Az agrárdigitalizáció elterjedését segítő kutatási irányok és lehetőségek
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.02.58-70Schlagwörter:
adat, digitalizáció, agrárium, szolgáltatás, információ, innovációAbstract
A digitalizáció és az automatizáció nélkül manapság nem lehet versenyelőnyre szert tenni a mostani piaci helyzetben, és ez igaz a mezőgazdaságra is. A technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy olyan módszereket, gépeket, precíziós eszközöket és folyamatokat lehessen alkalmazni az agrárium területén, amely csökkenti a termelési költségeket és a környezetre gyakorolt negatív hatást. A költségek mérséklésével a gazdálkodók növelni tudják a termelést, annak ellenére, hogy a munkaerőpiac erőforráshiánnyal küzd, amely igaz a mezőgazdaság területére is. A megjelenő kihívásokra, mint pl. az éghajlatváltozásra, a szigorú élelmezés- és táplálkozásbiztonsági előírásokra, valamint a megváltozott fogyasztói igényekre a technológia adta lehetőségek kihasználásával lehet választ adni. A gazdálkodóknak ehhez kész megoldásokra van szükségük, amelyeknek alapját az exponenciális mértékben előálló adatok adják. Az adatokat a termelők rendelkezésére szükséges bocsátani szolgáltatások formájában, támogatva ezzel a hatékonyabb döntéshozatalt. Ez a megoldás létezhet közösségi megvalósulás keretei között is, ahol a gazdálkodói közösségen belül nagyobb a bizalom, mint a piaci alapon működő technológiai megoldásokkal szemben. Nem elég megteremteni hozzá a megfelelő adatkörnyezetet és a használható szolgáltatást, hanem még fontos áthidalni a generációs különbségeket és az alacsony digitális készség problémáit is. Ehhez viszont elengedhetetlen egy nonprofit módon működő adatkörnyezet létrehozása, amely gyűjti az adatokat a gazdálkodási értéklánc során használt digitális eszközökből, majd mindezt a gazdálkodók számára bocsátja felhasználásra szolgáltatások formájában. Ennek segítségével megfelelőbb gazdálkodási döntéseket tud hozni. A holisztikus és nyílt rendszerű gondolkodás létfontosságú a sikeres és fenntartható agrárium terén.
Literaturhinweise
Alter S. (1980): Decision Support System: current practice and continuing challenges, Addison-Wesley Pub
Bronson K. (2018): Smart Farming: Including Rights Holders for Responsible Agricultural Innovation. Technology Innovation Management Review February 2018: 7-14. DOI: https://doi.org/10.22215/timreview/1135
Bronson K. – Knezevic I. (2016): Big Data in food and agriculture. Big Data & Society January-June 2016: 1-5, DOI: https://doi.org/10.1177/2053951716648174
Carbonell D.A. (2016): The Worry Trick: How Your Brain Tricks You into Expecting the Worst and What You Can Do About It. Oakland, CA: New Harbinger.
Carolan M. (2017): Agro-Digital Governance and Life Itself: Food Politics at the Intersection of Code and Affect. Sociologia Ruralis, Volume57, Issue S1 Pages 816-835, DOI: https://doi.org/10.1111/soru.12153
Fielke S. – Taylor B.M. – Jakku E. (2019): Digitalisation of agricultural knowledge and advice networks: A state-of-the- art review. Agricultural Systems, Volume 180, April 2020, 102763, DOI: https://doi.org/10.1016/j.agsy.2019.102763
Gábor A. (1997): Információmenedzsment, Budapest, Aula Kiadó
Herbert Simon: Administrative Behavior (1947), New York
Jacoby M. – Volz F. – Weißenbacher Ch – Stojanovic L. – Usländer T. (2021): An approach for Industrie 4.0-compliant and data-sovereign Digital Twins. Realization of the Industrie 4.0 Asset Administration Shell with a data-sovereignty extension. Automatisierungstechnik, Volume 69 Issue 12, DOI: https://doi.org/10.1515/auto-2021-0074
Kraft P. – Helm R. – Dowling D. (2021): New business models with Industrie 4.0 in the German Mittelstand. International Journal of Technology, Policy and Management, Vol.21 No.1, pp.47 - 68, No. 1, DOI: https://doi.org/10.1504/IJTPM.2021.114308
Larson R. et al. (2011). Intrinsic motivation and positive development. In R. M. Lerner, J. V. Lerner, & J. B. Benson (Eds.), Advances in child development and behavior, Vol. 41. Positive youth development (pp. 89–130). Elsevier Academic Press, DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-386492-5.00005-1
Masuda Y. (1980): Az információs társadalom, OMIKK, Budapest
Monostori T. – Kis K. – Komarek L. (2020): Mezőgazdasági és vidékfejesztési kutatások a jövő szolgálatában. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság, Mezőgazdasági szakbizottság, Szeged
Nátz K. – Véghné K.D. – Szalay Zs.G. (2022): Smart Agriculture, in XVIII. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS NAPOK A „ZÖLD MEGÁLLAPODÁS” – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK 2022-05-05, Gyöngyös
Rajkumar R.R. – Lee I. - Sha L.- Stankovic J. (2010): 44.1 Cyber-Physical Systems: The Next Computing Revolution. Conference: Proceedings of the 47th Design Automation Conference, DAC 2010, Anaheim, California, USA, July 13-18, 2010, DOI: https://doi.org/10.1145/1837274.1837461
Sousa M.J. – Rocha Á. (2019): Skills for disruptive digital business. Journal of Business Research, Volume 94, January 2019, Pages 257-263, DOI: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.12.051
Szabó P. (2019): Innováció a szőlőszaporításban, Akadémiai Kió, Budapest, DOI: https://doi.org/10.1556/9789634544494
Szőke V. – Kovács L. (2020): Mezőgazdaság 4.0 – relevancia, lehetőségek, kihívások
Szűts Z. – Yoo J.: „Big Data, az információs társadalom új paradigmája”, Információs Társadalom, XVI. évf. (2016) 1. szám, 8-28. old.
USAID, 2018. Digital farmer profile: Reimagining Smallholder Agriculture. Washington D.C.: USAID 43. p.
Williams L.D. (2021): Concepts of Digital Economy and Industry 4.0 in Intelligent and information systems, International Journal of Intelligent Networks 2 (2021) 122–129, DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijin.2021.09.002
Wolfert S. – Ge L. – Verdouw C. – Bogaardt M.J. (2017): Big Data in Smart Farming – A review. Agricultural Systems, Volume 153, May 2017, Pages 69-80, DOI: https://doi.org/10.1016/j.agsy.2017.01.023
Wolfert S. – Goense D. – Sorensen C. (2014): A Future Internet Collaboration Platform for Safe and Healthy Food from Farm to Fork, Annual SRII Global Conference, DOI: https://doi.org/10.1109/SRII.2014.47
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2022 Nátz Katalin, Véghné Kohut Dorottya, Szalay Zsigmond Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).