Magyar merinó és német húsmerinó fajtájú legeltetett anyajuhok étkességének vizsgálata
Kulcsszavak:
anyajuh, legelő, testsúly, kondíció, botanikai összetételAbsztrakt
A Szerzők vizsgálataikat 2011 áprilisa és júliusa között végezték el a Dörögdi Mező Kft. Kapolcsi Állattenyésztő telepén. Itt egy 26 ha-os juhlegelő található, ahol a májusi, júniusi, júliusi hónapokban megállapították a gyeptermés mennyiségét m2-re vetítve három ismétlésben. Ezután körülbelül fél kilogrammos mennyiséget küldtek a Pannon Egyetem Georgikon Karának Állattudományi és Állattenyésztési Tanszékének Kísérleti Laboratóriumába, ahol laboratóriumi körülmények között megmérték és kiszámolták a legelőfű beltartalmi paramétereit, mint: szárazanyag-, víztartalom 60 Cº-on, nyersfehérje-, nyershamu- nyerszsír-, nyersrost-, NDF-, ADF-, lignintartalom, majd atomabszorpciós spektrométerrel megállapították a legelőfű makro és mikroelemtartalmát.
Meghatározták a legelő botanikai összetételét, ahol figyelembe vették a növényfajták gyakoriságát az ismétlések számában, valamint az előfordult növényeket rendszertanilag besorolták. A felvételezés során 33 növényfajt azonosítottak be, döntően inkább a kétszikű növények domináltak.
Végül különböző életkorú 20 magyar merinó és 20 fajtatiszta német húsmerinó anyajuh étkességi vizsgálatát végezték el kizárólag legelőfűre alapozva. Mérték a vizsgált anyajuhok súlyait 3 egymást követő nap reggel kihajtás előtt, valamint este legelőről behajtáskor, meghatározták az anyajuhok kondíciópontszámát, továbbá a reggeli és esti mérés után kiszámolták a súlyváltozást adott nap alapján, így megállapították a napi takarmányfelvételt transzformációs hasznosulással korrigálva. Genotípus vizsgálata alapján a német húsmerinó anyajuhoknál körülbelül 2 kilogrammal nagyobb súlyt mértek minden mérés során, így kondíció szempontjából is magasabb kondíciópontszámot értek el (3,38). Életkor vizsgálata alapján a júniusi hónapban a 9 éves anyajuhok, míg a júliusi hónapban a 4 éves anyajuhok érték el a legnagyobb súlyt.
Hivatkozások
Bajnok, M., Rostás, M., Tasi, J. (2000): Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, Herceghalom, 49(3) 247–256.
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológia alapján. Agrártudomány, 1(1) 26–35.
Barcsák, Z., Baskay-Tóth, B., Prieger, K. (szerk.) (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 339.
Barcsák, Z., Kertész, I. (1984): Termesztett gyepnövények produkció vizsgálat és legelési sorrendjének alakulása. Mg. Tudományos Napok, Gödöllő, 174.
Barcsák, Z., Kertész, I. (szerk.) (1986): Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 20–90.
Barcsák, Z., Szemán, L., Tasi, J. (1986): A műtrágyázás hatása a gyepek termésére, táplálóanyag-tartalmára és ízletessségére. Tudományos Tanácskozás, Gödöllő, 73–74.
Breymeyer, A. I., Van Dyne G. M. (1980): Grasslands, system analysis and man. International Biological Programme 19. Cambridge, Cambridge University Press.
Buchgraber, K. (1999): Einfluss der Höhenstufen im Berggebiet auf die Ertrags- und Qualitätsleistung. 43. Jahrestagung AG Grünland und Futterbau, Bremen, 58–62.
Coupland, R. T. (1979): Grassland ecosystem of the world. International Biological Programme 18. Cambridge, Cambridge University Press.
Church, D. C. (1991): Livestock Feeds and Feeding Prentice Hall, New Jersey. USA. 546.
Czakó, J. (szerk.) (1978): Gazdasági állatok viselkedése. (2. kiadás), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 9–212.
Csapó, J., Csapóné Kiss, Zs. (szerk.)(2003): Az Élelmiszer-kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Daccord, R. (1998): Auswirkung einer unterschiedlichen Grünlandbewirtschaftung auf die Milchviehfütterung. Wintertagung für Grünland- und Viewirtschaft, Gumpenstein, Austria.
Dér, F. (1988): A jelentősebb környezeti tényezők hatása a takarmány-pázsitfüvek első növedékének értékére délnyugat-dunántúli mélyfekvésű talajokon. Növénytermelés, 37(3) 239–246.
