Fenntarthatósági indikátorok rendszerének kifejlesztése a Balaton régióra

Szerzők

  • Pintér László International Institute for Sustainable Development, (IISD, 161 Portage Avenue east, Winnipeg, Manitoba, Canada, R3B 0Y4)
  • Livia Bizikova International Institute for Sustainable Development, (IISD, 161 Portage Avenue east, Winnipeg, Manitoba, Canada, R3B 0Y4)
  • Kutics Károly K+F Consulting Kft.
  • Vári Anna MTA Szociológiai Kutatóintézete

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4170

Kulcsszavak:

gazdasági indikátorok, társadalmi indikátorok, turizmus, Balaton

Absztrakt

A Balaton Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb természeti értéke, a tavat magába foglaló régió pedig kiemelkedő gazdasági, turisztikai, kulturális és szimbolikus jelentőséggel bír. Mint minden ökoszisztéma, a Balaton is folyamatosan változik a természeti és antropogén hatások következtében, s ez kihat a körülötte élő emberek életkörülményeire is. Míg korábban, amikor a tó környéke még viszonylag ritkán lakott volt, a változásokat az ökoszisztéma és a társadalom könnyebben elviselte, manapság ezek egyre súlyosabb követ- kezményekkel járhatnak. E hatások jobb megértése céljából egy nemzetközi kutatási projekt keretében fenntarthatósági indikátorrendszert fejlesztettünk ki, amely a természeti környezet, a gazdaság és a társadalom legfontosabb folyamatainak nyomon követésére alkalmas. Az indikátorrendszer kidolgozásában a téma szakértőin kívül bevontuk a Balaton régió legfontosabb érintettjeinek képviselőit. A cikk vázolja az indikátorfejlesztés fő lépéseit és eredményeit. Néhány kiemelt környezeti, gazdasági és társadalmi indikátor részletes ismertetése mellett példákat mutatunk be az indikátorok közötti interakciókra is, majd összefoglaljuk a fejlesztés és adatgyűjtés során felmerülő főbb problémákat és kihívásokat.

Szerző életrajzok

  • Pintér László, International Institute for Sustainable Development, (IISD, 161 Portage Avenue east, Winnipeg, Manitoba, Canada, R3B 0Y4)

    lpinter@iisd.ca

  • Livia Bizikova, International Institute for Sustainable Development, (IISD, 161 Portage Avenue east, Winnipeg, Manitoba, Canada, R3B 0Y4)

    lbizikova@iisd.ca

Hivatkozások

Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1999: A Tihanyi-félsziget mezőgazdasági hasznosíthatóságának talajtani alapjai. Növénytermelés 48: 301-310.

Barczi A., Penksza K., Grónás V. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. Agrártörténeti Szemle. 38: 298-316.

Bartelmus P. 1999: Greening the National Accounts: Approach and Policy Use. DESA Discussion Paper No. 3. New York: United Nations.

Bossel H. 2001: Assessing viability and sustainability: a systems-based approach for deriving comprehensive indicator sets. Conservation Ecology 5:12. https://doi.org/10.5751/ES-00332-050212

Ditor et al. 2001: Guidelines for the Development of Sustainability Indicators. Ottawa: Environment Canada and the Canada Mortgage and Housing Corporation.

Fraser E. D. G., A. J. Dougill W. Mabee M. S. Reed, Mcalpine P. 2006: Bottom up and top down: analysis of participatory processes for sustainability indicator identification as a pathway to community empowerment and sustainable environmental management. Journal of Environmental Management 78:114-127. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2005.04.009

Glen G. D., Jones J. G., Puncochar P., C. S. Reynolds, Sutcliffe D. W. 1998: Management of Lakes and Reservoirs During Global Climate Change. Kluwer Academic Press, Dortrecht, Boston and London.

Gorlach K., Kovács I. 2006: Land-use nature conservation and biodiversity in Central Europe. Working paper, Institute for Political Science, Hungarian Academy of Sciences.

Hablicsek L. 2003: A Balaton régió demográfiai helyzete és népesség előreszámítása: 1990-2041. Tanulmány a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. számára. Budapest.

Hart M. 1999: Guide to Sustainable Community Indicators. Sustainable Measures, West Hartford.

Istvánovics V., L. Somlyódy, A. Clement 2002: Cyanobacteria-mediated internal eutrophication in shallow Lake Balaton after load reduction. Water Research 36: 3314-3322. https://doi.org/10.1016/S0043-1354(02)00036-2

Jordan G., Rompaey A. van, Szilassi P., Csillag G., Mannaerts C., T. Woldai 2005: Historical land use changes and their impact on sediment fluxes in the Balaton basin (Hungary) Agriculture, Ecosystems & Environment 108: 119-133. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.01.013

Kaljonen M., Primmer E., De Blust G, Nijnik M., Kulvik M., 2007: Multifunctionality and biodiversity conservation - institutional challenges. In: Nature Conservation Management: from Idea to Practical Issues, In: CHMELIEVSKI T. (ed.): Lublin-Lodz-Helsinki-Aarhus, 53-69.

King C., Gunton J., Freebairn D., Coutts J., Webb I. 2000: The sustainability indicator industry: where to from here? A focus group study to explore the potential of farmer participation in the development of indicators. Australian Journal of Experimental Agriculture 40: 631-642. https://doi.org/10.1071/EA99148

Lóczy L. 1896: About scientific research at Lake Balaton. Geographic Announcements No. 9-10, pp. 284-289. In Hungarian.

Meadows D. 1988: In : Bossel H. 2001: Assessing viability and sustainability: a systems-based approach for deriving comprehensive indicator sets. Conservation Ecology 5:12. https://doi.org/10.5751/ES-00332-050212

Oláh M. 2006: (Ki)útkereső Balaton régió. Comitatus 16. évf. 7-8.sz.: 23-33.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Változások és regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben. Növénytermelés. 52: 167-184.

Puczkó L., Rátz T. 1998: A turizmus hatásai. Budapest: Aula.

Puczkó L., Rátz T. 2000: Tourist and Resident Perceptions of the Physical Impacts of Tourism at Lake Balaton, Hungary: Issues for Sustainable Tourism Management. Journal of Sustainable Tourism 8, 458-478. https://doi.org/10.1080/09669580008667380

Reed M. S., Dougill A. J., Baker T. R. 2008: Participatory indicator development: what can ecologists and local communities learn from each other? Ecological Applications, 18(5), 2008, pp. 1253-1269 https://doi.org/10.1890/07-0519.1

Reed M. S., E. D. G. Fraser, A. J. Dougill 2006: An adaptive learning process for developing and applying sustainability indicators with local communities. Ecological Economics 59, 406-418. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2005.11.008

Sirgy M. J., Rathz D., Swain D. (eds.) 2006: Community quality-of-life indicators. Social Indicator Research Series, vol 28. Spinger, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-4625-4

Vári A., Ferencz Z., Oláh M., Pataki Gy. 2008: Indicators of Social Sustainability. Tájökológiai Lapok, in press.

http://www.ec.gc.ca/soer-ree/English/scip/guidelines.cfm

http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/5_Neves_tudosok

http://www.un.org/esa/desa/papers/1999/esa99dp3.pdf

Letöltések

Megjelent

2008-12-14

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Fenntarthatósági indikátorok rendszerének kifejlesztése a Balaton régióra. (2008). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 6(3), 271-293. https://doi.org/10.56617/tl.4170

Hasonló cikkek

21-30 a 98-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei