Az anya–alom elkülönítés és fényprogram hatása az anyanyulak termelésére
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2019.1.009Kulcsszavak:
ivarzás, szoptatás, világítás, szaporaságAbsztrakt
Korlátozottan szoptató nyulakkal vizsgáltuk a fényprogramnak (F) vagy az anya–alom elkülönítés és fényprogramnak (DF) a biostimulációs hatásait a Galgamácsán és Kartalon tavasszal két ciklusban termékenyített (AI) Hycole nyulak termelésére (n=1800). A fényprogram szerint az AI előtti 8. napon mindkét telepen hét órával növeltük a napi LED világítást (9-ről 16 órára) és 50-ről 100 lux-ra fokoztuk a fényintenzitást, amit az AI utáni 5. napig állítottunk vissza. Az F nyulak 14. napig korlátozottan (9-10 óra között), ezután szabadon szoptattak. A DF nyulak is korlátozottan szoptattak, de egy nappal az AI (11. nap) előtt, a 10. napon kihagytunk egy szoptatást, így az AI előtt 47–48 órás anya–alom elkülönítés (DLS) is volt a fénystimuláció mellett. A DF nyulak már az AI napján szabad szoptatásra tértek. A kettős biostimuláció (DLS+fényprogram) pozitívan hatott, de a DF és az F nyulak ivarzási, vemhesülési és fialási arányában Galgamácsán (DF: 60, 90 és 89%; F: 59, 89 és 88%) és Kartalon sem volt szignifikáns különbség (DF: 61, 88 és 88%; F: 59, 87 és 86%). A DLS+fényprogrammal Galgamácsán nőtt (P<0,05) az összes születési alomlétszám (DF: 13,3 és F: 12,9), Kartalon az eltérés nem volt szignifikáns (DF: 11,5 és F: 11,3). Galgamácsán a DF nyulak produktivitása (száz termékenyítésre jutó összes születés) az F nyulakéhoz képest 3,8%-kal (1139 vs 1184 nyúl), Kartalon 4,1%-kal volt jobb (1008 vs 968 nyúl). Eredményeink szerint a DLS+fényprogrammal a telepi gyakorlathoz képest (csak fényprogram) a produktivitásban 1–7%-os javulás várható a telepi körülményektől és a termelési ciklustól függően.
Hivatkozások
Eiben, Cs., Gódor-Surmann, K., Kustos, K. (2013): Effect of a transitory controlled nursing on days 9–11 or a 24-h fast on the production of free-nursing rabbits. Livest.Sci.155, 148–156. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2013.03.025
Eiben, Cs., Tóbiás, G., Kustos, K., Gódor-Surmann, K., Kotány, Sz., Gulyás, B., Szira, G. (2007): The change of nursing for oestrus induction (biostimulation): effect of contact between rabbit doe and its young. Livest.Sci. 111, 193–203. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2007.01.146
Eiben, Cs., Sándor, M., Sándor, F., Kustos, K. (2016): Effect of photostimulation, light source and season on reproductive performance of rabbit does. Proc. 11th World Rabbit Congress. Qingdao, China, pp. 189–192.
García-Dalmán, C., González-Mariscal, G. (2012): Major role of suckling stimulation for inhibition of estrous behaviors in lactating rabbits: Acute and chronic effects. Horm. Behav. 61, 108–113. https://doi.org/10.1016/j.yhbeh.2011.11.003
Gerencsér, Zs., Matics, Zs., Nagy, I., Radnai, I., Szendrő, É,. Szendrő, Zs. (2012): Effect of lighting programme and nursing method on the production and nursing behaviour of rabbit does. World Rabbit Sci., 20 (2), 103–116. https://doi.org/10.4995/wrs.2012.1078
González-Mariscal, G., García-Dalmán, C., Jiménez, A. (2015): Biostimulation and nursing modify mating-induced c-FOS immunoreactivity in the female rabbit forebrain. Brain Research, 1608, 66–74. https://doi.org/10.1016/j.brainres.2015.02.033
Matics, Zs., Gerencsér, Zs., Radnai, I., Dalle-Zolle, A., Palumbo, M., Mikó, A., Kasza, R., Szendrő, Zs. (2013): Effect of different lighting schedules (16L:8D or 12L:6D) on reproductive performance and nursing behaviour of rabbit does. Livest Sci., 157, 545–551. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2013.09.006
Najjar, A., Ben Aicha, E., Ben Mrad, M. (2013): Receptivity of the rabbit doe: which methods that could be predictive for receptivity. The Experiment, 12 (3), 786–790.
Quintela, L., Peña, A., Barrio, M., Vega, M. D., Diaz, R., Maseda, F., Garcia, P. (2001): Reproductive performance of multiparous rabbit lactating does: effect of lighting programs and PMSG use. Reprod. Nutr. Dev., 41, 247–257. https://doi.org/10.1051/rnd:2001104
Schuh, D., Hoy, S. T., Selzer, D. (2005): Einfluss einer zeitweiligen Mutter-Wurf-Separierung auf das Verhalten der Häsin. Proc. 14. Arbeitstagung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere. Celle, Germany, pp. 47–51.
Statgraphics ® (1992): Reference Manual, Version 6.0, Manugistics Inc., Rockville, MD, USA.
Sun, L., Wu, Z., Li, F., Liu, L., Li, J., Zhang, D., Sun, C. (2017): Effect of light intensity on ovarian gene expression, reproductive performance and body weight of rabbit does. Anim. Reprod. Sci., 183, 118–125. https://doi.org/10.1016/j.anireprosci.2017.05.009
Szendrő, Zs., Gerencsér, Zs., McNitt, J. I., Matics, Zs. (2016): Effect of lighting on rabbits and its role in rabbit production: A review. Livest. Sci., 183, 12–18. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2015.11.012
Theau-Clément, M. (2007): Preparation of the rabbit doe to insemination: a review. World Rabbit Sci., 15, 61–68. https://doi.org/10.4995/wrs.2007.604
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Eiben Csilla, Sándor Máté, Sándor Ferenc, Mohaupt Mónika, Kustos Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
