A mezőgazdaság 4.0 jelenségének vizsgálata és lehetséges trendjei
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.3.pp.33-45Kulcsszavak:
digitális gazdálkodás, Mezőgazdaság 4.0, adatalapú döntéshozatal, precíziós gazdálkodásAbsztrakt
A Mezőgazdaság 4.0 egy az ipari fejlődés történetéből átvett kifejezés, amely arra utal, hogy a fejlődéstörténetben korábbi szakaszaiban mindig egy-két jelentős technológiai innováció állt a középpontban, amely hosszútávon meghatározta a szektor fejlődését. A jelen mezőgazdaságának esetében ezt a technológiai fejlődést a digitalizáció és az adatalapú gazdálkodás megjelenése jelenti. A mezőgazdasági fejlődés egyes szakaszai egymásra épülnek, előbbi elterjedése nélkül nem beszélhetünk az azt követő megjelenéséről sem: azaz a számítógépes rendszerek és a precíziós gazdálkodás nélkül, az adatalapú gazdálkodás megjelenése sem lehetséges. A mindennapi gazdálkodás során használt adatok különböző csoportokba oszthatóak, azonban ezek egy, integrált rendszerben való tárolása, illetve megfelelő módszerekkel történő feldolgozása megkönnyíti a gazdálkodást, a piaci versenyben előnyhöz juttatja a gazdálkodót. Az adatalapú gazdálkodást a korábbi innovációk terjedésével összehasonlítva az látszik, hogy egy új technológiai fejlődési ciklus korai szakaszában vagyunk. A 4.0 szakaszban a rendszerek fő funkciója a döntéstámogatás, de várthatóan a következő szinten döntéshozatalban is nagyobb funkciójuk lesz majd.
Hivatkozások
Adrian, A.M. – Norwood, S. H. – Mask, P. L. (2005): Producers’ perceptions and attitudes toward precision agriculture technologies. Computers and Electronics in Agriculture, 48, 256–271. https://doi.org/10.1016/j.compag.2005.04.004
Ammann, J. – Walter, A. – El Benni, N. (2022): Adoption and perception of farm management information systems by future Swiss farm managers – An online study. Journal of Rural Studies, 89, 298-305. https://doi.org/10.1016/j.jrurstud.2021.12.008
Bannerjee, G. – Sarkar, U. – Das, S. – Ghosh, I. (2018): Artificial Intelligence in Agriculture: A Literature Survey. International Journal of Scientific Research in Computer Science Applications and Management Studies, 7(3), 1-6. https://www.researchgate.net/profile/Gouravmoy-Banerjee/publication/326057794_Artificial_Intelligence_in_Agriculture_A_Literature_Survey/links/ 5b35ab970f7e9b0df5d83ec6/Artificial-Intelligence-in-Agriculture-A-Literature-Survey.pdf A letöltés ideje: 2023.10.16
Boursianis, A. D. – Papadopoulou, M. S. – Diamantoulakis P. – Liopa-Tsakalidi, A. – Barouchas, P. – Salahas, G. – Karagiannidis, G. – Wan, S. – Goudos, S. K. (2020): Internet of Things (IoT and Agricultural Unmanned Aerial Vehicles (UAVs) in smart farming: a comprehensive review. Internet of Things. 12. https://doi.org/10.1016/j.iot.2020.100187
De Clercq, M. – Vats, A. – Biel, A. (2018): Agriculture 4.0: The future of farming technology. Proceedings of the world government summit, Dubai, UAE, 11-13. https://www.bollettinoadapt.it/wp-content/uploads/2019/12/OliverWyman-Report_English-LOW.pdf
Digitális Jólét Program (2019): Magyarország Digitális Agrár Stratégiája 2019-2022. https://digitalisjoletprogram.hu/files/24/2e/242e263bd2b441f6f30cf400e06e1e4a.pdf A letöltés ideje: 2022.03.12
Erős, A. (2019): Mi is a digitalizáció? Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Fiatal gazdálkodó, Megjelent: 2019.07.02 https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/fiatal-gazdalkodo/99798-mi-is-az-a-digitalizacio A letöltés ideje: 2022.03.12
Fodor, M. (2021): Mérföldkő a precíziós gazdálkodásban. Agrárágazat Vol. 22/10., 68-70. p.
