A tőgygyulladással kapcsolatos selejtezések vizsgálata egy dél-alföldi tejelő tehenészetben

Szerzők

  • Tóth Violetta Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.
  • Nagypál Virág Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.
  • Gulyás László Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Tanszék, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2.
  • Mikó Edit Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.079

Kulcsszavak:

Holstein-fríz, selejtezés, hasznos élettartam, tőgygyulladás

Absztrakt

A tejelő tehenészetek többsége a legkorszerűbb, legmodernebb takarmányozási, tartási, fejési, állategészségügyi technológiákat alkalmazza a gazdaságos termelés érdekében. A kiemelkedően magas tejtermelés mellett azonban számtalan problémával is szembe kell nézniük a tenyésztőknek. Általánosan lecsökkent a hasznos élettartam, és a tehenek korai selejtezése is gyakori probléma. 2018-ban Magyarországon az éves átlag laktáció 2,1 volt a Holstein-fríz állományban. A legfontosabb cél, hogy a nagy termelésű teheneket, minél tovább termelésben tartsuk, így növelve a hasznos élettartam hosszát. Kétféle selejtezésről beszélhetünk az egyik a stratégiailag irányított selejtezés, a másik pedig a kényszer selejtezés. Az átalunk vizsgált tejelő tehenészetben 5 év adatai alapján megállapításra került, hogy melyek voltak a fő selejtezési okok, melyik laktációban volt a legnagyobb mértékű a selejtezés és miért, valamint a megbetegedések száma hogyan alakult a különböző laktációkban. A selejtezés 30%-a tőgy egészségügyi okok és 22%-a reprodukciós zavarok miatt történt. A nem megfelelő termelés, sántaság és anyagforgalmi betegségek miatti selejtezés aránya összesen 12% volt. Egyéb betegségek és vezetői döntés miatt összesen 35%-ban selejtezett a telep. A selejtezés aránya laktációnként a következőképpen alakult: 1. laktációban 23%, 2. laktációban 32%, 3. laktációban 25%, 4. laktációban 12%, >4 laktációban 8%. Az első laktációban a selejtezési okok alakulása a következő volt: szaporodásbiológiai zavarok 7,74%, tőgyegészségügy 4,94%, nem megfelelő termelés 4,5%.

Információk a szerzőről

  • Tóth Violetta, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.

    levelezőszerző
    toth.violetta@mgk.u-szeged.hu

Hivatkozások

Ahlman, T., Berglund, B., Rydhmer, L., Strandberg, E. (2011): Culling reasons in organic and conventional dairy herds and genotype by environment interaction for longevity. Journal of Dairy Science, 94. 3. 1568–1575. https://doi.org/10.3168/jds.2010-3483

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2014): Partnertájékoztató Hírlevél. XIV. 12. 18–19.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2015): Partnertájékoztató Hírlevél. XV. 12. 14–15.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2016): Partnertájékoztató Hírlevél. XVI. 12. 22–23.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2017): Partnertájékoztató Hírlevél. XVII. 12. 15, 22. p.

Bascom, S. S., Young, A. J. (1998): A summary of the reasons why farmers cull cows. Journal of Dairy Science, 81. 8. 2299–2305. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(98)75810-2

Berta A., Béri B. (2011): A hasznos élettartam és a küllem kapcsolatának elemzése holstein-fríz teheneknél. Állattenyésztés és Takarmányozás, 60. 47–55.

Bíró O., Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék, Budapest. 160 p.

Chiumia, D., Chagunda, M. G., Macrae, A. I., Roberts, D. J. (2013): Predisposing factors for involuntary culling in Holstein-Friesian dairy cows. Journal of Dairy Research, 80. 1. 45–50. https://doi.org/10.1017/S002202991200060X

Csomán Á. (2013): A tejhasznú tehén anyagcseréje az ellés körüli időszakban. Tej-út, Szarvasmarha-ágazatihírlevél. Vet-Product Kft. 4. 2–5.

Derks, M., Van Werven, T., Hogeveen, H., Kremer, W. D. J. (2014): Associations between farmer participation in veterinary herd health management programs and farm performance. Journal of Dairy Science, 97. 3. 1336–1347. https://doi.org/10.3168/jds.2013-6781

Ducrocq, V. P. (1991): Statistical analysis of Length of Productive Life of Dairy Cows in the Normande. Breed. 42nd E. A. A. P., Berlin, Germany. 8–12. September, 11–12.

Gröhn, Y. T., Eicker, S. W., Ducrocq, V., Hertl, J. A. (1998): Effects og diseases on the culling of Holstein dairy cows in New York State. Journal of Dairy Science, 81. 4. 966–978. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(98)75657-7

Gulyás L. (2002): A nyers tej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (Ph.D.) értekezés. Mosonmagyaróvár, p. 163.

Halasa, T., Huijps, K., Osteras, O., Hogeveen, H. (2007): Economic effects of bovine mastitis and mastitis management: A review. Veterinary Quarterly, 29. 18–31. https://doi.org/10.1080/01652176.2007.9695224

Haraszti J. (1996): A tejtermelés és a tejhigiénia tőgyegészségügyi vonatkozásai. In: Tejgazdasági kézikönyv (Szerk. Merény I. - Lengyel Z.) Gazda Kistermelői Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp. 151–179.

Hogeveen, H., Huijps, K., Lam, T. J. G. M. (2011): Economic aspects of mastitis: New developments. New Zealand Veterinary Journal, 59. 16–23. https://doi.org/10.1080/00480169.2011.547165

Kerslake, J. I., Amer, P. R., O'neill, P. L., Wong, S. L., Roche, J. R., Phyn, C. V. C. (2018): Economic costs of recorded reasons for cow mortality and culling in a pasture-based dairy industry. Journal of Dairy Science, 101. 2. 1795–1803. https://doi.org/10.3168/jds.2017-13124

LeBlanc, S. (2010): Monitoring metabolic health of dairy cattle in the transition period. Journal of Reproduction and Development, 56(suppl.). S29–S35. https://doi.org/10.1262/jrd.1056S29

Lojda, L., Staviková, M., Zaková, M. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L., Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland. 261–276.

Magda S. (2003): Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 211 p.

Müller, U., Sauerwein, H. (2010): A comparison of somatic cell count between organic and conventional dairy cow herds in West Germany stressing dry period related changes. Livestock Science. 125. 30–37. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2009.08.003

Ózsvári, L. (2007): Mibe kerül a korai selejtezés? Magyar Mezőgazdaság, 62. 6. 16–17.

Széles, Gy. (1996): A tehéntejtermelés gazdasági értékelése. In: Merényi, I. – Lengyel, Z. (szerk.): Tejgazdasági kézikönyv. GAZDA Kistermelői Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 365–380.

Thomas, C. L., Vinson, W. E., Pearson, R. E (1984): Relationships between linear type scores, objective type measures, and indicators of mastitis. Journal of Dairy Science, 67. 1281–1292. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(84)81435-6

Zavadilová, L., Stipkova, M. (2012): Genetic correlations between longevity and conformation traits in the Czech Holstein population. Czech Journal of Animal Science, 57. 125–136. https://doi.org/10.17221/5566-CJAS

Letöltések

Megjelent

2020-05-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A tőgygyulladással kapcsolatos selejtezések vizsgálata egy dél-alföldi tejelő tehenészetben. (2020). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 16(1), 79-86. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.079

Hasonló cikkek

1-10 a 14-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.