Edvi, P., Kutas, F., Vucskits, A. (1980): A takarmány puffer vegyületekkel való kiegészítésének hatása a sav-bázis háztartásra szarvasmarha-állományokban. Magyar Állatorvosok Lapja. 35(8) 516–518.
Frame, J. (1992): Improved Grassland Management. Farming Press Books, Ipsvitch, UK.
Haraszti E. (szerk.)(1973): Az állat és a legelő. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1–113.
Harsányi, L. (1979): Húshasznú szarvasmarha-tartás. In: Gyepre és melléktermékre alapozott hústermelés (Szerk.: Vinczeffy, I.). Debreceni Gyepgazdálkodási Napok, Debrecen. 25.
Húsvéth, F. (szerk.)(2003): A gazdasági állatok élettana az anatómia alapjaival Mezőgazda Kiadó, Budapest. 399.
Jávor, A., Molnár, Gy., Kukovics, S., Nábrádi, A. (2001): Tartástechnológiai lehetőségek a juhtenyésztés színvonal növelésében. Innováció a Tudomány és a Gyakorlat az Ezredforduló Agráriumában. Konferencia Kiadvány, Gödöllő, 255–260.
Kota, M., Zsuposné Oláh, A., Vinczeffy, I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények, Debrecen, 159–169.
Leberl, P., Geiger, J., Schenkel, H. (2010): Vergleich verschiedener Futterwertparameter extensiver Grünlandaufwüchse unter dem Gesichtspunkt der Bedarfsdeckung beim Mutterschaf in unterschiedlichen Leistungsstadien. Proceedings of the 19th International Scientific Symposium on Nutrition of Farm Animals. Zadravec-Erjavec Days.
Magyar Takarmány Kódex (2004): II–III kötet. ISBN szám: 9638609753.
Mucsi, I. (1991): A legeltetés jelentősége az állattartásban. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, 25–31.
Mucsi, I. (2001): A gyep és az állati termékelőállítás kapcsolata napjainkban. In: Nagy G. (szerk.) 2003: Gyepgazdálkodás 2001: 29–31. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék. Debrecen.
Nyíri, L. (szerk.) (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Póti, P., Bedő, S., Tőzsér, J., Kovács, A. (2001): Fejlesztési lehetőségek a hazai juhtenyésztésben. Innováció a Tudomány és a Gyakorlat az Ezredforduló Agráriumában. Konferencia Kiadvány, Gödöllő, 238–245.
Revell, D. K., Morris, S. T., Cottam, Y. H., Hanna, J. E., Thomas, D. G., Brown, S., McCutcheon, S. N. (2002): Shearing ewes at mid-pregnancy is associated with changes in fetal growth and development. Australian Journal, 53(6) 697–705. https://doi.org/10.1071/AR01140
Schmidt, J. (szerk.)(1996): Takarmányozástan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 358.
Spedding, C. R. W. (1967): The grazing sheep in relation to its environment. In: Report of the Proceedings and Invited Papers. Edinburgh. 174–187.
Szemán, L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.
Szemán, L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In.: „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, 119–122.
Szemán, L. (1997): Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, 83–84.
Szemán, L. (2003): Extenzív gyepgazdálkodás. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. SZIE-KTI. Budapest-Gödöllő 29.
Szemán, L., Bajnok, M., Harcsa, M., Kulin, B., György, A., Kenéz, Á., Penksza, K. (2008): Gyep fajdiverzitás változása juhlegeltetés hatására. Animal welfare, etológia és tartástechnológia. 4(2), 822–828.
Szentmihályi, S. (1979): Gyepre és melléktermékekre alapozott takarmányozás. In: Gyepre és melléktermékre alapozott hústermelés (Szerk.: Vinczeffy, I.). Debreceni Gyepgazdálkodási Napok, Debrecen. 20.
Tasi, J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. Egyetemi jegyzet az MKK Távoktatási Tagozat hallgatói részére. SZIE Gödöllő. 1–40.
Tasi, J. (2011): Gyepgazdálkodás alapjai. Egyetemi jegyzet. Gödöllő.
Tasi, J., Kripner, V. (2003): Rákos-patak menti gyepek gyógynövényeinek jelentősége a hivatalos és a népi gyógyászatban. DGYN 18. Természetes Állattartás, Debrecen, 84–87.
Vinczeffy, I. (1993): A gyep szakirodalmának kialakulása és fejlődése hazánkban. In: Vinczeffy, I (szerk.) 1993: Legelő-és gyepgazdálkodás: 23–28. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Vinczeffy I. (1998): Lehetőségek a legeltetéses állattartásban. DATE Debrecen, 134.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Rádli András, Polgár J. Péter, Bene Szabolcs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