Grieve, B. D. - Duckett, T. - Collison, M. - Boyd, L. - West, J. - Yin, H. - Arvin, F. - Pearson, S. (2019): The challenges posed by global broadacre crops in delivering smart agrirobotic solutions: A fundamental rethink is required. Global Food Security, 23, 116–124. https://doi.org/10.1016/j.gfs.2019.04.011
Hinson, R. – Lensink, R. – Mueller, A. (2019): Transforming agribusiness in developing countries: SDGs and the role of FinTech. Current Opinion in Environmental Sustainability. 41, 1–9. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2019.07.002
Javaid, M. – Haleem, A. – Khan, I. H. – Suman, R. (2023): Understanding the potential applications of Artificial Intelligence in Agriculture Sector. Advanced Agrochem. 2(1), 15-30. https://doi.org/10.1016/j.aac.2022.10.001
Jha, K. – Doshi, A. – Patel, P. – Shah, M. (2019): A comprehensive review on automation in agriculture using artificial intelligence. Artificial Intelligence in Agriculture. 2, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.aiia.2019.05.004
Klerkx, L. – Jakku, E. – Labarthe, P. (2019): A review of social science on digital agriculture, smart farming and agriculture 4.0: new contributions and a future research agenda. NJAS: Wageningen Journal of Life Sciences, 90-91:1, 1-16. 90. https://doi.org/10.1016/j.njas.2019.100315
Klerkx, L. – Rose. D. (2020): Dealing with the game-changing technologies of Agriculture 4.0: How do we manage diversity and responsibility in food system transition pathways? Global Food Security. 24. https://doi.org/10.1016/j.gfs.2019.100347
Kong, Q. – Kuriyan, K. – Shah, N. – Guo, M. (2019): Development of a responsive optimisation framework for decision-making in precision agriculture. Computers & Chemical Engineering, 131. https://doi.org/10.1016/j.compchemeng.2019.106585
Oláh, I. (2019): Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Digitális Agrár Akadémia programja https://www.nak.hu/kiadvanyok/digitalis-agrarakademia-2019/3-digitalis-farm-menedzsment A letöltés ideje: 2022.03.12
Oláh, I. (2022): Digital solution in agriculture. Elhangzott: International Conference On Technology Changes Future Sustainable Development Goals, 2022 Sakarya session 2022.01.06
Pfeiffer, J. – Gabriel, A. – Gandorfer, M. (2021): Understanding the public attitudinal acceptance of digital farming technologies: a nationwide survey in Germany. Agriculture and Human Values. 107–128. https://doi.org/10.1007/s10460-020-10145-2
Porter, M.E. – Heppelmann, J.E. (2014): Wie smarte Produkte den Wettbewerb verändern. Harvard Business manager. 12, 1-28. https://docplayer.org/12324512-Wie-smarte-produkte-den-wettbewerb-veraendern.html A letöltés ideje: 2022.03.17
Rose, D. C. - Wheeler, R. - Winter, M. - Lobley, M. - Chivers, C. (2021): Agriculture 4.0: Making it work for people, production, and the planet. Land Use Policy, 100. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2020.104933
Rózsa, T. (2008): Kis- és Középvállalkozások számítógépes információs rendszereinek funkcionális, hatékonysági és gazdasági elemzése, doktori értekezés, Debrecen. http://hdl.handle.net/2437/57522 A letöltés ideje: 2023.10.10
da Silveira, F. – Lermen, F. H. – Amaral, F. G. (2021): An overview of agriculture 4.0 development: Systematic review of descriptions, technologies, barriers, advantages, and disadvantages. Computers and Electronics in Agriculture. 189. https://doi.org/10.1016/j.compag.2021.106405
Saiz-Rubio, V. – Rovira-Más, F. (2020): From Smart Farming towards Agriculture 5.0: A Review on Crop Data Management. Agronomy, 10(207) https://doi.org/10.3390/agronomy10020207
Smith, M. (2018): Getting value from artificial intelligence in agriculture. Animal Production Science. 60, 46–54. https://doi.org/10.1071/AN18522
Szőke, V. – Kovács, L. (2020): Mezőgazdaság 4.0 – relevancia, lehetőségek, kihívások. Gazdálkodás. 64(4), 289-304. https://www.researchgate.net/publication/344284006_Mezogazdasag_40_-_relevancia_lehetosegek_kihivasok A letöltés ideje: 2023.10.10
Varga, V. (2021): Mezőgazdaság 4.0 és a digitalizálás alkalmazása. Agrárágazat, 22(10), 72-74. p.
Zambon, I. - Cecchini, M. - Egidi, G. - Saporito, M. G. - Colantoni, A. (2019): Revolution 4.0: Industry vs. Agriculture in a Future Development for SMEs. Processes, 7, 1-36. https://doi.org/10.3390/pr7010036
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Dajka Máté Ferenc, Oláh Izabella
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
