Positioning and development of Deszk in the Szeged Agglomeration
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.05.12-20Keywords:
fejlődés, szuburbanizáció, költözés, stratégiai fejlesztés, piackutatásAbstract
According to information found in literature, those villages are able to develop which have a characteristic function, belong to a developing, diversified urban area and can be conveniently accessed. The typical rural problems are less common in rural villages near major cities, but the directions of development are often limited. At the beginning of our research we asked the following questions: Will Deszk become a self-developing village or will it remain being the suburb of Szeged? What kind of processes of suburbanization have taken place in the Deszk- Szeged region? During our primary research, we personally interviewed 165 people in the settlement. After the processing of the questionnaire with 13 questions we analyzed the results in table and text form.
References
Bajmócy P. (2001): A szuburbanizáció motivációi Magyarországon. In: Domány G.–
Kovács F.–Péti M.–Rakonczai J. (szerk.) A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei (CD-ROM). SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék, 8 p. http://docplayer.hu/4089263-Aszuburbanizacio-motivacioi-magyarorszagon-bajmocy-peter-1.html
Bajmócy P. (2014): A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. = Északmagyarországi Stratégiai Füzetek 11(2), pp. 6-17. http://www.strategiaifuzetek.hu/files/76/374z_2014_2.pdf
Csanádi G. – Csizmady A. (2002): Szuburbanizáció és társadalom. = Tér és Társadalom 16 (3), pp. 27-55. efolyoirat.oszk.hu/02200/02251/00009/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3769.pdf DOI: https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1978
Dövényi Z. (2009): A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. = Statisztikai Szemle, 87(7-8), pp. 748-762. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_748.pdf
Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 115 p.
Faragó L. (2008): A funkcionális városi térségekre alapozott településhálózat fejlesztés normatív koncepciója. = Falu, Város, Régió, 2008/3, pp. 26-31.
Gergely J. (2014): Településvezetés és szuburbanizáció. = Tér és Társadalom 28(4), p. 138-155. tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/download/2627/4772 DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.4.2627
Hidas Zs. (szerk.) (2014): Magyarország településhálózata 1. – Agglomerációk, településegyüttesek. KSH, Budapest, 255 p. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/agglomeracio.pdf
Reckien, D. – Luedeke, M. K. B. (2014): The social dynamics of suburbnization: insights from a qualitative model. = Environment and Planning 46(4), pp. 980-1000. http://www.pik-potsdam.de/~luedeke/lit/EPA_DR_ML_13_man.pdf
Schuchmann J. (2013): Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban. Doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, 204 p. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/schuchmann_ertekezes.pdf
Timár J. (1999): Elméleti kérdések a szuburbanizációról. = Földrajzi Értesítő 48(1–2), pp. 7–32. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE1999/FE19991-2_7-31.pdf
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Balogh Béla Ferenc, Koncz Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
