Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli-középhegység néhány természetes gyepében

Szilárd Szentes; Károly Penksza; Julianna Tasi

Authors

Szilárd Szentes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
Károly Penksza Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
Julianna Tasi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gyepgazdálkodási Osztály, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Keywords:

Transdanubian Central Mountains, semi-natural grasslands, grazing, feeding value, nature protection

Abstract

Comperative coenological studies were investigated in the Transdanubian Central Mountains (Tihany Peninsula, Bakony Mts., Keszthely Hills). Changes of species composition and ground cover, measure of possible regeneration or degradation and changes of these factors in the point of view of feeding value were evaluated. The following processes were measured: extent of appearance or disappearance of main grasses and Papilionaceae; how the proportion of those species which can tolerate overgrazing was changed; and what is the composition of weeds on grazed and ungrazed areas. According to results, observed grasslands have unfavourable species composition due to improper management practices and insufficient technological conditions. The period under survey the closed grassland association near Lake Belső turned more valuable, where the meadow was converted into pastures for Hungarian Grey Cattle by changing cultivation methods. The quality of former (over)grazed grasslands near Sóly and pastures near Vad parlag, where grazing was finished also turned more valuable. However, ground cover of species with best feeding value reduced, but feeding value of grasses increased due to increase of total cover of grasslands. In those grasslands, where cultivation was abandoned, after initial increasing of number of species many shrubs appeared on the area, and this process will accelerate in the future. Because of this phenomenon, grazing is necessary with appropriate animal density.
On the former grazed areas grazing is suggested in such a way that sheep can not disperse on the whole area, they can use just the smaller part of it. Expert has to determine that animal density according to the condition and production of the grassland. Under appropriate regulation, where the composition of species permit the cutivation technology, mowings elminating weeds (e.g. conservation of nests) can be included. Following these rules both the economical and the nature protection value of grasslands are sustainable and increasable.

Author Biographies

Károly Penksza, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Penksza.Karoly@kti.szie.hu
Julianna Tasi, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gyepgazdálkodási Osztály, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Tasi.Julianna@mkk.szie.hu

References

Almádi L. (1993): Adatok a Keszthelyi-hegység Stipa fajainak ismeretéhez. Bot. Közlem. 80. 47–52.

Almádi L. (1997): A Keszthelyi- hegység flórakutatásának története II. Bot. Közlem. 84. 141–145.

Ángyán J. (2000): Válaszúton a mezőgazdaság. In: Gadó Gy. (szerk.): A természet romlása a romlás természete. Föld Napja Alapítvány.

Ángyán J. – Tardy J. – Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest pp. 26–48.

Barcsák Z. – Baskay T.B. – Prieger, K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z. – Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Borbás V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Budapest.

Braun-Blanquet, J. (1951): Pflanzensoziologie II. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9

Dér F. – Marton I. (2001): A gyephasználat kérdései. In: Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. 269–274.

Fekete G. (1964): A Bakony növénytakarója. A Bakony cönológiai- növényföldrajzi képe. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 1. Veszprém

Fekete G. – Zólyomi B. (1966): Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des Bakony–Gebirges. Ann. Mus. Hung. 58. 197–205.

Kárpáti I. – Kárpáti V. (1965): Adatok a Tihanyi-félsziget sztyeppvegetációja ökológiai viszonyaihoz. I. A mintavételi helyek és az analizált növényi cönózisok leírása. – A Tihanyi Biol. Kut. Évkönyve 32. 247–265

Klapp, E. – Boeker, P. – König, F. – Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2. 38–40.

Kota M. – Zsuposné Oláh A. – Vinczeffy I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen pp. 159–169.

Láng I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. In: Legeltetéses állattartás, Debrecen. pp. 133–137.

Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Gyimóti G. – Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. – Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, pp. 99–105.

Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött szerepének ismeretéhez. – Kanitzia, 9. 211–226.

Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Pintér B. (2003): Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. – Növénytermelés 52. 167–184.

Podani J. (1994): Multivariate data analysis in ecology and systematics. SPB Publishing, The Hague.

Podani J. (1997a): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeldolgozás rejtelmeibe. – Sciencia Kiadó, Budapest, 412. pp.

Podani, J. (1997b): Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. – Coenoses 12. 149–152.

Rédl R. (1942): A Bakony hegység és környékének flórája. A veszprémi Kegyesrendi Gimnázium kiadványa, Veszprém.

Rychnovska, M. (1965): Contribution to the ecology of the steppe vegetation of the Tihany Peninsula. III: Estimation of drought resistanca based on the saturation of water deficit. – A Tihanyi Biol. Kut. Évkönyve. 32. 289–296.

Simon T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Soó R. (1928): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. (Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- GebietsI.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 2. 132–136.

Soó R. (1930a): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- GebietsII.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 2. 293–319.

Soó R. (1930b): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez (Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 3. 169–185.

Soó R. (1931): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets III.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 4. 293–319.

Soó R. (1932): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets IV.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 5. 112–120.

Süle Sz. – Penksza K. – Turcsányi G. – Pottyondi Á. – Sümegi A. (2005a): Karsztbokorerdők összehasonlító vizsgálata a Keleti- Bakony területén. Kanitzia 13. 55–67.

Süle Sz. – Penksza K. – Turcsányi G. – Malatinszky Á. – Pottyondy Á. – Sümegi A. (2005b): Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. – Növénytermelés.

Szabó I. (1987): A Keszthelyi- hegység növényvilágának kutatása. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. 77–98.

Szemán L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.

Szemán L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In.: „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, 119–122.

Szemán L. (1994-95): Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, 45–51.

Szemán L. (1997): Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, 83–84.

Szemán L. (2003): Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1(1–2). 42–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506

Tasi J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. Egyetemi Jegyzet SZIE. Gödöllő.

Tasi J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. Egyetemi jegyzet. SZIE Gödöllő

Vinczeffy I. (1992): Adatok gyepeink gyógynövényeiről. In: Természetes állattartás. Szolnok 161–178.

Vinczeffy I. (1993): Természetes gyepeink védelme. DATE. DNYN 11. 257–281.

Vinczeffy I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. DGYN 16. 1–400.