Kacsatermelési technológiák felmérése

Szerzők

  • Kovács-Weber Mária Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Szabó Rubina Tünde Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • András Barbara Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Kustos Károly Lab-nyúl KFT., 2100 Gödöllő, Malom-tó u. 9.
  • Heincinger Mónika Lab-nyúl KFT., 2100 Gödöllő, Malom-tó u. 9.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.2.089

Kulcsszavak:

kacsa, tartástechnológia, töméses hízlalás

Absztrakt

Különböző előírások és rendeletek szabályozzák az állattartás egyes elemeit (pl.: telepítési sűrűség), ám számos tartástechnológiai elem esetében nincs megszabás. Munkánk során célunk volt felmérni 15 kacsanevelő (N), kacsatömő (T), illetve kacsanevelő- és tömő (NT) telep technológiáját. A felmérés kiterjedt a gazdaság alapadataira, az istállóra, annak berendezéseire, a telepítésre, a takarmányozásra, az itatásra, kiesésre és a tömési technológiára is. A nevelő telepek esetében egy kivételével (N1) fólia istálló áll rendelkezésre a kacsák számára. A nevelő telepek legalább 0,5 ha méretű kifutóval rendelkeznek. Az általunk megkérdezett telepek 1-4 % közötti elhullási %-ról számoltak be. 1 % alatti értékkel azonban csak egy telep rendelkezett. A tömés gyakorisága egy nap alatt a telepek felében kettő, a telepek 25%-ában pedig felemelik három alkalomra. A töméses időszak hossza átlagosan 12 nap (10-15 nap). További adatgyűjtés -szükséges, hogy országos szinten kapjunk képet a kacsatelepek technológiájáról.

Információk a szerzőről

  • Kovács-Weber Mária, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    kovacs-weber.maria@uni-mate.hu

Hivatkozások

A 32/1999. (III:31) FVM rendelet https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900032.fvm

Bogenfürst, F, (2008): A víziszárnyas ágazat helyzete és jövőbeni kilátásai Magyarországon | The current state and future prospects of waterfowl production in Hungary. Állattenyésztés és takarmányozás, 57 (5). pp. 415–423.

Héjja, S. (1984): Ha lúd, legyen kövér! Mezőgazdasági Kiadó, 216 p.

Horn P. szerk., (2000): Állattenyésztés 2.; Baromfi, haszongalamb; Mezőgazda Kiadó, Budapest, 235–250.

KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2020a): Agrárcenzus-eredmények – Földhasználat, állattartás. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/foldthasznalat_ allatallomany/index.html

KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2020b): Állatállomány, 2020. december 1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/allat/2020/index.html?fbclid=IwAR1DHYU8cSg0vR8r7f1CMN0SvWHEPSGdGagyugnJcIpw AAnkGrrTv8N5fU4#atyksapulykallomnyemelkedettmgaldskacsllomnycskkent

NÉBIH (2015): Az Országos Főállatorvos 1/2017. számú határozata https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900032.fvm

Letöltések

Megjelent

2022-12-30

Folyóirat szám

Évf. 18 Szám 2 (2022): AWETH

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2022 Kovács-Weber Mária, Szabó Rubina Tünde, András Barbara, Kustos Károly, Heincinger Mónika

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Kacsatermelési technológiák felmérése. (2022). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 18(2), 89-96. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.2.089

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei