A Visegrádi Négyek területi egyenlőtlenségének vizsgálata 2000-2016 között
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.04.100-112Schlagwörter:
Visegrádi Négyek, regionális egyenlőtlenségek, Robin Hood-index, NUTS 2, mutatókAbstract
Kutatásunkban a Visegrádi Négyek tagországai közötti regionális egyenlőtlenségek változását vizsgáltuk a 2000-től 2016-ig tartó idősíkon, három gazdasági mutatót elemezve. Ezeket a gazdasági javak eloszlásának vizsgálatára alkalmazható Robin Hood-indexek alapján (Bánfalvi, 2014) hasonlítottuk össze országonként, melyhez az Eurostat adatbázisából gyűjtöttünk kiinduló értékeket, továbbá a Visegrádi Négyeket közös gazdasági egységként kezelve is vizsgáltuk. A három gazdasági mutató (GDP, háztartások bevétele, alkalmazotti bére) Lorenz-görbe segítségével Robin Hood-indexet számoltunk, ami azt mutatja meg, mekkora az eltérés a teljesen egyenletes eloszláshoz képest a háztartások bevételében, GDP- ben vagy az alkalmazotti bérek esetében az egyes országokat vizsgálva. Egy külön számítás során megvizsgáltuk az említett gazdasági jellemzők adatai alapján kalkulált Robin Hood- indexeket a Visegrádi Négyek 35 NUTS 2 szintű régiójára is, a négy országot egy gazdasági egységként kezelve. Kutatásunk arra irányult, hogy megtudjuk, a vizsgált gazdasági mutatók alapján növekedtek, vagy csökkentek-e a Visegrádi Négyek régiói közötti javak eloszlásában mérhető egyenlőtlenségek a 2000-től 2016-ig terjedő időszakban. Elemzésünk alapján arra jutottunk, hogy egyes országok és egyes mutatók értékei csökkenő egyenlőtlenségeket mutatnak, összességében növekedtek a regionális különbségek a javak eloszlását illetően a V4 országok esetében, tehát a vizsgált gazdasági mutatók terén nem sikerült csökkenteni a regionális különbségek mértékét. A kutatási eredményeink hozzájárulhatnak az Európai Unió regionális politikájának fejlesztéséhez; a Visegrádi Szövetség négy államának aktuális kormányának a források közép – és hosszútávú elosztásának átgondolásához; a regionális szinten kiemelten támogatni kívánt régiók meghatározásához.
Literaturhinweise
Bánfalvi Gy. (2014): Szegénységi mutatószámok. – Magyar és nemzetközi példák; Metszetek 2014/2. szám http://metszetek.unideb.hu/files/201402_09_banfalvi_gyozo.pdf
Campo, C. - Monteiro, C.M.F., Soares, O.J.: (2008). The European regional policy and the socioeconomic diversity of European regions: A multivariate analysis. European Journal of Operational Research 187(2): p. 600–612. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ejor.2007.03.024
Farkas, B.: (2016). Models of Capitalism in the European Union: Post crisis Perspectives, Palgrave Macmillan, London. DOI: https://doi.org/10.1057/978-1-137-60057-8_10
Felsenstein, D. - Portnov, B.A.: (2005). Regional Disparities in Small Countries. Berlin: Springer. DOI: http://dx.doi.org/10.1007/3-540-27639-4
Goecke, H. - Hüther, M.: (2016). Regional Convergence in Europe, ‘Intereconomics’ Vol. 51(3). DOI: http://dx.doi.org/10.1007/s10272-016-0595-x
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/terinfo_2016.pdf
https://ec.europa.eu/eurostat/about/overview; letöltés ideje: 2020. január 23.
https://ec.europa.eu/eurostat/data/database; letöltés ideje: 2020. január 28-31
https://nsd.no/european_election_database/country/slovakia/administrative_divisions.html letöltés ideje: 2020. január 10.
https://stat.gov.pl/en/regional-statistics/classification-of-territorial-units/classification-of-territorial-units-for-statistics-nuts/the-nuts-classification-in-poland/ letöltés ideje: 2020. január 20.
https://www.dotaceeu.cz/en/fondy-eu/informace-o-fondech-eu/regiony-regionalni-politiky-eu letöltés ideje: 2020. január 25.
J. Káposzta – H. Nagy (2015): Status report about the progress of the Visegrad countries in relation to Europe 2020 targets. European Spatial Research and Policy, Vol. 22, No. 1., pp. 81-99, DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018
Major, K. – Nemes, N. J.: (1999). Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. “Magyarország az ezredfordulón” (MTA Stratégiai Kutatások III./1/A) „A területi egyenlőtlenségrendszer vizsgálata” c. alprogramjában (1997-1998) végzett kutatásaikra épül
Matlovič, R. – Gavalova A – Kolesásova J.: (2014). Regional disparities and their solution in Slovakia: selected features and approaches. Revista Romana de Geografie Politica XVI No 2. pp. 99-118. https://www.researchgate.net/publication/272166755
Parkinson, M. - Meegan, R. - Kartecha, J.: (2015). City Size and Economic Performance: Is Bigger Better, Small More Beautiful or Middling Marvellous?, ‘European Planning Studies’, 23(6). DOI: https://doi.org/10.1080/09654313.2014.904998
Péli László (2013): Növekedési pólusok főbb regionális gazdaságtani összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Budapest, Magyarország: Agroinform Kiadó (2013) ISBN: 9789635029709
Pikler K.: (2016). Tér és Társadalom 30. évf., 2. szám, DOI: https://doi.org/10.17649/TET.30.2.2773
Poledníková, E.: (2014). Regional classification: The case of the Visegrad Four; Central European Review of Economic Issues, Volume 14: 25–37 (2014) Ostrava, Czech Republic DOI: https://doi.org/10.7327/cerei.2014.03.03
Salamin, G. - Rechnitzer, J. - Barsi, B. - Szabó, P. – Németh, N.: (2003). A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók, illetve az ezzel kapcsolatos módszerek kutatása, I. sz. Részjelentés, Elméleti és módszertani alapok, Budapest, 2003. március http://www.terport.hu/webfm_send/309
Smetkowski, M. - Wojcik, P.: (2012). Regional Convergence in Central and Eastern European Countries? A Multidimensional Approach, ‘European Planning Studies’, 20(6). DOI: https://doi.org/10.1080/09654313.2012.673560
Storper, M.: (2017). Explaining regional growth and change, [in:] Huggins, R., Thompson, P. (eds.), Handbook of Regions and Competitiveness. Contemporary Theories and Perspectives on Econom‑ ic Development, Edward Elgar, Cheltenham chapter 2, pages 35-48 DOI: https://doi.org/10.4337/9781783475018
Tánczos, T.: (2011). A társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon, Doktori (PhD) Értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2011. https://www.szie.hu/file/tti/archivum/Tanczos_Tamas_tezis.pdf
Viturka M.: (2009) Regional Analysis of New EU Member States in the Context of Cohesion Policy Review of Economic Perspectives 9(2):71-90 DOI: https://doi.org/10.2478/v10135-009-0001-8
Vorauer, K.: (1997). Europäische Regional Politik Regionale Diparitäten. Passau: Münchener Geographische Hefte.
Zivadinovic, N.K. - Dumicic, K. - Casni, C.A.: (2009). Multivariate analysis of structural economic indicators for Croatia and EU 27. In: Proceedings of the 2nd WSEAS International Conference on Multivariate Analysis and its Application in Science and Engineering. Istanbul: WSEAS Press, p. 134–139. http://www.wseas.us/e-library/conferences/2009/istanbul/MAASE/MAASE19.pdf
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2020 Torda Márton, Járási Éva Zsuzsanna, Péter Balázs
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
