. (Ed.) The New Dimensions of the European Landscape. Springer, Dordrecht, The Netherlands. 201- 218. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-2911-0_14

Kristensen, S.B.P., Busck, A.G., Van der Sluis, T., Gaube, V. 2016: Patterns and drivers of land use change in selected European rural landscapes. Land Use Policy 57: 786-799. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.07.014

Lóczy D. 2010: Tájdinamika - módszertani fejlemények. Földrajzi tanulmányok 5: 11-30.

McGarigal, K. 2002: Landscape pattern metrics. In: El-Shaarawi, A.H., Piegorsch, W.W. (Eds.) Encyclopedia of Environmetrics, 2. John Wiley & Sons, Chichester, U.K. pp. 1135-1142.

Moser, B., Jaeger, J., Tappeiner, U., Tasser, E., Eiselt, B. 2007: Modification of the effective mesh size for measuring landscape fragmentation to solve the boundary problem. Landscape Ecology 22(3): 447-459. https://doi.org/10.1007/s10980-006-9023-0

Riitters, K. 2019: Pattern metrics for a transdisciplinary landscape ecology. Landscape Ecology 34: 2057-2063. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0755-4

Smith, P. 2013: Delivering food security without increasing pressure on land. Global Food Security 2: 18-23. https://doi.org/10.1016/j.gfs.2012.11.008

Sőreg Á.P., Naár A.T., Naárné Tóth Zs. 2017: Regionális különbségek és árkonvergencia a visegrádi országok termőföldpiacán. Statisztikai Szemle 95(4): 349-381. https://doi.org/10.20311/stat2017.04.hu0349

Stoate, C., Báldi, A., Beja, P., Boatman, N.D., Herzon, I., Doorn, A. van, de Snoo, G.R., Rákosy, L., Ramwell, C. 2009: Ecological impacts of early 21st century agricultural change in Europe - A review. Journal of Environmental Management 91: 22-46. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2009.07.005

Szilárd J. 1967: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 70-74.

T. Mérey K. 1966: Termelőerők helyzete Somogy megyében a XVIII. században. In: Babics A. (szerk.), Értekezések, 1964- 1965. MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 323-362.

Tóth Z., Kismányoky T. 2009: Vetésforgók, trágyázási rendszerek és a fenntartható növénytermesztés összefügései. In: Berzsenyi Z. - Árendás T. (szerk.), Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében: A martonvásári tartamkísérletek 50 éve. MTA MGKI, Martonvásár., pp. 175-180.

Tudor, C. 2019: An approach to landscape sensitivity assessment - to inform spatial planning and land management. Natural England, Worcester, UK. p. 47.

Túri Z. 2015: A tájszerkezet geoinformatikai módszereinek elemzése alföldi mintaterületeken. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. p. 162.

Túri, Z., Szabó, Sz. 2008: The role of resolution on landscape metrics based analysis. Acta Geographica Silesiana, Sosnowiec 4(1): 47-52.

Ujváry I. 1914: Mezőgazdaság, állattenyésztés, szőlőmívelés, erdészet. In: Csánki D. (szerk.) Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Országos Monográfia Társaság, Budapest.

Van der Sluis, T., Pedroli, B., Kristensen, S.B.P., Cosor, G.L., Pavlis, E. 2016: Changing land use intensity in Europe - Recent processes in selected case studies. Land Use Policy 57: 777-785. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2014.12.005

Verhagen, W., Van Teeffelen, A.J.A., Compagnucci, A.B., Poggio, L., Gimona, A., Verburg, P.H. 2016: Effects of landscape configuration on mapping ecosystem service capacity: a review of evidence and a case study in Scotland. Landscape Ecology 31: 1457-1479. https://doi.org/10.1007/s10980-016-0345-2

http1: https://www.agrarszektor.hu/noveny/drasztikus-valtozas-tilos-30-hektarnal-nagyobb-tablakban-muvelni-anovenyt.17235.html (2019.10.24.)

http2: https://map.mbfsz.gov.hu/fdt100/ (2018.11.22.)

http3: https://mapire.eu/hu/map/cadastral (2018.07.15.)

http4: https://mapire.eu/hu/map/hungary1941/ (2018.07.25.)

http5: https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_1.html (2019.08.15.)

http6: http://www.vagyonertekeles.hu/publikaciok/28-a-termofold-ertekeles-tapasztalatai?start=4 (2019.11.24.)

http7: https://piacesprofit.hu/gazdasag/meg_mindig_olcso_a_fold/ (2019.10.31.)

Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat: Arcanum Adatbázis Kiadó, 2004

Magyarország EOTR topográfiai felmérése 1:10000 méretarányban: MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal

Veröffentlicht

2020-07-13

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig. (2020). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 18(1), 37-44. https://doi.org/10.56617/tl.3479

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in