Eltérő tojótyúk genotípusok élősúly-eloszlásának vizsgálata különböző tartási rendszerekben
DOI:
https://doi.org/10.17205/aweth.7052Kulcsszavak:
tojóhibrid, tartásmód, élősúlyváltozás, élősúly-változás, tojástermelésAbsztrakt
Napjainkban egyre sürgetőbb megoldást kíván, hogy amennyiben az Európai Unió betiltaná a tojótyúkok ketreces tartását, akkor az ezt felváltó alternatív tartásmódok termelési hatékonyságát milyen gyakorlati és nemesítési megoldásokkal lehetne javítani, annak szem előtt tartásával, hogy a világ egyetlen hazai tojóhibrid-tenyésztő vállalata termékeit nemcsak az unióban, hanem a Föld több mint 50 országába exportálja. A vizsgálatokat a MATE Kaposvári Campusán a Bábolna TETRA Kft. által biztosított három genotípussal végeztük: a1 = Tetra-1(Leghorn típusú tojóhibrid); a2 = Tetra-2 (Rhode típusú, klasszikus barna tojóhibrid);
a3 = Tetra-3 (Rhode típusú szülőpárok reciprok keresztezett ivadékai).
N = 1.254 db tojóházba telepített jérce volt. A három vizsgált tartásmód:
b1 = hagyományos ketrec (630 cm2/tyúk, MÁB eng. sz.: 232.1/00412/0016/2011); b2 = EU-konform berendezett ketrec
(756 cm2/tyúk); b3 = alternatív tartás (1042 cm2/tyúk, rácspadló-mélyalom kombináció) volt. A kísérleti állományt ablaktalan tesztistállóban, egy légtéren belül, randomizált pozíciójú csoportokban helyeztük el, ahol a TETRA technológia szerint programozott tojástermelést folytattunk. A különböző genotípusok és az egyes tartásmódok közötti különbséget GLM eljárással SAS 9.4. programcsomag segítségével értékeltük. A vizsgált típusok és a tartásmódok között jelentős és szignifikáns különbségeket mértünk. A tojástermelőknek azt ajánljuk, hogy a tartás módjához válasszák ki a legmegfelelőbb tojóhibridet.
Hivatkozások
Bábolna TETRA hibridek (2012): TETRA SL, Harco, Blanca – tojóhibrid nevelési és tojástermelési technológia. Bábolna TETRA Kft. Bábolna.
Damme, K. (1999): Der Einfluß der Herkunft und des Schnabelkupierens auf die Leistung, Befiederung ind Nestakzeptanz verschiedener Weißlegerhybriden in Bodenhaltung. Archiv für Geflügelkunde, 63. 93–99.
European Communities Council Directive of 19 July 1999 laying down minimum standards for the protection of laying hens (1999/74/EC) (Official Journal of the European Communities, 3. 8. 1999, L 203/53).
Spindler, B., Gierdberg, M. F., Andersson, R., Kemper, N. (2016): Legehennenhaltung mit intaktem Schnabel – Übersichttsbericht zum aktuellen Stand aus praktischwissenschaftlicher sicht. Züchtungskunde, 88, 475–493.
Sütő Z., Budai Z., Almási A., Milisits G., Ujváriné J., Garamvölgyi E., Horn P. (2018): Tojóhibridek értékmérőinek változása nyújtott termelési időszakban, a tartás módjától függően. Baromfi ágazat, 18. 61–66.
Szalay I., Kovácsné Gaál K. (2008): A baromfi géntartalékok és az alternatív baromfitenyésztés helyzete és jövője; Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 425–438.
Zomborszky Z., Budai Z., Milisits G., Szász S., Farkas T. P., Ujváriné J., Horn P., Sütő Z. (2018): Eltérő genetikai hátterű, tojó típusú, csőrkurtítatlan jérce állomány nevelés alatti és tojóházi kiesésének elemző vizsgálata, különös tekintettel az agresszióra. In: Proc.: Sütő Z. (szerk.) XXI. Kaposvári Baromfitenyésztési Szimpózium, pp. 78–87.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Pető Lila, Orbán Attila, Farkas Tamás Péter, Bódog Leila Gabriella, Szász Sándor, Sütő Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
