Néhány tényező hatása a magyar nagy fehér hússertés szaporasági és malacnevelési tulajdonságaira

Szerzők

  • Bene Szabolcs Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.
  • Fekete Zsuzsanna Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.
  • Lendvay Miklós Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft., 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.
  • Rajnai Csaba Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.
  • Polgár J. Péter Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.
  • Szabó Ferenc Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.

Kulcsszavak:

magyar nagy fehér hússertés, szaporaság, malacnevelés, kanok hatása

Absztrakt

A szerzők a szaporasági és malacnevelési tulajdonságokat vizsgálták a Pannon Egyetem Georgikon Karának keszthelyi, saját tenyésztésű magyar nagy fehér hússertés állományában. Az értékelést 64 tenyészkan 1000 kocával történő párosításából származó 4155 fialás adatai alapján apamodellel végezték.
A vizsgálatban (modellben) a fialás éve, a fialás évszaka, a fialások száma és a búgatás hónapja mint fix hatás, az apa, ill. a fedező kan pedig mint véletlen genetikai hatás szerepelt.
Az értékelt tulajdonságok főátlaga a következő volt: élve született malacok száma 9,62, halva született malacok aránya 12,09%, születéskori alomsúly 13,80 kg, születéskori malacsúly 1,45 kg, 21. napig elhullott malacok aránya 12,97%, 21. napos alomszám 7,99, 21. napos alomsúly 43,58 kg, 21. napi malacsúly 4,97 kg, választott malacok száma 7,44.
A fialások számánál megfigyelhető volt egy tendencia, mely szerint az élve született malacok száma a 4. fialásig nőtt, a 4.–7. fialás között statisztikailag nem különbözött, majd a 7. fialástól fokozatosan csökkent.
Az apák között valamennyi tulajdonság esetén szignifikáns különbségeket találtak. A befolyásoló tényezők közül az apa hozzájárulása a teljes varianciához 8,35–27,73% között változott.
Az eredmények többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a nemesítés során a szaporasági eredmények javítása érdekében az apaállatok kiválasztására is érdemes figyelmet fordítani.

Információk a szerzőről

  • Bene Szabolcs, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.

    levelezőszerző
    bene-sz@georgikon.hu

Hivatkozások

Bene, Sz., Fekete, Zs., Lendvay, M., Rajnai, Cs., Polgár, J. P., Szabó, F. (2010): Magyar nagy fehér fedezőkanok direkt hatása a szaporulati eredményekre. AWETH, 6(2) 104–117.

Berek, G. (1982): A sertéstenyésztés értékelésének lehetőségei. Magyar Mezőgazdaság, 17. 19.

Böő, I. (1981): Amíg a malacból hízott sertés lesz, üzemben és háztájiban. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.

Broekman, K. (1985): Low birth weight causes high mortality. Pigs, 2. 24–25.

Busse, W., Groeneveld, E. (1986): Schätzung von Populationsparametern bei Schweinen der Deutschen Landrasse an Daten aus dem Marienseer-Herdbuch-Informationssystem. Züchtungskunde. Stuttgart, 58. 175–195.

Csató, L., Farkas, J., Groeneveld, E., Radnóczi, L. (1998): Magyarországi sertéspopulációk néhány értékmérő tulajdonságának örökölhetőségi értéke. Acta Agraria Kaposváriensis, 2(1) 39–47.

Csörnyei, Z., Kovács, J. (2000): Reprodukciós teljesítménymutatók összefüggései egy magyar nagy fehér hússertés populációban. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(4) 351–360.

Deák, T., Kovács, J., Rajnai, Cs., Váradi, G., Ridly, J. (2000): A kan hatása az ivadékok életképességére. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(4) 341–350.

Dohy, J. (1999): Genetika állattenyésztőknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Hámori, D. (1973): A sertés konstituciójának leromlása. Állattenyésztés, 22(4) 321–327.

Harvey, W. R. (1990): User’s guide for LSLMW and MIXMDL PC-2 version Mixed Model Least-Squares and Maximum Likelihood Computer Program. The Ohio State University. Colombus, OH /Mimeo/

Henderson, C. R. (1984): Estimation of variances and covariances under multiple trait models. Dairy Sci., 67(7) 1581–1589. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(84)81480-0

Hermann, U. (1981): Fütterung von tragenden und säugenden Sauen. Fortschrittber. Landw. Nahgüterwt., 19(7) 45.

Heusing, M., Hamann, H., Distl, O. (2005): Genetische Analyse von Lebensleistungs- und Fruchtbarkeitsmerkmalen bei Sauen der Rassen Deutsches Edelschwein, Deutsche Landrasse und Pietrain. Züchtungskunde, 77(15) 34.

Hunter, R. (1989): Pig International, 19(4) 38.

Kékesi, B., Nagy, I. (1980): Tenyészkocák kiválasztása a törzstenyészetekben. Magyar Mezőgazdaság, 30. 13.

Komlósi I. (1990): A nem genetikai tényezők hatása juhok hízékonysági teljesítményére. Állattenyésztés és Takarmányozás, 39(6) 491–495.

Kovac, M., Groeneveld, E. (1990): Genetic and environmental trends in German swine Herdbook Populations. Anim. Sci., Albany., 68(11) 3523–3535. https://doi.org/10.2527/1990.68113523x

Kovach, G. (2001): A KA-HYB sertés nemesítése és teljesítmény-vizsgálati eredményei. Acta Agraria Kaposváriensis, 6(1) 17–23.

Kovács, J., Giber, K. (1958): A malacok születési súlyának értéke a tenyésztői munkában. Állattenyésztés, 7(1) 29–34.

Kovács, J. (1978): A magyar nagy fehér hússertés nemesítés eredményei a keszthelyi törzstenyészetben. Állattenyésztés, 27(5) 431–439.

Kovács, J., Rajnai, Cs., Ridly, J., Váradi, G., Dancs, T. (1985): Langlebigkeit bei Sauen und ihre Leistungen. 36th Annual Meeting of the EAAP, 30 September–3 October, Greece

Kovács, J., Rajnai, Cs. (1987): Konstitúció és reprodukció kapcsolata a sertéstenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 36(1) 45–51.

Kovács, J., Rajnai, Cs. (1992): Die direkte Wirkung der Zuchtebern auf die Reproduktionsergebnisse. 43rd Annual Meeting of the EAAP, 14–17 September, Madrid, Spain.

Lengyel, Z., Komlósi, I., Balika, S., Major, T., Erdei, I., Szabó, F. (2003): A hazai limusin állományok reprodukciós és választási eredményei, 1. Közlemény: Apamodell. Állattenyésztés és Takarmányozás. 52(1) 25–38.

Lundeheim, N., Eriksson, J. A. (1984): Estimating genetic change in the Swedish pig population by using mixed model methodology (BLUP). Acta Agric. Scand., 34(1) 97–106. https://doi.org/10.1080/00015128409436185

Márai, G., Székely, Cs. (1986): Nagyüzemi kocatartás és malacnevelés. Mg. Kiadó, Bp. 213–216.

Meyn, K. (2005): Entwicklung, Stand und Perspektiven der Rinder- und Schweineproduktion. üchtungskunde, 77. 478–489.

Müller, R., Kirchgessner, M. (1987): Einfluss von Energieversorgung und – verteilung in der Gravidität auf Lebendgewicht und Reproduktionsleistung von Sauen. Z. Tierphysol. Tiernähr. Futtermitl., 57(1–5) 95–104. https://doi.org/10.1111/j.1439-0396.1987.tb00013.x

Pfleider, V. E., Schilling, E. (1978): Aufzuchtintensivität und Fortpflanzung bei Jungsauen. 29th Annual Meeting of the EAAP, 19–28 Sept., Stockholm, Sweden.

Rajnai, Cs., Biber, É. E., Demeter, Gy. (2001): Tenyészkocák reprodukciós paramétereinek újszerű értékelése és ökonómiai vonatkozásai. Acta Agraria Kaposváriensis, 5(3) 25–40.

Rerat, A., Duee, P. H. (1975): Ernährung und Reproduktion der Sau. Übers. Tierernährung, 3. 249–276.

Szőke, Sz., Komlósi, I. (2000): A BLUP modellek összehasonlítása. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(3) 231.

Triebler, G., Gerasch, G., Langhammer, M., Langer, E. (1980): Züchterische Aspekte der Fruchtbarkeitssteigerung beim Schwein. Arch. Tierz., 23. 317–324.

Wittmann, M., Kovács, F. (1984): Sertéstenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 491–493.

Wittmann, M. (1988): Esélyek a sertés szaporaságának növelésére. Magyar Mezőgazdaság, 50. 14.

Letöltések

Megjelent

2011-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Bene, S., Fekete, Z., Lendvay, M., Rajnai, C., Polgár, P. J., & Szabó, F. (2011). Néhány tényező hatása a magyar nagy fehér hússertés szaporasági és malacnevelési tulajdonságaira. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 7(1), 15-29. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6787

Hasonló cikkek

1-10 a 143-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei