Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2023.1.068Kulcsszavak:
Charolais, Magyar szürke szarvasmarha, Festuca ssp., homoki vegetációAbsztrakt
Az Ipoly-völgy két marhalegelőjének vegetációját vizsgáltuk, amelyek közül az egyik charolais (húsmarha), a másik mintaterület pedig magyar szürke szarvasmarha legelő volt. Mindkét területen két vegetáció típust elemeztünk. A charolais legelőt 2000 előtt kaszálták. Itt egy savanyú homoki vegetáció és egy mélyebben fekvő üde és szárazabb foltokkal tarkított, Elymus repens-szel dominált gyepterületet elemeztünk. A magyar szürke szarvasmarha legelőn is két növényzeti típust, egy kisebb legeltetési nyomás alatt lévő szárazabb sztyeprétet és egy erősen igénybe vett, pihenőhelyként is szolgáló degradált sztyeprét felvételeit készítettük el. A zavarástűrő fajok, ha eltérő mértékben is, de minden mintaterületen domináltak. A legalacsonyabb arány a magyar szürke szarvasmarha legelő kisebb legeltetési nyomás alatt álló kvadrátjaiban volt megfigyelhető. A természetközeli élőhelyet jelző fajok mennyisége is itt volt a legnagyobb, és a legtöbb védett faj is ezekben a mintanégyzetekben fordult elő. A reletív víz- és nitrogénjelző növényfajok közül a magasabb értékekhez tartozó fajok mennyisége a volt kaszáló Elymus repens dominálta területén jelentek meg, ami nagyobb terhelést jelent a víz és nitogén mennyiségében is. A fajok Pignatti-féle életforma típusok megoszlása alapján jól jelzik a különböző intenzitású legeltetési nyomást. A tőlevélrózsás (rozettás) fajok mennyisége a legeltetés indikátoraként minden mintaterületen jelentős volt. Szintén ajelentősebb legeltetési nyomást jelző, kúszó szárú (indás, tarackoló) fajok mennyisége is kiemelkedő volt, a legnagyobb arányukat pedig a legnagyobb legeltetési nyomásnak kitett pihenőhelyen jegyeztük fel. A felvételek alapján a charolais legelőn a savanyú homoki gyep volt érzékenyebb, ahol a legeltetési nyomásra figyelni kell a vegetáció jellegének megőrzése érdekében. A charolais legelő üdébb területén a kaszálás utáni legeltetés kedvezett a természetes vegetációra jellemző fajok megjelenésének. A jelen adatok alapján a természetes vegetáció fenntartásában a legkedvezőbbnek a magyar szürke szarvasmarhával, kis legeltetési nyomás alatt történt legeltetésű mintaterület bizonyult.
Hivatkozások
Bátori Z., Farkas T., Erdős L., Tölgyesi Cs., Körmöczi L., Vojtkó A. (2014): A comparison of the vegetation of forested and non-forested solution dolines in Hungary: a preliminary study. Biologia, 69. 10. 1339–1348. https://doi.org/10.2478/s11756-014-0430-4
Borhidi A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39. 97–181.
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. (2012): Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie. Spingerverlag, Vienna, Germany, 23–76. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Catorci A., Piermarteri K., Penksza K., Házi J., Tardella F. M. (2017): Filtering effect of temporal niche fluctuation and amplitude of environmental variations on the trait-related flowering patterns: lesson from sub-Mediterranean grasslands. Scientific Reports, 7. Paper 12034. https://doi.org/10.1038/s41598-017-12226-5
Čop J., Vidrih M., Hacin J. 2009: Influence of cutting regime and fertilizer application on the botanical composition, yield and nutritive value of herbage of wet grasslands in Central Europe. Grass and Forage Science, 64. 454–465. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.2009.00713.x
Englóner A., Penksza K., Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. – Egyetemi és Főiskolai tankönyv. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 268.
Erdős L, Bátori Z, Penksza K, Dénes A, Kevey B, Kevey D, Magnes M, Sengl P, Tölgyesi Cs. (2017): Can naturalness indicator values reveal habitat degradation? A test of four methodological approaches. Polish Journal of Ecology, 65. 1. 1–13. https://doi.org/10.3161/15052249PJE2017.65.1.001
Erdős L, Tölgyesi Cs., Horzse M., Tolnay D., Hurton Á., Schulcz N., Körmöczi L., Lengyel A., Bátori Z. (2014): Habitat complexity of the Pannonian forest-steppe zone and its nature conservation implications. Ecological complexity, 17. 107–118. https://doi.org/10.1016/j.ecocom.2013.11.004
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374.
Füri A. (2000): Három nagy táj ölelkezése. A Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Tardy J. (ed): (2000): Értékőrző Magyarország. Nemzeti parkok, világörökség. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 132–133.
Füri A., Kelemen Z. (1997): A Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítése. Természet, 11. 4. 415.
Fűrész A., Pajor F., Penksza P., Sipos L., Szentes Sz., Penksza K. (2022): Duna menti homoki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány). Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 2. 3–7. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/2/12258
Járdi I., Saláta D., S.-Falusi E., Stilling F., Pápay G., Zachar Z., Falvai D., Csontos P., Péter N., Penksza K. (2021): Habitat Mosaics of Sand Steppes and Forest-Steppes in the Ipoly Valley in Hungary. Forests, 12. 135. https://doi.org/10.3390/f12020135
Király G. (szerk.) (2009): Új Magyar Füvészkönyv. Magyarország Hajtásos Növényei. Határozókulcsok; Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 456.
Kiss T.; Penksza K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Természetvédelmi Közlemények, 24. 104–113. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.104
Magyar V., Penksza K., Szentes Sz. (2017): Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 15. 1. 49–56. https://doi.org/10.55725/gygk/2017/15/1/9608
Penksza K., Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki–dombság edényes flórájához. Kitaibelia, 6. 149–155
Malatinszky Á., Ádám Sz., Falusi E., Saláta D., Penksza K. (2013): Climate Change Related Land User Problems in Protected Wetlands: a Study in a Seriously Affected Hungarian Area. Climatic Change, 118. 671–683. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Mjazovszky Á.; Csontos P.; Tamás J. (2007): A patakkísérő növényzet vizsgálata négy hazai táj viszonylatában. Botanikai Közlemények, 94. 45–55.
Mosner E.; Weber A.; Carambia M.; Nilson E.; Schmitz U.; Zelle B.; Donath T.; Horchler P. (2015): Climate change and floodplain vegetation—future prospects for riparian habitat availability along the Rhine River. Ecol. Eng., 82. 493–511. https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2015.05.013
Nagy G.; Déri E. (2008): Lengyel, S. Irányelvek a Pannon Száraz Lösz—és Szikespuszta Gyepek Rekonstrukciójához és Természetvédelmi Szempontú Kezeléséhez; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 57.
Penksza K; Tasi J., Szentes, Sz. (2007): Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 5. 26–33. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli medencei szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 47–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334
Penksza .K, Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú botanikai ÍASYQ AWSés takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 51–58.
Penksza K.,Wichmann B., Szentes Sz (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében – 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 59–63.
Penksza K., Nagy A., Laborczi A., Pintér B., Házi J. (2012): Wet habitats along River Ipoly (Hungary) in 2000 (extremely dry) and 2010 (extremely wet). Journal of Maps, 8. 2. 157–164. https://doi.org/10.1080/17445647.2012.680777
Penksza K., Házi J., Tóth A., Wichmann B., Pajor F., Gyuricza Cs., Póti P., Szentes Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés, 62. 1. 73–94.
Penksza K., Saláta D., Pápay G., Péter N., Bajor Z., Lisztes-Szabó Zs., Fűrész A., Fuchs M., Michéli E. (2021): Do Sandy Grasslands along the Danube in the Carpathian Basin Preserve the Memory of Forest-Steppes? Forests, 12. 2. 114. https://doi.org/10.3390/f12020114
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. (2012): Faj és vegetáció-összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző növényzeti típusaiban. Bot. Közlem., 99. 143–160.
Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976.
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 8. 31–38.
Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 431–440. https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 3. 127–149.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J., Malatinszky Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és Káli medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 4. 829–835.
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009b): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7. 2. 319–328. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Penksza K., Dannhauser C., Coezte R. (2011): Nedves fekvésű gyep botanikai összetételének, produkciójának és beltartalmi értékeinek növedékenkénti változása szürkemarha legelőn a Tapolcai-medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 180–198.
Szentes, Sz., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Zimmermann, Z., Házi, J., Wichmann, B., Hufnágel, L., Penksza, K., Bartha, S. (2012a): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Jorunal of Biology, 7. 6. 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Szentes, Sz., Sutyinszki, Zs., Szabó, G., Zimmermann, Z., Házi, J., Wichmann, B., Hufnágel, L., Penksza, K., Bartha, S. (2012b): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Journal of Biology. 7. 6. 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
T.-Járdi I., Saláta D., S.-Falusi E., Kovács G.P., Láposi R., Zachar Z., Penksza K. (2022): Habitat Changes along Ipoly River Valley (Hungary) in Extreme Wet and Dry Years. Water, 14. 787. https://doi.org/10.3390/w14050787
Verrasztó Z. (2010): Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén (célkitűzések és általános tájékoztatás). Tájökológiai Lapok, 8. 535–561. https://doi.org/10.56617/tl.4000
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Penksza Károly, Turcsányi-Járdi Ildikó, Fűrész Attila, Saláta-Falusi Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
